kos Kós Károly 1883. december 16-án született Romániában (Temesvár), magyar építész, író, grafikus. Főbb művei: Erdélyország népének építése (1908), Gálok – kisregény (1919), Erdély kövei (1922), Kalotaszeg (1932), Az országépítő (1934), Falusi építészet (1946) Kós Károly polihisztor volt, magyar építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus egyszemélyben. Kós Károly könyvei. Építésznek tanult, különösen Székelyföld építészete érdekelte. Írni csak később kezdett, önálló könyvkiadót alapított. Volt egyetemi tanár és dékán is. Kós Károly 1977. augusztus 25-én hunyt el Kolozsváron, 93 éves korában. Társszerzőként az Antikvá elérhető kötetei.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
A legszebb talán a Madárház, ahol egy kalotaszegi templom formavilágát keresztezték egy modern acélszerkezetű röpdével. Terveik mindenre kiterjedtek, az ő alkotásaik voltak a kiskocsiktól a szemetesekig egy csomó utcabútor és felszerelés is. Mikor megnyílt a kezük munkája nyomán megújult állatkert, olyan lehetett, mint egy mesebeli, elvarázsolt kisváros. Na jó, egy kicsit most is az. Varjúvár (1909) Méretben sehol sincs az előző projekthez képest ez a csöpp épület, mégis nagyon fontos. Egyrészt mindig szimbolikus, milyen házat tervez saját magának egy építész, másrészt a kalotaszegi Sztánán álló Varjúvár tökéletes alkotás a maga nemében. Olyan mint egy csöpp romantikus kastély, ahol azonban a giccsnek a nyomát sem lehet felfedezni. Kós károly movie . A tetők, a torony, minden tökéletes összhangban van a tájjal, amit maga Kós nevezett angolpark szerűnek. A gyönyörű kilátásoktól, a spaletták vasalásáig minden apró részletet kidolgozott, és a végén büszkén mondhatta, hogy itt nem irigykedik senkire. Sztána amúgy jól el van látva Kós-emlékekkel.
Behatóan foglalkozott a hagyományos gazdálkodás és kézművesség egyes kérdéseivel (népi vadfogás, bivalytartás, kosarazó juhászat, ekés földművelés, kőfaragás, vasművesség, fazekasság, szűcsmesterség), a hagyományos táplálkozással, a településszerkezettel és a népi építészettel, valamint társadalom-néprajzi kutatásokkal ( rokonsági és nemzetségi kapcsolatok, társas munkaszervezeti formák, települési önszerveződés, táji munkamegosztás, vásárok és árucsere). Átfogóan vizsgálta az erdélyi magyarság népviseleteit, a díszítőművészet egyes megnyilvánulási formáit (festett bútorok, guzsalyok, ivócsanakok, kályhacsempék, fejfák), valamint Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel együtt magyarok lakta romániai néprajzi tájak ( Kászon, Szilágyság, Kis-Küküllő mente, Moldva, Torockó) népművészetét. Az erdélyi magyar parasztság tárgyi világát funkcionálisan, történeti-táji összefüggéseiben vizsgálta, összehasonlító tárgytipológiai kutatásaiban az együtt élő népek közötti természetes kapcsolatrendszer, ember és táj, ember és ember közötti kölcsönhatások bizonyítékait kereste.
Nagy tervét, a romániai magyarság néprajzának összefoglaló szintézisét nem váltotta valóra. Mindemellett foglalkozott néprajzi kartográfiával is, 1970-től részt vett a Románia néprajzi atlasza gyűjtési és szerkesztési munkálataiban. Kós Károly Alapítvány művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu. Élete vége felé egyre inkább vonzották a magyar néprajzkutatás tudománytörténeti kérdései. Muzeológusként az eltérő feladat- és gyűjtőkörű központi és tájmúzeumok, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének, kutatóhellyé fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Noha az 1950-es–1960-as években keveset publikálhatott, pályája során önálló vagy társszerzős kötetei mellett mintegy háromszáz szaktanulmányt jelentetett meg, főként romániai és magyarországi tanulmánykötetekben, szakfolyóiratokban. 1976-tól a Népismereti Dolgozatok című kiadványsorozat alapító szerkesztője volt. Társasági tagságai és elismerései [ szerkesztés] Tudományos eredményei elismeréseként 1973-tól a Román Akadémia rendes, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt, emellett 1976-ban a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választották.
9 Gyöngyös 101. 7 Siófok 92. 6 Kiskunfélegyháza Hajdúszoboszló 100. 6 Komló 99. 4 Keszthely Paks 107. 5 Mohács 93. 8 Hajdúnánás 93. 3 Kiskunmajsa 88. 2 Tiszafüred 88. 7 Derecske 94. 7 Dunaföldvár 106. 5 Velence Fonyód Abádszalók 89. 2 Villány 100. 9
Gyerekkorunkban nagyon népszerű volt a Négercsók – ma már retró desszertnek számít. Ennek változata a néger kocka, ami anyukám nagy kedvence. A Négercsók csupa édes tojáshab csokival bevonva, egy vékonyka ostyatalppal. Ennél a sütinél a csokival bevont tojáshab egy kakaós tésztarétegre kerül. Tényleg nagyon finom, de azért egy kicsi cukorsokkot lehet kapni utána! :D Azok se idegenkedjenek tőle, akik félnek a nyers tojástól, mert itt gőz fölött verjük kemény habbá a tojásfehérjét, így megtörténik a hőkezelés, nem nyers hab kerül a sütibe! Négerkocka Hozzávalók: A tésztához: 5 db tojás – le kell mérni, és ahány dkg, annyi liszt és cukor kerül a tésztába 2 evőkanál kakaópor 1/2 csomag sütőpor 2, 5 dl tej 5 dkg vaj A habhoz: 5 db tojásfehérje 25 dkg porcukor A csokimázhoz: 15 dkg porcukor 3 evőkanál kakaópor 3 evőkanál tej 14 dkg vaj Elkészítés: A tésztához a tojásokat és a cukrot habosra kikeverjük, majd hozzáadjuk a lisztel elkevert sütőport és a kakaóport. Majd jöhet hozzá a tej és a vaj.