Észak-, közép- és dél-amerikai találkozások, pillanatképek; Kairosz, Bp., 2007 A kék bolygó vándora. Topográf, Bp., 2009 Gleccserek, a Föld hőmérői. Dr juhász árpád sebész. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2012 Egzotikus Ázsia; Nemzedékek Tudása, Bp., 2014 Kóborló Farkas, a kék bolygó követe. Juhász Árpáddal beszélget Juhász Előd; Kairosz, Bp., 2014 (Magyarnak lenni) Egzotikus Latin-Amerika; Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Bp., 2017 Egzotikus Európa; Medicina, Bp., 2019 Ezenkívül A Mi világunk -sorozat több füzetének szerzője 1975 és 1980 között. Televíziós munkáiból [ szerkesztés] Gondolkodó – tudományos magazin, szerkesztő-műsorvezető Tévémagiszter – ismeretterjesztő sorozat, szerkesztő-műsorvezető TV Egyetem – természettudományos sorozata, szakértő Kalendárium – magazinműsor, szerkesztő-műsorvezető A tudomány határain – ismeretterjesztő magazin, szerkesztő-műsorvezető Mesterségem címere – portré, ismeretterjesztő sorozat, szerkesztő-riporter Kitüntetett tudósok – ismeretterjesztő, rend.
Különböző szerepk... 39 pont 5 pont 76 pont 11 pont Megújuló energiák - Geotermikus energia - Biomasza - A klímaváltozás és a megújuló energiák kölcsönhatása - Szélenergia - Vízenergia - Napenergia hasz... A kőolaj nyomában (gondolat zsebkönyvek) Bagolyfészek Antikvárium Gondolat Kiadó, 1979 TARTALOM Előszó 7 Variációk szénre és hidrogénre 11 A kőolaj vándorlása és felhalmozódása 18 Nagy hőmérséklet és nyomás a mélyben 30... 3 pont 6 - 8 munkanap
Hermész, az istenek hírnöke volt a görög mitológiában, de emellett ő volt a pásztorok, utazók, kereskedők és a tolvajok védelmezője is. Hermész egyik kezében a kerükeión pálca, amelyen két kígyó tekereg, felette egy aranyszárny, fején széles karimájú nemezsapka– kalap, ami láthatatlanná tette a viselőjét. Szolnokon Hermész bronz szobra a Kossuth Lajos úton (régen Gorove úton) állt az 1909-ben emelt "Népbank és Takarékpénztár Rt. " kétszintes épület tetőszerkezetén. Az épület legszebb része a tetőszerkezet lehetett. Ezzel a tetővel, (a templomoktól eltekintve) a város legmagasabb épületének számított. Sztar fitness szolnok centre. Feltehetően a tetőszerkezet az 1944-es ostrom idején sérülhetett meg, s vele együtt a Hermész szobor is ekkoriban eshetett le. A háború után az épület kb. három évtizedig helyőrségi klubként funkcionált, 1974-ben csúfították mai lemezborítású doboz kinézetűre. A lakosok jelentős része annak ad hangot, hogy jó lenne visszaállítani az épület eredeti arculatát. Szolnok nagy átépítés előtti arcát az épület 3D-s képével próbálja bemutatni a szolnoki gyökerű, ma már Hollandiában élő és 3D artist-ként dolgozó.
Amúgy az igazi busz is megtette, ami tőle tellett: monstrum volta ellenére majd' három kilométerig tolerálta a tíz, sőt olykor tizenegy perc/kilométeres haladási tempót is, s csak akkor nyitotta ki az ajtaját, amikor már valakiben valóban végképp, szinte az ájulás határáig elfogyott az erő, túlvállalta magát.
A futás és ezen belül kifejezetten a tömegfutás ráadásul speciális terep, ugyanis itt létezik a "záróbusz" fogalma, sőt a gyakorlata is, amely mint valami mumus követi a mezőnyt. A fentebbi idézőjel nem véletlen, ugyanis a záróbusz nem mindig négykerekű társasgépkocsi – a hosszabb, ultratávú versenyeken a szintidőből való kilépés során a váltópontokon előfordul(hat) az is, hogy a leglassúbb, leginkább erőtlen, a kihívást (látszólag) folytatni képtelen sporikról leveszik a rajtszámot. Miután magam sem tartozom a négy-, öt-, hatperces átlagtempóra hosszasan képes (sőt…) átlag hobbifutók közé, gyakorta hangoztatom a véleményemet, hogy a hosszú távokon nincs fárasztóbb annál, mint lassan, de folyamatosan menni, s ha nem haladsz csigatempóban, akkor… Na, akkor jön a záróbusz… Szóval, vasárnap kapóra jött, hogy Budapesten megrendezték a Vivicittát, és minő mázli, a fő táv, a félmaratoni és tíz kilométeres verseny után kora délután rajtoltatták el a Midicittát, amelynek hét kilométere passzentos volt a 496-os kihívás mára rendelt hétezer méterével.