Szervezetünk folyamatos válaszreakciókat ad arra, amit teszünk és megeszünk. Mindez tehát tőlünk függ, kihat a hormonrendszerünkre, a bélflóránkra és az anyagcserénkre, tehát meghatározza testalkatunkat és immunrendszerünket is. Amennyiben diétázunk, nem mindegy, hogy: A túl sok, főleg gyors felszívódású szénhidrátot, azaz magas glikémiás indexszel rendelkező gabonalisztekkel készült kenyérféléket, tésztát, krumplit és édességeket (cukrot) tartalmazó étkezés gyorsan megemeli a vércukorszintet, és így a raktározó inzulinhormonnak köszönhetően a kalóriafelesleg rögtön (főleg) a hasi zsírsejtekbe kerül bespájzolásra. A kutatások szerint a zsírpárnákban folyamatos, krónikus mikrogyulladások zajlanak, ami vérvétel után kimutatható nagy szenzitivitású C-reaktív fehérjeteszttel. A tapasztalatok szerint a súlyfelesleggel rendelkező emberek CRP-értéke minden esetben magasabb, mint a normál testalkattal rendelkezőké. Szimpatika – Bioazonos hormonpótlás. Ha már esztétikai szempontok is számítanak – főleg nők körében –, itt említjük meg, hogy a cellulit, azaz a narancsbőr is gyulladásban lévő zsírszövetről árulkodik, ami egyenetlenül tapad a kötőszövethez, így csúnya látványt okoz.
A leptint, mint az energia biztosításáért felelős vezér hormont, a fehér zsírsejtek gyártják. A Leptin biztosítja a kommunikációt a zsírsejtek, - mint hosszú távú energia raktárak- és a hypothalamus (többek közt, az agy zsír metabolizmusáért és az étvágyért felelős agyközpontja) között. Ha s zsírsejtek telítettek, megnövekszik az általuk termelt leptin szint, ezzel jelezve az agynak, hogy nem szükséges további táplálék bevitele. Tehát a leptin és a hypothalamus normál működése, kommunikációja szabályozza az étvágyat! A leptin rezisztencia nem más, mint a túlzott szénhidrát fogyasztása miatt megtelt zsírraktárak következtében kibocsájtott extra mennyiségű leptin, amely ellen az agy úgy védekezik, hogy érzéketlenek lesznek a leptin receptorai! Ezért aztán minél kövérebbek vagyunk, annál éhesebbek is vagyunk! A zsírraktározás alapvető evolúciós, életfenntartó ösztön, és ez soha nem fog változni! Ez biztosította fennmaradásunkat a legzordabb életkörülmények között is! A több tízezer évvel ezelőtti életmódunkhoz képest, az életfeltételek, a környezetünk, a táplálkozási és mozgási szokásaink jelentősen megváltoztak, de a testünk ösztönös, önkonzerváló reakciói, sajnos nem követték le a változásokat.
Ne csak azért fogyókúrázz, diétázz, hogy szebb legyél, hanem, hogy erősebb legyen az immunrendszered és normál módon működjön az anyagcseréd! Mivel kezd? Vastagbél salaktalanítással, májméregtelenítéssel, fehérje-, rost- és vitamindús étkezéssel! A túlsúly, az önkép és a gyenge immunrendszer összefüggései Az egészségesen működő szervezet – tudatos életmód mellett – nem halmoz fel zsírpárnákat! A súlyvesztés, azaz a normál testalkat így hosszú távon megőrizhető pozitív mellékhatás lesz! Manapság folyamatosan, rossz módszerekkel fogyókúrázó, önkínzó, ám ennek ellenére nassolgató társadalomban élünk. Sok ember élete folyamatos fogyókúra. Legtöbben kizárólag esztétikai szempontok miatt szeretnének fogyni, türelmetlenek, ezért extra gyors módszerekkel szeretnének fogyni és "csodabogyóktól" várják a megoldást. Óvakodjunk azonban az olyan csodaszerektől, melyek ártalmas vegyületeket, stimuláló szereket is tartalmaznak, amik szív- és érrendszeri károsodást okozhatnak, és – a hipotalamuszra és hippokampuszra hatva – felborítják a hormonális egyensúlyt és a teljes anyagcserét.
Nyitókép: Kako hercegnő a Sándor-palotában szeptember 20-án
Május 1-jén jelentette be Naruhito, Japán új császára a trón átvételét, amellyel egy új korszak vette kezdetét a szigetországban. Az 59 éves Naruhito 85 esztendős édesapja, Akihito császár helyébe lépett, aki romló egészségi állapotára való tekintettel önként mondott le a trónról. Az új korszak kezdete azonban számos érdekes kérdést felvet a császári család jövőjét illetően, főként a jövendő örökösök tekintetében. Jelenleg a császári család összesen tizennyolc tagot számlál, de ez a szám egyre csökken. A császári családban már évtizedek óta alig születik fiúgyermek, ami hatalmas problémát jelent a trónöröklésre vonatkozóan, ugyanis a törvények szerint a trónt csak fiúörökös foglalhatja el. Felmerül tehát a kérdés, hogy a jelenlegi császárt ki fogja majd követni a trónon. Amikor Naruhito 1993-ban feleségül vette Maszakót, már harminc éve nem született fiú utód a császári családban. Gyönyörűséges harmónia – és ami azon túl van: itt az új császári korszak Japánban – Japán közelről II. | Mandiner. A Harvardon tanult koronahercegnő, akivel még egyetemista éveiben találkozott, hosszú évekig váratta őt. Házassági ajánlatát kétszer is visszautasította, mert tartott attól, milyen nehézségekkel kell majd megküzdenie, ha bekerül a császári családba.
Nem tiltják, hogy munkahelyeket tartsanak vagy vállalkozásokat működtessenek., Például Tomohito Mikaszai herceg, valamint felesége és két lánya évente 310 000 fontot kap, de a japán közvélemény nem ismeri őket jól, és kevés királyi feladatuk van. a tényleges éves költség becslések szerint évi 325 millió dollár (2003).