A CSAPATUNK KÜLDETÉSE Küldetésünk a szépség, a forma, szín és stílus közti harmónia felfedezése önmagában, szakembereink segítségével. Ezzel sugárzobb emberként élheti napjait. Hol talál minket PREMIUM Dancsó Erika Szalon Kossuth u., 34 6600 Szentes Nyitva tartás Hétfő: 08:00 – 19:00 Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: 08:00 – 14:00 Vasárnap: zárva Vegye fel velünk a kapcsolatot BLOND STUDIO SMARTBOND COLORFUL FLASH Értékelések átlaga: 5 Értékelés szerinti sorrend detail. ratings. Loading_reviews Brasil Cacau Hajegyenesítés:) évek óta nagyon meg vagyok vele elégedve, megkönnyíti az életem:) A hajam egészséges, könnyen kezelhető, szép. Az első alkalom óta életmínőségemben pozitív változás következett a technikával, gyerekkori álmom valósult meg, hogy egyenes a hajam:) Mindenkinek ajánlom. Köszönöm nektek, és a Brasil Cacau-nak. Nagyon szuper lett a hajam. Köszönöm Szilvinek ☺️ Nagyon jó volt minden. Szuper lett a hajam
Ennek a 11 fős, 100+ millió forintos árbevételű cégnek az irányítása mellett foglalkozik a vállalkozásfejlesztéssel is. 2017-ben írta meg az első vállalkozásfejlesztőknek szóló könyvét. Ez a könyv összességében már a negyedik a könyve, mert korábban három szakkönyvet írt online marketing témában. Már közel 10. 000 könyve talált gazdára, és már dolgozik a második vállalkozási témájún. Összesen már több mint 100 előadást, tréninget és workshopot tartott. A visszajelzések alapján ezek a rendezvények jókedvűek, érthetőek és használható tudást adnak. Feltett szándéka, hogy minél több magyar vállalkozónak megmutassa azt az utat, ami a szabad vállalkozói élethez vezet. Dancsó Erika mesterfodrász, a Dancsó Erika Szalon tulajdonosa 1977-ben született, Szentesen. 1995-ben végzett fodrászként, majd 1995 szeptemberében Szegváron megnyitotta az első üzletét, vállalkozóként. 2001-ben tette le a fodrász mestervizsgát. 2008-ban Szentesen is elkezdett dolgozni. 2010-ben csatlakozott a Laetitia világához, a le Monde-hoz.
Pláne úgy, hogy Magyarországon nagyon erős az angolszász hajvágási kultúra. Mennyire elfogadott itthon a francia vonal? Ennek a fogadtatása kezdetben nagyon negatív volt. Többször fel akartam adni, aztán mindig kimentem Laetitia-hoz, aki megerősített. Ő mindig mögöttem állt és megadta a kellő válaszokat, így soha nem adtam fel legfőbb célomat: ennek a hajvágási metódusnak a népszerűsítését hazánkban. Érdekes, mert azok, akik megismerik ezt a technikát, rádöbbennek arra, hogy ebben is milyen precizitás és tudatosság rejlik, ráadásul gyorsan lehet vele dolgozni. Ezért aztán szépen növekszik azok száma, akik használják és szeretik a francia hajvágást, amivel ugye még több vendéghez jutunk el. Dancsó Erika és Laetitia Guenaou Fontosnak tartod azt, hogy ezt a vonalat a vendégek is megismerjék? Nekik nem "csak" a végeredmény számít? Nagyon is fontosnak, igen. Hiszen rengeteget változott a világunk. Ma a legfontosabb érték az idő, ezért kiemelten fontos a gyorsítás, újítás, de mindez nem mehet a pontosság és a tökéletesség rovására.
Felhívás Mielőtt bármelyik cikkünket elolvasnád a Fodrászinfón, szeretnénk kijelenteni, hogy szolidaritást vállalunk Ukrajna népével, és támogatásunkat fejezzük ki a konfliktus által érintett valamennyi ember számára. Dancsó Erika fodrászmester nevével már sokszor találkozhattunk, leginkább a francia vonal, Szentes és Laetitia Guenaou emlegetésekor. Munkáit többször megosztottuk oldalunkon és az Erika által rendezett szentesi hajshow-ról is tudósítottunk már. Itt az ideje, hogy jobban megismerjük a fodrászmestert, vidéken létrehozott luxus szalonját és a francia hajvágás filozófiáját, amit képvisel. Mi teszi egyedivé a szalonodat? A francia stílus és a francia hajvágás, amivel különböző vagyok a környezetemben lévő szalonoktól. Sosem azt nézem, hogy más mit csinál, hanem csak azt, hogy én mivel tudnám fejleszteni a szalonomat. Nem elemzem a környezetemben lévőket, csak azt figyelem, hogy mi az, amivel jobb lehetek. Ez zsigerből jön nálad, vagy tudatos építkezés eredménye? 2011 óta járok ki Laetitia-hoz tanulni.
Szentes - - Biztosan végrehajtod a műveletet?
Mármint a düh. Bár a színész elmémesült videói engedhettek arra következtetni, hogy azt nagyítja fel, amit lát és megél, valószínűleg sokakat meglep, hogy Mucsi Zoltánnak volt olyan korszaka, mikor ablaküvegeket nem kímélve rombolásba fojtotta saját frusztrációját. Ha már agresszió, következett a kérdés, hogy Mucsi szerint a #metoo mozgalom változtatott-e szakmán belül az emberek viselkedésén, hozzáállásán? A színész újfent remek példával szemléltette véleményét. Ahogy a villamoson sem kell már kiírni, hogy ne köpködje az ember szét a szotyihéjat, úgy majd az is magától értetődővé válik, miként kezelhetjük egy hatalmi helyzetből embertársainkat. Gulyás azt a kérdést is feltette, amitől a színészek telefonlecsapva menekülnek: létezhet-e visszafogadása azoknak, akik gyanúba keveredtek (itt példának Gothár Pétert, Eszenyi Enikőt, Kerényi Miklós Gábort hozta a műsorvezető). Bár a kérdés egyszerűnek tűnik, a témát rengeteg aspektusból lehet megközelíteni. Mucsi is több oldalról próbálta megfogalmazni válaszát, kezdve azzal, hogy fontos lenne súlyozni, ahogy az élet minden más területén is, ebből adódik, hogy szerinte vissza lehet fogadni a hatalmi visszaélés gyanújába keveredett szereplőket, hiszen, ha nem így tennének, akkor az felérhet egy életfogytiglani börtönbüntetéssel.
Beszélgetőtársa, a dramaturg, rendező Bérczes László finoman irányítgatja, alakítja a beszélgetések fonalát, helyezi képbe az olvasót az aktuális találkozójuk körülményeiről. A személyes ismeretségük a záloga annak, a színművész a számára intim zónát jelentő határokat sosem lépi át, csak hitelesen utal annyira a részletekre, amely kellő tudást ad az olvasónak ezek megértéséhez is. Leginkább a családi és azon személyes vonatkozású részek, amelyek jelen idejűek, és stabilak ugyan, de folyamatos a változásnak vannak kitéve. Mucsi Zoltán hitelessége abban is mérhető, hogy az élettörténetének mesélésénél a már véget érő fejezetek vonatkozásában határozottan, önmagát sem kímélve, saját, azok alakulására tett elkövetett hibáit és tévedéseit is nevesíti. A mondhatni színháztörténeti jelentőséggel is bíró fejezetek, amelyek kitérnek olyan kultikus, vagy a művész szempontjából meghatározott helyeken zajló előadásokra is, mint a szolnoki Szigligeti Színház, a fővárosi Trafó Művészetek Háza, a valaha volt Bárka Színház, a Szkéné Színház, vagy az Ördögkatlan Fesztivál.
Az idei első Péntek Esti Partizán vendége Mucsi Zoltán volt. A Partizán YouTube-csatornán Gulyás Márton sokadik műsorformátuma hozza a tőlük eddig megszokott minőséget, a Péntek Esti Partizán beszélgetéssorozat lazább és könnyedebb, közönség előtt felvett formátuma pedig visszaidézi a közszolgálati médiának azt a rég elfeledett korszakát, amikor még élmény volt egy tévéműsor miatt esténként később kezdeni a bulit — legalább egyből adott volt a mulatni vágyó társaság első beszédtémája. Sebestyén Balázs, Lovasi András és Majka után kevésbé megosztó, többrétű humora miatt szélesebb körben elfogadott és kedvelt művész foglalt helyet az indokolatlanul nagy, sárga kanapén, cserébe Gulyás kényesebb kérdésekkel, Mucsi pedig felszabadítóan őszinte válaszokkal töltötte ki a műsoridőt. Egyből belecsaptak a sűrűjébe, bár demográfiailag nézve pont, hogy a gyérebben lakott települések helyzetéről kérdezte Gulyás a szintén vidékről származó színészt. Mucsi Zoltán nem először beszélt arról, hogy nem úgy látja a vidék állapotát, mint egy Tóth Gabi videóklip, de egyből tágította a kérdéskört.
Ezen felül sem hinném, hogy az, aki ismeri Bérczes László életművét, vagy az előző két beszélgetőkönyve partnerét – Cseh Tamást és Törőcsik Marit – meglepődne a beszélgetések során felmerülő témák jellegén. Minden ilyen, nyilvánosságra is szánt beszélgetésnek azon túl, hogy közelebb hozza az érintetteket egymáshoz, az is a célja, közelebb kerüljön az olvasóhoz, aktívan, gondolkodás formájában. Ez a közelebb hozás határozza meg azt a mértéket, amennyit a kérdezett képes megmutatni önmagából, és amely mértéknek a beszélgetőtárs az egyik garanciája. A színművész nem titkol semmit. Válaszaiba iktatott jellegzetes hangsúlyaival és azok mélységével irányítja akarva, akaratlanul azt az információhalmazt, amelyet meg tud osztani számára idegenekkel is, önmagáról. És furcsa kontraszt, de számomra nem befolyásolja ezt az a tény sem, hogy több utalás van arra vonatkozóan, hogy Mucsi Zoltánnak vannak kétségei a könyv sikerét és egyáltalán létjogosultságát illetően is. A rövid életrajzzal, a színházi- és filmszerepek jegyzékével, névmutatóval is kiegészített, előadások alkalmával és a családi albumok számára készülő képeket is tartalmazó könyv abonyi születésű, évtizedek óta második házasságában élő, négy gyermeket nevelő, eredetileg szakmunkásképzőt végző főszereplője kronologikus sorrendben – a beszélgetésük jelen idejét meghatározó eseményeket mindig középpontba állítva – mesél arról az útról, amelyet eddig bejárt.
Úgy, hogy az ott dolgozó nevezett művészek és írók emberi kapcsolatain és a munkafolyamatokon túl a színészet, mint mesterség alap fogásainak elsajátításába is beavatnak. Ha mindez nem volna elég, a kötet szövegkönyv részleteket, saját írásokat és egykori újságcikkeket is megidéz ezek sokaságából. Nem mellékes szál az sem, hogy a beszélgetőtársak munkakapcsolatának közös gyümölcseit jómagam is sokszor élvezhettem. A Bárka Színházból a Szkéné Színház repertoárjába átmentett, máig elérhető Háy János: Nehéz című egyfelvonásosán túl személyes kedvencem a szintén Bérczes László rendezését, Mucsi Zoltán férfi "fő"szerepét jegyző, általam minimum háromszor látott, már a repertoárból kikerült előadás: A halottember. A női főszereplő érzelmeire fókuszáló, kimondottan az ő monológjain át visszaadott érzésvilágban Mucsi Zoltán olyan alázattal tud férfiként háttérben maradni, ami megerősíti nélkülözhetetlenségét, nem csak a darabban, de a férfiét a nő mellett. Az alaphelyzettől elvonatkoztatva a beszélgetőkönyv atmoszférája is ilyen.