A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban. A karacsun – karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre "karácsony" (itt már Jézus születése) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a karácsony ünnepe Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: natale, spanyol: navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: craciun, ejtsd: kröcsun, amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele). A téli napfordulókor áll meg a fény csökkenése s indul el a napos órák idejének növekedése. A fény, a remény, a megújuló természet és a jövőbe vetett hit szimbóluma. Ma is több helyen virrasztással, énekléssel, évbúcsúztató szertartásokkal ünneplik az év leghosszabb éjszakáját december 21-én.
A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti. Ilyenkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. (Aztán egyre rövidülnek az éjszakák, hosszabbodnak a nappalok. ) A téli napforduló az északi féltekén december 22-én van (esetenként 21-én, mint idén, 2021-ben is: 16 óra 58 perckor), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án). A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a Saturnalia ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Az egész birodalomban a fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. Ez a régi pogány ünnep táncos vigasságokkal volt tele, és a társadalmi rangok is felfüggesztésre kerültek erre az időre. Mivel nem volt hivatalos ügyintézés és munka, a rabszolgáknak megengedték, hogy urakként viselkedjenek, a gazdáik meg szolgálást játszottak. Az ünnep ideje alatt munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott.
December 21-én van a legrövidebb nap és a leghosszabb éjszaka is. A téli napfordulón a legrövidebb a nappal és leghosszabb éjszaka, azaz december 22-től úgy megyünk befelé a télbe, hogy egyben kifelé is megyünk belőle, hiszen napról napra több lesz a világosság körülöttünk. A téli napforduló az északi féltekén december 21-én, esetenként 22-én van. Az északi-féltekén az idén kedden 16:58-kor lesz. Ilyenkor a a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja. Ezt a napot a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás és ünnepség kíséri, mint például az ókori római Saturnalia, a zsidó Hanuka, az afroamerikai Kwanzaa, vagy maga a karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.
Egyes egységei a manipulált energia részévé váltak. Következésképpen az elementál lények rendkívül szenvednek. Segítenünk kell összegyűjteni őket, és elvezetni őket autonóm és védett létszintjükre. 1. Ismered Pán Péter és varázsfuvolája történetét? A természet összes lénye követte őt, amikor varázsfuvoláján játszott. 2. Légy Pán Péter! Nincs nálad a furulyája, ezért használd a veledszületett hangadó képességedet. 3. Erős, erőteljes hangokat hozz létre, amelyek bejárják az egész világot, visszhangoznak, és összegyűjtik, egybe terelik az elveszett elementál lényeket. 4. Miután összegyűjtöttél egy csoportot, vezesd őket egy szinttel mélyebbre a Földbe. Ott megkezdhetik az elemi világba való visszailleszkedési folyamatukat. 5. Ezután térj vissza a megnyilvánult szintre, és kezdj el egy új hangzásciklust. Továbbra is járd be és visszhangozd szerte a világon, és gyűjtsd össze és a megmaradt elveszett elementál lényeket. Mint korábban, vezesd és vidd őket autonóm terükbe a Föld mélyén. 6. Ismételd meg a gyakorlatot, amilyen gyakran csak lehetséges.
Írta: fojesz 2021. június 30. Cooltúra 1 komment Az Apple TV+ kínálatát erősíti majd az Isaac Asimov-féle Alapítvány sorozatfeldolgozása, amely a minap kapta meg a premierdátumát egy új kedvcsináló kíséretében. Szeptember 24-én rajtol majd az Alapítvány-sorozat: a tízrészesre tervezett évad első három felvonását mindjárt az első nap elérhetjük majd az Apple TV+ kínálatában, a többi epizód pedig heti rendszerességgel, péntekenként élesedik majd a szolgáltató műsorában. A bejelentés mellé egy új előzetes is érkezett: A sorozat szinopszisa szerint Dr. Hari Seldon megjósolja a Birodalom bukását, ezért társaival a galaxis távoli vidékei felé veszi az irányt, hogy létrehozza az Alapítványt, és biztosítsa a civilizáció jövőjét. Ezt természetesen az uralkodó Cleonok nem nézik jó szemmel, hiszen attól tartanak, hogy így elveszítik a hatalmukat, és az örökségük szertefoszlik. Az alapítvány sorozat. A sorozatot a Skydance Television gyártja, a showrunneri székben pedig a Batman Beginsnél és a Man of Steelnél is közreműködő David S. Goyer ül.
Vízi világként jelenik meg Málta Asimov Alapítványában, az Apple TV+ új, epikus Sci-Fi sorozatában Málta idegen vízi világgá alakul át Isaac Asimov legendás tudományos fantasztikus regényének, az Alapítványnak legújabb Apple TV+ produkciójában. 2020-ban megkezdték a várva várt sorozat gyártását a Máltai Filmstúdióban. A készítők felhasználják a sziget hatalmas víztartályait, de a sziget számos más helyszínén is, többek között Manoel erődben is forgatnak. Málta egyedülálló létesítményeinek használata mellett az Apple TV-sorozat ötletgazdái, David Goyer író és Michael Malone producer egy interjúban elmondták, hogy a sziget valójában vízi világként fog megjelenni az Alapítvány univerzumában. "Málta mindig része volt a tervnek. Van vízi bolygónk, Máltán pedig óriási víztartályok állnak rendelkezésre - a világon nem sok ilyen van. " – mondta Goyer. Az alapítvány sorozat magyarul. "A sorozat egyik fő motívuma sok vízi jelenettel kapcsolatos, és mindig Máltára gondoltunk, mint elsődleges forgatási helyszínünk" – tette hozzá Malone.
Ez elsősorban a heraldikai alkotók szűk körének, a korlátolt tapasztalatoknak, az intézményes képzés hiányának tudható be. Minden esetre jelzi egy önálló szerb alkotói közeg létezését. Számos esetben találkozhatunk antiheraldikus jellegekkel, mint például, hogy a címerábra nem követi a pajzs függőleges tengelyét a dőlt pajzsban (ami megtalálható már Pietro Vesconte 1321-es világtérképén is), a mező gyakran túlzsúfolt, stb. Isaac Asimov - Második alapítvány - Alapítvány sorozat 5. (új kiadás) | 9789634067375. A mai szerb heraldikai címerművészet azonban már rendkívül magas színvonalon áll. A korabeli szerb és külföldön készült szerb címerek követik a nagy európai stílusirányzatok jegyeit (reneszánsz, barokk stb. ). A kommunista rezsim alatt a volt Jugoszláviában is számos antiheraldikus címer jött létre a szocialista ideológia jegyében, melyek sokszor nem is nevezhetők címernek, csak jelvénynek. A mai szerb heraldika virágzó szervezet és az egyik legfejlettebb a balkáni országok címertana közül. Mára jutott el fejlődése csúcspontjára is, mely teljesen összhangban van a modern európai fejlődéssel.
Névértékben Venabili egy Seldonnál két évvel fiatalabb nő, saját szavai szerint "nem túl jó megjelenésű". Elmondja Seldonnak, hogy ő cinnai történész, és mielőtt részt vett volna a The Flightban, Venabili történelemórákat tartott a Streeling Egyetemen a Trantoron. Fő cikk: Hari Seldon Hari Seldon a két alapítvány alapítója. Pszichotörténész, aki a pszicho-történelem számításaival megjósolja a "Birodalom" bukását és egy lehetséges 30 000 éves interregnumot. Felállítja az Első és a Második Alapítványt, hogy ezt a hatalmas szakadékot 30 000 évről 1000 évre csökkentsék. Egy tárgyalást követően Hari Seldont és 100 000 követőjét a Terminus bolygóra száműzték, ahol az Első Alapítvány megalakul. Sokak számára ismeretlen helyen külön helyen hoznak létre Második Alapítványt. Heraldikai lexikon/Adler – Wikikönyvek. Létezésére utaló jelek Hari Seldon nyilatkozatából származnak, amely szerint a "Star's End"-ben van. Sok keresést végeznek erre, és több szereplőnek megvan a maga elmélete arról, hogy hol van ez. Homir Munn könyvtáros, és az egyik legnagyobb információgyűjtemény tulajdonosa az Öszvérről.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Király Fanni, éremművész. Budapest, 1971. május 5. - Tanulmányok / Studien / Studies 1989-90 Aranyműves Szakmunkásképző Iskola 1990-95 Magyar Iparművészeti Főiskola, fémműves-fémipari formatervező szak. Az alapítvány sorozat magyar. Mesterei: Péter Vladimír és Bánfalvi András 1995-95 Magyar Iparművészeti Főiskola, Mesterképző Intézete. Mestere Fülöp Zoltán Ösztöndíjak / Stipendien / Grants 1994 Rubik Alapítvány ösztöndíja, féléves tanulmányút: University of Indrustrial Arts Helsinki 1996 Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj 1998 Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíj Csoportos kiállítások (válogatás) / Gruppenausstellungen (Auswahl) / Group exhibitions (selection) 2001, 2002 Ékszer. Erdész Galéria, Szentendre 2001 Ipar-művészet. Millenniumi Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 2002 20 éves a FISE, Budapest, Vigadó Galéria Forrás: XIV. Országos Érembiennálé, Sopron, 2003 Lányaim sorozat - Lara, 2003
A déli területek egy részét a nyugati keresztes fejedelmek uralták és ezzel együtt a 13. században az első címerek is megejelentek a szerb területeken, de a szerb nemesség saját címerei csak később bukkannak fel. Kérdéses az is, hogy ezen pajzsba foglalt jelképek a címer szorosan vett definíciója értelmében valódi címereknek nevezhetők-e, tehát hogy örökletesek voltak-e és szerves módon használták-e azokat a gyakorlatban is. Dusán István cár (1331–1355) egészen az Égei-tengerig meghódította a déli területeket, de az ország az 1389-es rigómezei csata után török fennhatóság alá került, ami egyáltalán nem kedvezett a heraldika fejlődésének. Mégis számos olyan emlék létezik ebből az időből, mely kiválóan jelképezi a szerb heraldika fennmaradását, sőt bizonyos értelemben virágzását is, hiszen a legtöbb forrással a 17. századtól kezdve rendelkezünk. Heraldikai lexikon/Király Fanni – Wikikönyvek. 1402-ben létrejött a szerb despoták állama, mely Magyarország és a Török Birodalom között volt kénytelen egyensúlyozni. 1459-ben, Szendrő eleste után egész Szebia török uralom alá került, de a despota cím Magyarországon egészen 1537-ig fennmaradt.
Brankovics György, szerb despota pecsétje, a címerpajzs lefelé fordul, miközben a címerábra ezt nem követi A karlováci szerb ortodox metropolitenátus címere (1741) A temesvári epiarchátus címere Nenad M. Jovanovic diakónus, a Karageorgevich-dinasztia mai heroldjának címere Krupanj antiheraldikus szocialista címere Apatin antiheraldikus szocialista címere A Jakovlević család mai címere Szervezetek [ szerkesztés] Szerbiában nem létezik semmilyen központi vagy állami heraldikai szervezet. Alapításának kezdeteitől a Szerb Heraldikai Társaság törekvése volt a címerjog és a címerhasználat elveinek meghatározása, az államcímer, a hadsereg, a rendőrség, az ortodox egyház és más szervezetek szimbólumainak a vizsgálata és megalkotása. A társaságnak van saját heroldja és címerregisztere. A királyság idején létezett szerb heroldhivatal és a Karageorgevich-dinasztia hercegi családjának külföldön ma is van saját heroldja, aki többek között az egyházi címerekkel és a régi címerek kutatásával foglalkozik.