2019. 07. 19. p., 06. 00 Félpályás lezárásra számítsatok a Csömöri úti felüljárón a Körvasút sor közelében. A forgalom egy sávon váltakozva haladhat, jelzőőrös irányítás mellett karbantartás miatt. A munka ma este 11 óráig tart - írja a BKK. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
kerületben – adta hírül a Összeroncsolódott személygépkocsi Budapesten, a Xiv. kerületben a Csömöri úti felüljárónál, ahol a gépjármű hajnalban szalagkorlátnak ütközött 2021. …
Mercedesbe rohant Tegnap este egy Volkswagen Passat sofőrje nem vette észre, hogy a kereszteződésben nem neki van elsőbbsége, fékezés nélkül beletrafált egy Mercedesbe, amely megpördült és felrohant a járdára. Halálos baleset a Csömöri úti felüljárón – Megrázó fotók. Ennyi maradt a Passatból BudaPestkörnyé – GK Fékezés nélkül át a kereszteződésen Lámpák híján a Füredi úton közlekedőknek van elsőbbsége, ezt azonban a Passat vezetője figyelmen kívül hagyta és lassítás nélkül át akart hajtani a csomóponton. Megördült a Volkswagen A Volkswagen a Mercedes bal oldalának rohant, majd megpördült és a kereszteződésben maradt, a Mercedes pedig felrohant a járdára, szerencsére csak a parkoló autók mellé, a járdán pedig a késői időpont miatt és az esős idő miatt senki sem tartózkodott. Kiemelt kép: MTI/Mihádák Zoltán
Különös történetről számoltak be az Index fórumozói: a zuglói Csömöri út és a rákospalotai Drégelyvár utca közötti felüljárón elakadt a forgalom, miután szembement egymással több BKK-busz. Az eset úgy fordulhatott elő, hogy a felújítás alatt álló hídon az egyetlen járható sáv miatt váltakozó irányú közlekedést biztosítanak, és jelzőlámpa szabályozza, mikor melyik irányból lehet felhajtani rá. Igen ám, csakhogy a jelen helyzetben egy megkülönböztetett jelzést használó mentőautó a lámpa piros jelzésénél ment át a két kerületet összekötő felüljárón, ahova viszont szemből egy busz is érkezett. Szalagkorlátnak hajtott, szörnyethalt egy nő Budapesten - fotók. Mire a két jármű el tudott haladni egymás mellett, addigra viszont a másik irányból is váltott a lámpa, így még két busz belekerült ebbe a csapdahelyzetbe. Szerencsére nem lett ebből baleset, de a száguldó mentővel akár ez is megtörténhetett volna. Ez rávilágít a több mint egy éve kialakult helyzet tarthatatlanságára. A 44 éve épített felüljárón 1989-ben volt az utolsó állagmegóvó beavatkozás, azóta viszont a szerkezete balesetveszélyessé vált, emiatt kezdték el tavaly áprilisban a felújítását.
Felavatták Szent László király mellszobrát Hódmezővásárhelyen. A Kenéz Heka Etelka adománya, a Szentháromság templom előkertjében kapott helyet. Szent László elkötelezett katolikus királyként, kemény törvényei és államszervezése által, egy évezreden keresztül biztosította országunk fennmaradását, hazánk helyét a keresztény Európában. Komoly örökséget hagyott hátra, országépítő tevékenysége, értékrendje követendő példaként szolgálhat valamennyiünk számára – hangsúlyozta Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármester Szent László király mellszobrának avatásán. Az alkotást Kenéz Heka Etelka mecénás adományozta. A szobor Lantos Györgyi és Máté István közös alkotása, amelyet Bíró László katolikus tábori püspök szentelt fel és áldott meg. – Szent László az örökélet távlatában élő ember volt. Nem egy horizontális gondolkodású, lefele néző ember volt, hanem a horizont fölé emelte tekintetét. Hódmezővásárhely, Lantos Györgyi művésznőtől ezt a Szent László tekintetet kapja meg. Egy olyan világban élünk, ahol a föntöt elfelejtik.
A váradi római katolikus püspökség 2017-ben, a Szent László Emlékév keretében kezdett mozgósítani egy bronzszobor anyagi költségeinek fedezéséért (a makett már akkor elkészült), s amint Böcskei László püspök egy pénteki sajtótájékoztatón elmondta, nagyon sokan az ügy mellé álltak, nemcsak katolikusok, és nemcsak a helyi magyar közösség tagjai. Téglajegyes gyűjtéseket szerveztek, de a Varadinum Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap is finanszírozta a létrejöttét. A szobor Deák Árpád szobrászművész munkája, a zimándújfalui öntőműhelyből való elszállítását, a felállítás és a talapzat költségeit az önkormányzat vállalta magára. A püspök emlékeztetett arra, hogy már a 14. században állt egy szobor a várban, ugyanott, ahol a most bronzba öntött szobor elhelyezését is elképzelték. Reményét fejezte ki, hogy az egész közösség magáénak érzi majd, és a város kulturális örökségének fontos részévé válik. A sajtótájékoztatón jelen lévő Florin Birta polgármester Várad multikulturalitását, az etnikai tolerancia és párbeszéd modellértékű megvalósulását hangsúlyozta, aminek a megőrzése a továbbiakban is fontos cél.
2022. február 18., péntek 17:54 Igaz, nem a város főterén, ahogy sokan kérték, hanem a várban, de ez így is nagyszerű hír. Pár hónapon belül avathatják. Közel egy évtizeddel ezelőttig Nagyváradon csak egy szűk, állomás melletti sikátor viselte a város alapítójának, Szent Lászlónak a nevét. Miután a helyi magyar közösség egyre hangosabban követelte egy új köztéri szobor felavatását, amire jó alkalmat teremtett a Szent László tér (hivatalos nevén Egyesülés tér) felújítása, és az ott trónoló Mihály vajda szobrának elmozdítása, annyit sikerült elérni, hogy a központi hidat Szent Lászlóról nevezzék el. Az önkormányzat nyolcezer aláírást sepert le egy mozdulattal (ennyien írták alá a szoborért indított petíciót), de a híd elnevezésével mutatott némi hajlandóságot a kompromisszumra. Az EU-s finanszírozással megújuló vár időközben a város egyik legvonzóbb turisztikai látványossága lett, melyet azóta is igyekeznek megtölteni élettel, tartalommal. Egyre szélesebb körben ismert izgalmas története, az egykori királysírok kuriózuma, ugyanakkor a felújítás során tett fontos régészeti felfedezések egyaránt hozzájárulhattak ahhoz, hogy az önkormányzat szerint is jó ötlet legyen egy Szent László-szobor ottani elhelyezése.
Archív kép Archív kép -A szobor még a Szent László téren Archív kép A szobor napjainkban Szélesség (lat): N 47° 4, 103' Hosszúság (lon): E 21° 55, 930' Védettség száma: BH-III-m-B-01238 Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2 Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5 Magyar történelmi jelentőség: 3 A település magyar neve: A település német neve: A település latin neve: Cím: Nagyvárad, a püspöki palota kertje Rövid leírás: Nagyvárad már a 12. századtól a Szent László kultusz legfontosabb települése volt. A királyt itt, az általa alapított székesegyházban temették el, s a zarándoklatok során a sírjánál történt gyógyulások alapján avatták szentté. A településen a leghíresebb szobor Szent Lászlóról a 14. század utolsó évtizedében készült. Az alkotás a székesegyház előtt, a mai vár területén állt. Készíttetője Luxemburgi Zsigmond király (később német-római császár is) volt, aki eszményének tartotta a lovagkirályt. A középkori Szent László-szobor megsemmisült, valószínűleg beolvasztották.
A szobor előtti tér lépcsőin pedig az építész főbb műveit olvashatjuk. A szoboravatással egy napon Lechner Ödön részére az Önkormányzat Kőbánya Díszpolgára címet adományozott. A Kőbánya értékei projekt szervezője és tulajdonosa az általá szerkesztője, a Perspektíva a Jövőért Közhasznú Alapítvány. A projekt a MOL Helyi Érték Program támogatásával valósult meg. Kőbánya értékei