A családi ház nagyságú födémen csak egy tenyérnyi felületről volt tényszerű ismeretünk, de a rétegrend, és a hozzá kapcsolható páratechnikai jellemzők alapján a teljes födémről feltételezhető volt a hasonló állapot. Sokkoló eredmény volt, még akkor is, ha egyelőre csak feltételezés, aminek utána kell járni. A XX. század második felében (eltekintve a végétől), amikor a beton használata már elterjedt, de a hőszigetelés még nem volt olyan sarkalatos kérdés mint napjainkban, gyakran választották azt a megoldást, hogy a fafödémet, tetőtér álmennyezetét felülről lebetonozták. A Stukatúr födémnek mi az előnye és mi a hátránya?. Ennek okait inkább csak találgatni tudom. Feltételezem, hogy szerepet játszott a döntésben, hogy egyenletes járófelületet biztosít, ami viszonylag tisztán tartható, kevésbé porlik mint az agyag, és perlit adalékkal még némi hőszigetelést is jelent. A problémát az jelenti, hogy a cementes anyagok viszonylag párazáróak, és a pártechnika alapszabálya szerint az a réteges szerkezet lesz páratechnika szempontjából megfelelő, amelyikben a rétegek páraáteresztő képessége a hideg oldal felé haladva javul.
Állítólag kártevők nem mennek bele, amit egy darabig még értek, mert egy friss telepítésben megfulladhat a rágcsáló benne, de később amikor már megáll a szigetelőanyag, akkor nem tudom mennyire kerülik el a kártevők. Az üveg, és kőzetgyapot szigetelőanyagra is ezt mondják, de nagyon sok fényképet láttam és ismerős is mesélte, hogy bizony jól érzik magukat benne a rágcsálók. Volt olyan tetőszerkezet, ahol komplett csontvázakat találtak, a nyest áldozatait. A leírásokban nem említik feltételként a terített Isocell födémszigetelések takarását. Lehet takarással és anélkül is hagyni. Ezt kevésbé respektálnám, mivel ez a szigetelőanyag újrahasznosítható, felszedés után újra leteríthető, feltéve, hogy tiszta marad, nem fedi be a por. Ha másért nem is, emiatt biztos nem hagynám szabadon.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Legtöbbször gennyes mandulagyulladással együtt jelentkezik, ritkábban egyéb területen kialakuló streptococcus fertőzés kísérő megbetegedéseként pl. Fertőzőforrás a skarlátos beteg vagy a tünetmentes hordozó személy. Az orvosi mikrobiológia tankönyve Az átvitel leggyakoribb formája a cseppfertőzés, de a betegség terjesztésében szerepe lehet a beteg és a hordozó által szennyezett használati tárgyaknak is. A skarlát az óvodás- és kisiskoláskorúak betegsége, a passzív, anyai eredetű védettség miatt csecsemőkorban ritka. Szamárköhögés. A hűvös évszakokban a skarlátos megbetegedések száma jelentősen megnő. A bőrtünetekért a kórokozó által termelt erythrogen toxin pyrogen exotoxin a felelős. A toxinképzés képessége a streptococcus genetikai állományában kódolt tulajdonság, amelyet a kórokozó elveszíthet, illetve más törzseknek átadhat.
Később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. Ki nem kaphat Di-Per-Te oltást? Lázas vagy súlyos betegek oltását el kell halasztani. Nem oltható az sem, akinek az előző oltás után súlyos oltási reakciója olthatóság elbírálása orvosi feladat. Di-Per-Te oltással a megelőzésért Forrás: MTI Milyen veszéllyel járhat az oltás? A Di-Per-Te komponest tartalmazó oltóanyaggal történő oltást általában enyhe tünetek követhetik. Helyileg mérsékelt duzzanat, pír és érzékenység alakulhat ki. A panaszok borogatással csökkenthetők. Az oltás velejárója lehet a láz is. A csecsemők testhőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy időben el lehessen kezdeni a lázcsillapítást (gyógyszeres és hűtőfürdő), az ún. "lázgörcs" megelőzése érdekében. Ajánlatos az oltással egyidőben, majd 6 óránként ismételve lázcsillapítót adni. Súlyosabb tünetek (eszméletvesztés, aluszékonyság) igen ritkán fordulnak elő: 100 000 oltásra jut egy. Felléptük esetén, azonnal orvosi segítséget kell kérni! Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost!
Magyarországon 10 fertőző betegség elleni oltás tartozik az életkorhoz kötött, kötelező védőoltási rendbe: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B. Ezen felül a csecsemő ellátását végző orvosnak kötelezően fel kell ajánlania a pneumococcus elleni védőoltást: ebben az egy esetben a szülő döntheti el, hogy kéri-e gyermekének az állam által térítésmentesen biztosított oltóanyag beadását. Forrás: MTI