Csúfos véget érő hollywoodi kiruccanása – Az utazó című Anthony Zimmer-remake – után Gerhard Richter életének laza adaptációjára vállalkozott A mások élete rendezője, ám Florian Henckel von Donnersmarck épp az absztrakt festészet rejtélyességétől fosztja meg maratoni hosszúságú filmjét. Nicolas Winding Refn folyton ismételgeti: jó és rossz művészet nem létezik, a modern kor túlhaladta e régimódi kategorizálást. Határsértő, szándékosan botrányra éhes kultrendezőként abszolút jogos hitvallást fogalmaz meg, szemben német kollégájával. A Mű szerző nélkül egy pontján ugyanis nyomatékosan a levegőbe harsogják a túlhaladott különbségtételt, épp a mestermű létrejöttének ismérveként. Két gyökeresen eltérő stílusú alkotóról beszélünk: az egyik nyugtalanító zajokkal, idegőrlő csenddel, expresszív, szexet és erőszakot keblére ölelő formavilággal riogatva hoz létre rendhagyó celluloidcsodákat, a másik azonban képtelen nyugton maradni, a legegyértelműbb gondolatokat is figurái szájába erőszakolja, miközben nem tűnik fel neki, hogy ezáltal csak elidegeníti nézőjét.
Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. Motorcsónak, 1965 Fotó: Gerhard Richter Hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből az 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig Gerhard Richter mintegy nyolcvan műalkotása érkezik a budapesti tárlatra. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves művész tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. A Gerhard Richter – Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet!
A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész.
A hitleri Németországban született, az NDK-ban vált festőművésszé, és 1961-es disszidálása után lett világhírű képzőművész Gerhard Richter. A nyolcvankilenc éves, az aktív festéstől tavaly visszavonult géniusz életművét kíséri végig a Magyar Nemzeti Galériában nyíló, Valós látszat című tárlat. Gerhard Richter önéletrajzi könyvéből forgatta le a német Florian Henckel von Donnersmarck Mű szerző nélkül című filmjét, amit 2018-ban két Oscar-díjra is jelöltek. A rendező, aki 2007-ben már hazavihetett egy Oscart A mások élete című, szintén az NDK-ban játszódó filmjéért, nem örülhetett maradéktalanul, mivel Gerhard Richter élesen elhatárolódott az ő életéről mintázott filmről. A festőművész úgy gondolta, hogy rendező eltorzította és meggyalázta az életrajzát. A művészről 2009-ben már forgattak egy dokumentumfilmet. Az alkotás folyamatát bemutató mű számos díjat nyert, és a nyilvánosságtól alapvetően elzárkózó festő is kedvelte. A festő életútja valóban filmre kívánkozik. A hitleri Németországban született, Walter Urlbricht Német Demokratikus köztársaságában töltötte fiatalságát, és szerzett először díszítő festői szakmát, majd festőművész diplomát.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét.
Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja. Besorolhatatlan, "stílus nélküli", minden személyest kizáró, ugyanakkor végtelenül sokrétű festői nyelvezete a figurálistól az absztraktig, az életlen-elmosódott képektől az éles-fényes felületekig, a szürke fotófestményektől a kolorisztikus színskálákig, a portréktól a tájképekig, a vászontól az üvegablakokig, a manuálistól a digitálisig terjed.
"Protokoll a közigazgatásban" 2022. 03. 30. "Protokoll a közigazgatásban" tréningünk vezetője március 19–20-án Dr. Kibédi Varga Katalin korábbi diplomata, az Etikett Iskola alapítója volt. Az egész napos foglalkozás során beszéltünk az … Tovább → Fókuszban az egészségtudatosság A Ludovika Collegiumban a 2022. tavaszi szemeszterben is kezdetét vette a szakmai munka. Idén ez három különböző tematikus ív indításával valósult meg, amelyek közül a … Az emberismeret önmagunk megismerésével kezdődik 2022. 28. A félév első tréning hétvégéjén (március 19–20. ) a közigazgatási protokoll elsajátítása mellett emberismereti gyakorlatokat végeztünk Arendt Anna pszichológus, tréner vezetésével. Anna szakterülete a rezilencia, vezetésfejlesztés, … 2022. 04. 08. "Protokoll a közigazgatásban" tréningünk vezetője március 19–20-án Dr. Az egész napos foglalkozás során beszéltünk az Tovább» A Ludovika Collegiumban a 2022. Idén ez három különböző tematikus ív indításával valósult meg, amelyek közül a A félév első tréning hétvégéjén (március 19–20.
A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett Várnai Péter címzetes prépost tollrajzaiból és akvarelljeiből nyílt kiállítás az Egri Érseki Palotában. Péter atya civil hivatásához kapcsolódóan már negyven éve készít rajzokat. Az ő tervei alapján épült föl a budapesti Aquincum Hotel, feladva azonban építész szakmáját, Isten hívására a papi hivatást választotta. 2020-ban a veszprémi Szemináriumban nyílt kiállítása, idén Egerbe juttatta el színes, néhány vonalból álló, egyszerű ám mégis karakteres alkotásait. Kiállítása év végéig látható az Érseki Palotában. Várnai Péter 1958. július 30-án született. Felsőfokú tanulmányait az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán végezte, majd 1989-ig építészként dolgozott. Teológiai tanulmányait a Hittudományi Akadémia Levelező Tagozatán kezdte 1986-ban, később szeminarista lett Budapesten és Esztergomban. 1994-ben szentelte pappá Paskai László bíboros. 1994-1997 között káplánként Szentendrén, 1997-től pedig egyetemi lelkészként szolgált a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A felszólalók, valamint a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetségének Prágai Helyi Szervezete és az Ady Endre Diákkör nevében megkoszorúzták Esterházy János síremlékét és főhajtással tisztelegtek előtte. A megemlékezés a motoli temetőben a Himnusz közös eléneklésével zárult. Ezután a Prágai Magyar Katolikus Plébánia közösségi termében folytatódott az ünnepség. Balga Zoltán atya beszédében Esterházy Jánosra emlékezve köszöntötte a résztvevőket, majd közösen imádkoztak boldoggá avatásáért és lelki örökségének kibontakozásáért. (Hegedűs Máté/Felvidé) Eperjes Károly Magyar Passió c. filmje az alábbi linken március 4-ig ingyen megtekinthető: Eperjes Károly rendezőként, forgatókönyv íróként és szereplőként is jegyzi a Magyar Passió című filmet. A film alapjául Várnai Péter címzetes prépost, Krisztus inge című könyve szolgált. A Magyar Passió 1950-ben játszódik, amikor Leopold atya azon dolgozik szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa.
Eperjes Károly első rendezését tűzi műsorra az M5 csatorna február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A Magyar Passió című nagyjátékfilm tavaly november 4-én debütált a hazai mozikban. Története az 1950-es években játszódik, felidézi azt az időszakot, amikor az ÁVH, a kommunista diktatúra erőszakszervezete brutális támadást indított a szerzetesrendek ellen. A hit próbájáról és az irgalomról szól a Magyar Passió című 2021-es filmdráma, amelynek rendezője, és egyben egyik főszereplője Eperjes Károly. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész lenyűgöző játékával és korhű cselekményvezetéssel jeleníti meg az 50'-es évek kommunista diktatúráját. Várnai Péter címzetes prépost kiadatlan színdarabja adta a történet alapját, amely a vallásszabadság korlátozását és a korabeli egyházüldözést mutatta be. Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban ismét felvirágoztassa a ferences rendet. Eleinte még szabadon végezhetik tevékenységüket, de az atyát rövidesen koholt vádak alapján letartóztatják.
(Várnai Péter címzetes prépost színdarabja alapján Petrik András, Horváth Áron és Eperjes Károly írták a forgatókönyvet. ) © Piti Marcell Az atya megtörésével egy egykor vallásos nevelést kapott főhadnagyot bíznak meg – és ez a film legnagyobb találata. A vallást személyes okokból meggyűlölő fiatal férfi és az őt egykor tanító atya fizikainál is fontosabb, szellemi csatája remek lehetőségeket tartogat a már annyit emlegetett mondanivaló átadására, és az írók kiváló, hatásos és okos módját találták meg a két ellentétes világkép végső ütköztetésének, így a film végső nagyjelenete még úgy is maradandó, hogy a körítés olyan, amilyen. Például olyan, hogy bár a főhős egy bizonyos Leopold atya, aki alighanem az összes megkínzott, vallása miatt meghurcolt egyházi személynek hivatott emléket állítani, Eperjes Károly valójában egészen konkrétan Jézust játssza el. Egészen gátlástalanul belemondja a kamerába Krisztus kereszten elmondott mondatát – "Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek" –, de a maga konkrétságában megjelenik a keresztre feszítés motívuma is.
2021. november 19., péntek | 17:18 A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett Várnai Péter címzetes prépost tollrajzaiból és akvarelljeiből nyílt kiállítás az Egri Érseki Palotában. Szent István Televízió, Eger A videóanyagok nem képezik a Magyar Kurír tulajdonát, így annak átadását nem tudjuk biztosítani.