A sikeres prezentációt követően Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja elmondta: az esemény mérete, a 6000 sportoló, az 1000 önkéntes és a 300 további résztvevő nagy kihívás elé állítja a két várost és a két egyetemet, ám szerencsére az infrastruktúra jelentős része adott, a szakmai tapasztalatok pedig megvannak a sikeres rendezéshez. A 2024-es hazai EUG miatt is különösen fontos a nyári, lodz-i játékok a magyar különítménynek – mondta Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója. - Kiemelten figyelünk a nyári lengyelországi megmérettetésre, hiszen a következő házigazdák a Miskolci Egyetemmel karöltve mi leszünk. Így amellett, hogy igyekszünk a lehető legjobban felkészíteni a sportolóinkat, és legfőképpen az ő sikereikre összpontosítunk, emellett az is nagyon fontos lesz, hogy tapasztalatokat szerezzünk a játékok körüli teendőkkel, a rendezéssel kapcsolatban – jelezte Balogh László. Európa legnagyobb és legjelentősebb felsőoktatási sporteseményét, a kétévente sorra kerülő Egyetemi Játékokat 2012-ben rendezték meg először.
20 Apr A Debreceni Egyetem tudományos ismeretterjesztő sorozatában ezúttal "Állati jó terápiák" címmel Jakabné Bagi Ágnes, a DE Klinikai Központ Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Klinika gyógytornásza tart előadást. 13 Apr Karrier-tanácsadással, állás-, valamint szakmai gyakorlati helyekkel, ösztöndíj-lehetőségekkel, próba állásinterjúkkal, továbbá mintegy 80 kiállítóval várja az érdeklődőket a Debreceni Egyetem Karrierközpont szervezésében az Állásbörze és karriernap.
Neves norvég professzor látogatott a Debreceni Egyetemre CívisHír - Ma 11:59 Belföld A kuratórium mellett működő tanácsadó testület tagja lett. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Norvég professzor, a tanácsadó testület tagja tartott előadást a Debreceni Egyetemen Dehir - Ma 11:24 Belföld Debrecen - Az Osloi Egyetemi Klinika orvosprofesszora tartott előadást pénteken a Debreceni Egyetemen.
Az alkalom sajátossága, hogy a konferencia előadói a Néprajzi Tanszék hallgatói és doktoranduszai, egyúttal a DE Hatvani István Szakkollégium Néprajzi Szakcsoportjának mentoráltjai, akik saját kutatási eredményeikről számoltak be előadásaikban. Voltak, akik több éves feltérképezésük eredményét tárták a közönség elé, de előfordult egy adott kutatási koncepció bemutatása is. Szó volt egyebek mellett a hajdúnánási 1945-ös házhelyosztás jelentőségéről; Varga Gyula debreceni kutató hagyatékát érintve építészeti vizsgálatokról; de a hortobágyi pásztorélet, és annak eszközei, továbbá a modern maszkviselés is terítékre kerül.
1/4 anonim válasza: Nem csak fordításbeli különbségek vannak? Egy-két eltérő szó? [link] 2011. márc. 26. 17:43 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: 57% Szia! A különbség egyszerű. A Miatyánk szövege két evangéliumban is megtalálható. A reformátusok a Máté evangéliumában lévő szöveget használják, a katolikusok pedig a Lukács evangéliumában találhatót. A kettő között a különbség: "Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen! Miatyánk - három dialektusban - CEFERINO - HÁZ. " Ez a lukácsi szövegben nincs benne. Üdv. Péter 2011. 17:55 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 anonim válasza: 100% Szia! Péternek igaza van, de van, hogy a katolikusok is a hosszabb verziót imádkozzák. Illetve szentmisén a pap oda, ahol a rövidebbnek vége van, mond egy rövid betoldást: "Szabadíts meg, kérünk, Urunk, minden gonosztól; adj kegyesen békét napjainkban, hogy irgalmadból mindenkor bűn és baj nélkül éljünk, míg reménykedve várjuk az örök boldogságot és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljöttét. ", de ez nem a "Miatyánk" része, csak misén belül teszik hozzá.
Érinti-e a változás a magyar nyelvű Miatyánkot? A Római Misekönyv magyar nyelvű új fordítása most van elkészülőben. A szakértők munkáját végül a magyar főpásztoroknak kell majd kiértékelniük, a vonatkozó döntéseket meghozniuk, végezetül az elkészült szöveget Róma elé terjeszteniük. Így tehát az, hogy lesz-e változás a bevett, megszokott Miatyánk-formához képest, az alapvetően Budapesten, és nem Rómában dől el. Miatyánk ima szövege magyarul. Ön mit gondol a változtatásról? Aki fordított már idegen nyelvből, az tudja: a szó szerinti fordítás nagyon sokszor félrefordítás. Ahhoz, hogy pontos legyen a saját anyanyelvünkön egy idegen nyelvben megfogalmazódott gondolat, nem elég "tükrözni" a szavakat, hanem a kijelentés értelmét megtalálva adott esetben el kell engedni a szószerintiséget. Ami a jelen vitában elgondolkodtat, hogy mindenki az igére (belevinni – benne hagyni – engedni) összpontosít, holott az mind a görögben, mind a latinban eléggé egyértelmű: eiszferó, induco – be(le)vinni, be(le)vezetni. Sokkal izgalmasabb a főnév, a peiraszmosz (latinul: tentatio).
Ha azt kérjük az Atyától, hogy ne engedjen kísértésbe esnünk, azzal tulajdonképpen erőt kérünk tőle, hogy legyőzzük és végérvényesen elhárítsuk a kísértést, ahogy Fia is tette – mondja Podvin. Jogosan merül fel a kérdés, miért volt szükség a Miatyánk szövegének módosítására? A püspökkari titkár kifejti: az 1966-os francia fordítás során a hatodik kéréssel kapcsolatban felmerült egy teológiai jellegű probléma: a "ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek" sorból "ne vígy minket kísértésbe" lett. A görög eisphero (Mt 6, 13) ige szó szerint valóban azt jelenti: bevisz, bevezet, azaz egy olyan hely felé irányuló mozgást fejez ki, ahová behatol valaki. Az 1966-os változat mégis azt sugallja, hogy Isten visz minket a kísértésbe, és miatta esünk bűnbe. Mi a különbség a Katolikus "Mi Atyánk" És a Református "Mi.... Ez a fordítás így félreérthető volt, és teológiai felülvizsgálatot igényelt. A szakértők azóta számos fordítási javaslatot vizsgáltak meg – "add, hogy ne kerüljünk kísértésbe", "ne vezess minket kísértésbe", "ne engedd, hogy kísértésbe jussunk" – de egyik sem bizonyult kielégítőnek – fejti ki Podvin.
Már korábban is szó volt erről a változtatásról? Az olasz püspökök kérésére 16 éven át dolgoztak szakértők (többek között liturgikus és biblikus szaktudósok, főpapok és teológusok) a misekönyv új fordításának az elkészítésén. Az előző kiadás 2002-es megjelenése óta állandó volt az igény egy megújult, érthető, a liturgikus életet jobban szolgáló szövegváltozatra. A munkára biztosan hatással volt az, hogy a Francia Püspöki Konferencia 2017. Index - Külföld - Jóváhagyta a Miatyánk új szövegét Ferenc pápa. december 3-án hatályba léptette a Mi Atyánk új fordítását, amely így szól: "Ne nous laisse pas entrer en tentation" (ne engedd, hogy kísértésbe essünk). Pár nappal később Ferenc pápa egy interjúban üdvözölte a francia főpásztorok döntését. A " ne nos inducas in tentationem" (szó szerint: ne vigyél, vezess bele minket a kísértésbe) latin megfogalmazás fordítása ezzel együtt régebb óta vitákat gerjesztett. Hiszen a szó szerinti értelemben véve azt sugallja, hogy Isten aktív módon, tevőlegesen a rosszra irányuló kísértésbe helyezi bele az embert. Nem véletlen, hogy a francia és az olasz püspökök mellett az angol és német nyelvterületen is felmerült már többször a kérdés.