vízügyi információk, vizállásjelentés, vízállás előrejelzés, partnereink
A Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében eredő folyó, hossza 725 km, ebből mindössze 48 km esik Magyarország területére. A vízjárása igen ingadozó, a makói vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-100 centiméter, 1983) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, például 1970-ben egy éven belül mutatott 30 m³/s és 2500 m³/s értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize, mivel színük és az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól. Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. Maros vízállás makó fc. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt a folyó román oldalán fekvő területek is. Történelmi jelentőségű a Maroson Szegedig úsztatott faanyag és különösen az erdélyi kőső szállítása, amelynek révén Szeged az ország egyik központi sóraktára volt.
Az alpolgármester a Városgazdálkodási Kft. […] Két megfelelő minta kell a strand megnyitásához Pénteken és hétfőn is vesznek mintát a Marosból a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály munkatársai. A Kalandpart melletti szabadstrand csak azután nyithat ki, ha mindkét eredmény megfelelő lesz. Egészen a Maros folyó közepéig vitték be Orkonyi Norbertet, hogy mintát tudjon venni a vízből idén első alkalommal. Maros vízállás make money. Dr. Bosnyákovits Tünde, Csongrád megyei tiszti főorvos […] Nem kizárt, hogy kiönthet a Maros Kozák Péter, az ATIVIZIG igazgatója elmondta, fennáll az a lehetőség, hogy a Maros még idén kijöhet a medréből. Arra kéri a lakosságot, hogy az érintett területen lévő értéktárgyakat még időben helyezzék biztonságos helyre. Gajáta Fanni – Makó A Maros magyarországi szakaszán erős áradás indult meg, és a hó olvadása után még tovább emelkedhet a folyó […] Civil szervezetek a Maros mentén Ezzel a címmel szervez konferenciát szombaton a makói múzeumban a Szirbik Miklós Egyesület.
vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben, a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna ( Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése. Meg nem valósult tervei [ szerkesztés] Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát; egy mély bevágású, több célú Duna–Tisza-csatorna terve; a Balaton vízszínének leszállítására, a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó terve; a Felső-Tisza-völgy árvédelmét szolgáló kerecsen-komorói átmetszés terve. Emlékezete [ szerkesztés] Nevét viseli a dunaföldvári Beszédes József híd Nevét viseli a Beszédes József Általános Iskola Siófokon és Dunaföldváron. [1] Róla nevezték el a Beszédes József Múzeumot Siófokon Nevét viseli a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont Nevét viseli a bajai Eötvös József Főiskola Beszédes József Kollégiuma (vízügyi képzéssel is foglalkozik) Székesfehérvárott, Palotavárosban tér viseli nevét Mellszobra Szarvason 1970-től (Seregi József alkotása) és Magyarkanizsán a róla elnevezett utca végén levő téren Emlékére 1993-ban szobrot állítottak Dunaföldvár központi terén (Kliegl Sándor alkotása).
A Beszédes József híd Dunaföldvárnál köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. 23 kapcsolatok: Alföld, Beszédes József, Duna, Dunaföldvár, Dunaföldvár–Solt-vasútvonal, Dunántúl, Faber Gusztáv, Híd, Kecskemét, Kerékpárút, Kossalka János, November 14., November 23., Vasút, 1928, 1930, 1940, 1944, 1980-as évek, 2000, 2001, 52-es főút (Magyarország), 6-os főút (Magyarország). Alföld Az Alföld (vagy régebben Nagy-Magyar-Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb. Új!! : Beszédes József híd és Alföld · Többet látni » Beszédes József Beszédes József szobra Siófokon (Vígh Tamás alkotása – 1963) Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28. ): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Új!! : Beszédes József híd és Beszédes József · Többet látni » Duna A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Új!! : Beszédes József híd és Duna · Többet látni » Dunaföldvár Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna megye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér megyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A Beszédes József híd Dunaföldvárnál köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv hívja még dunaföldvári vagy egyszerűen földvári híd nak is. A híd a Duna mentén futó 6-os és a Kecskemétre tartó 52-es utat köti össze, ezáltal jelentős csomóponttá téve a várost. A híd 1928 – 1930 között épült. Az eredetileg csak közúti forgalomra tervezett acélrácsos híd jó ideig vasúti forgalmat is lebonyolított. 1944. november 14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A híd tervezője, és a háború utáni újjáépítés irányítója Faber Gusztáv. Legutóbb 2001 -ben újították fel, ekkor szűnt meg rajta a vasúti közlekedés is. Nevét a reformkori vízszabályozásokat irányító Beszédes Józsefről kapta, aki Dunaföldváron halt meg, és a helybeli temetőben nyugszik. A híd az 1560, 55 folyamkilométernél található, a hídnyílás magasága 8, 85 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 74 méter.
Javasolta az Al-Duna hajózhatóvá tételét és beszélt a Duna-Tisza csatornáról (azt hiszem, szinén elsőként). A Duna-szabályozást több helyen ő irányította. A mérnök nevét én igazából egy 1807-es törvény kapcsán ismertem. Ez a törvény szerintem egy máig igaz és fontos alapelvet fogalmaz meg. A törvény kimondja, ha egy adott területen a birtokosok többsége saját költségén szabályozni kívánja a vízfolyásokat, akkor a többieknek (a kisebbségnek) kötelességük kifizetni a munkákból rájuk háruló részt. Manapság is sokan felháborodnak, hogy a belvárosi bérházuk homlokzatát nekik kell(ene) rendbentartani. Akkor még jobban felháborodnak, ha arról van szó, hogy az X évenkénti renoválást törvénnyel kellene szabályozni. Mint mindenkinek, neki is voltak hibái és rossz ötletei. Manapság a Balaton vízszintjének csökkentése (esetleg kiszárítása) se tűnik olyan jó ötletnek. Pedig mennyi nyaralót lehetne a mederbe építeni! Az Al-Duna szabályozása se volt tökéletes. Vásárhelyi Tisza-szabályozását is sokan szídják manapság.
A Duna első hídját a Kárpát-medencei szakaszon, Visegrád környékén építették Kr. e. 2070 körül. A sodrott kötélhíd egyik felét a Salamon torony helyén álló sziklákhoz rögzítették, a másik felét pedig a túlparton mesterségesen összehordott dombhoz. Ez a híd évszázadokon keresztül szolgálta a Dunakanyarban élő emberek mindennapjait. Az egykori híd ma már csak a legendákban él, nem úgy, mint a Kalocsánál megépített római híd, melynek a keletkezési idejét és tervezőjének nevét is ismerjük. Kr. 10 körül a rómaiak meghódították Pannóniát, a kereskedelem és a hadviselés megkövetelte egy fahíd építését Kalocsánál. A földrajztudós Sztrabon megörökítette a hídépítés történetét, mely szerint a Kr. 7-ben épített fahidat két és fél nap alatt készítették el. A 8, 5 méter széles, fapallókból, döngölt földből készült útpályát hídjármok tartották. A krónika megemlíti, hogy az építést vezető tervező neve Marcus Caius Simeon volt. A hídon nem sokáig döngtek a római légionáriusok léptei, mivel a felépítést követően 14 hónap múlva a Pannoniába betörő barbár törzsek felgyújtották.
Figyelem! Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot
A Sió ezen szakaszában a zsilipelújítás után mindig lesz majd víz – mondta a Siófoki Híreknek a balatoni kikötők ma is örökmozgó, fáradhatatlan tervezője. (A Siófoki Hírek áprilisi számában megjelent cikk)