ker., Bojtár U. 36 K-12 1039 Budapest III. ker., Mátyás király út 60/A. (1) 2401040 festék, festés, mázolás, festékbolt, festékáru, építőanyagok, szerszám, vegyiáru, festéküzlet, szerszámgép Budapest III. ker.
Faiskola, kertészet A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.
ker., Külső Bécsi út 21726/2. (1) 3879721, (1) 4360004 festék, építőanyag, kivitelezés, cement, vasáru, tervezés, mész, üveg kiskereskedelem, tégla, építészet, csempe, építőanyag kereskedelem, építés, szaniteráru, üveg 1037 Budapest III. ker., Bécsi U. 403. 21877H (1) 2407781, (20) 9584813 festék, kiskereskedő, építőanyag, dekoráció, bútor, nagykereskedő, kertészet, lakberendezés, vakolat, álmennyezet, bambuszburkolás, bambusz, faházak, kerti berendezések, nádszövetek 1035 Budapest III. ker., Hunor utca 35. Kapcsolat | silvanuskertcentrum.hu. (1) 4367600 festék, festés, mázolás, kivitelezés, tapétázás, épületkarbantartás, mázolás stb, építőipari generálkivitelezés, burkolás, felújítás 1035 Budapest III. ker., Szentendrei utca 2/B (27) 314986, (70) 3323482 festék, építőipar, cement, falszárító vakolat, vízszigetelő anyagok, medencék vízszigetelése, kiskereskedelem, koprox cementfesték, vízszigetelő, gyártás, koprox vízzáró vékony vakolat, koprox, környezetbarát, vízszigetelése, szigetelő falszárító vakolat 1038 Budapest III.
A múlt héten az angol válogatott Jadon Sancho került az MU-hoz – 85 millió euróért –, a csapat augusztus 14-én a Leeds United ellen kezdi meg szereplését a Premier League-ben. (MTI) (Borítókép: Daniel Mihailescu - Pool/Getty Images)
Az építőipar a munkaügyi ellenőrzések alapján az egyik "legfertőzöttebb" ágazat, tavaly tízből négy építkezésen ellenőrzött munkavállaló nem volt bejelentve. A minisztérium szerint az ellenőrzések nyomán nő a rendezett jogviszonyok száma - írta a Magyar Idők. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése 2021. Az építőiparban ellenőrzött munkavállalók közül tízből négyen feketén voltak foglalkoztatva, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése szerint 2017 első három negyedévében az összes ágazatot tekintve a feketézők 36 százaléka építőipari vállalkozásoknál dolgozott. A szabálytalanságok miatt az ágazatban kilenc hónap alatt 407 esetben szabtak ki bírságot, a vállalkozásoknak összesen csaknem 56 millió forintot kellett megfizetniük. További 1155 esetben a bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmazott a hatóság. Ebben azonban változás várható az idei évtől, mert szigorodik a bejelentés nélküli foglalkoztatás szankcionálása. A munkaügyi bírság a kis- és középvállalkozások esetében is már az első ízben észlelt jogsértéskor alkalmazható lesz az NGM közlése szerint.
A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer célja annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon a jogszabályok és a Társaság honlapján elérhető Etikai Kódex elnevezésű dokumentum megsértése esetére, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseinek megfelelő visszaélés-bejelentési rendszer. I. A bejelentéssel kapcsolatos eljárás 1. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nav. Bejelentés 1. A bejelentést elektronikus úton a címen, postai úton pedig az alábbi címen lehet megtenni: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. 1223 Budapest, Park utca 2. 2. Bejelentés tételére jogosultak a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. munkavállalói, szerződéses partnerei, továbbá minden olyan személy, akinek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához vagy megszüntetéséhez méltányolható jogos érdeke fűződik. 3. A bejelentés megtételekor annak eredményes kivizsgálhatósága céljából a bejelentő megadja a nevét és lakcímét vagy egyéb elérhetőségét, míg jogi személy bejelentő esetén a bejelentő annak nevét, székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni.
A feketefoglalkoztatás az ágazatban már nem feltétlenül munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatást jelent, inkább az a jellemző, hogy heti 10 vagy heti 20 órára bejelentett munkavállaló a valóságban 240 – 264 órát dolgozik havonta. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapu. Legfőképpen a nyugdíjas (például 20 bányász nyugdíjas, vagy rendőr nyugdíjas) érdekelt ebben, hiszen félti a nyugdíját, szolgálati járadékát, mivel jövedelemkorlát betartásával jogosult az illető egyszerre a nyugdíjra és a munkabérre. Ennek érdekében gyakran előfordul a munkaidő-nyilvántartásban szereplő munkaidő adatok meghamisítása, vagy egészen egyszerűen se beosztás, se nyilvántartás nincs az ellenőrzés helyszínén, a munkáltató pedig idézés keretében nem utolérhető, iratokat nem csatol be, kvázi meghiúsul az ellenőrzés, és a tényfeltárás. Ezekben az esetekben tehát a munkavállalók és a munkáltatók is érdekeltek a hatóság munkájának akadályozásában. Az alvállalkozói, munkaerő-kölcsönzési és konzorciumi többszereplős munkáltatói láncolatok továbbra is megtalálhatóak.
Példa: Személyesen tett bejelentés alapján munkaügyi ellenőrzés indult egy budapesti vagyonvédelmi munkáltatóval szemben. A bejelentővel történt egyeztetés után az ellenőrzés időpontja a munkavállalók váltására esett, így a váltás minden munkavállalóját tanúként hallgattak meg a hatóság munkatársai. A 3 munkavállaló munkaszerződés és bejelentés nélkül volt foglalkoztatva. Munkaügyi szabálytalanságok hálójában. Példa: A munkavállalókat foglalkoztató kölcsönbeadó cég (X) a munkavállalók munkaviszonyának megszűnését a munkavállalók tudta nélkül bejelentette az adóhatóságnál. A kölcsönvevő egy alvállalkozó cég (A) volt, aki szerződésben volt egy fővállalkozó céggel (B). A munkavállalók ezután egy másik kölcsönbeadó munkáltatóhoz (Y) kerültek bejelentésre, szintén a munkavállalók tudomása nélkül. A munkavállalóktól utólag beszerzett információ szerint a kölcsönvevő személye is "változott", az ellenőrzés után átvett munkaszerződésük szerint a kölcsönvevő már nem (A) cég volt. Az ellenőrzés megkezdésekor a munkavállalók munkáltatóváltásról nem tudtak, kilépő igazolásokkal, munkaszerződéssel az "új" munkáltatóhoz nem rendelkeztek.
Eltérően az első típusú bejelentésektől, amelyek akármilyen tárgyúan lehetnek, a második típusú bejelentések tárgya csak munkaügyi tárgyú sérelem lehet, és ezek címzettje kizárólag a munkáltató lehet. A Pbktv. az ilyen típusú bejelentések kezelésére rendszeresíti az ún. munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer intézményét, melyet az első típusba tartozó bejelentésekre vonatkozó szabályozástól elkülönítve szabályoz. A két típus elkülönítése azért is fontos, mert a munkaügyi tárgyú, bejelentések egész más munkajogi és adatvédelmi kérdéseket vetnek fel, mint a második típusba tartozók. Whistleblowing: bejelentés vagy beárulás? - Munkajog. E kérdéseket már túlnyomórészt nem a Pbktv., hanem az Mt., illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv. ), valamint más, anyagi jogi jogszabályok (pl. versenyjog) tartalmazzák. Az első esetben ugyanis a munkáltató és a bejelentő munkavállaló kerül konfliktusba, hiszen a szervezetén kívülre kerül valami olyan információ, amely a munkáltatóra nézve sérelmes lehet.