Ezzel a rozsdamentes anyagból készült keverőfejjel pillanatok alatt készre keverhetjük a horgászathoz szükséges etetőanyagunkat. A keverőfej bármely akkumulátoros fúrógépbe tökéletesen illeszkedik, és kialakításának köszönhetően a dézsa teljes tartalma – még a sarkokban megbúvó szemcsék is – gyorsan összekeverhető. A fúró erősségétől függően akár 5-6 kilogramm etetőanyag egyszerre történő bekeverésére is alkalmas. Etetőanyag keverő feu d'artifice. - Legnagyobb átmérő: 14 cm. - Hossz: 30 cm. - Rozsdamentes acél.
Partnerboltjainkkal együttműködve, igyekszünk megfelelő kínálatot biztosítani a legtöbb alapvető horgászcikk tekintetében, kiemelkedően fontosnak tartjuk a minőségi kiegészítők kínálatának állandó biztosítását. Köszönjük, hogy megtisztel bennünket bizalmával és meglátogatja honlapunkat, kínálatunk folyamatos bővülését itt nyomon tudja követni.
A Funkcionális cookie-k lehetővé teszi a honlapunknak a már megadott részletek elmentérését és ezen adatok alapján tökéletesített és személyre szabottabb funkciókat kínáljunk. Ezen cookie-k csak anonimizált információkat gyűjtenek és tárolnak, tehát ne tudják követni az Ön egyéb honlapokon való mozgását. A teljesítmény cookie-k arról gyűjtenek adatokat, hogy hogyan használják a honlapunkat. Ezeket arra használjuk, hogy jobban megértsük miként használják a honlapunkat, hogy annak tartalmát és funkcióit javítsuk. Carp Zoom Competition - etetőanyag keverő fej (14-6,5x30cm). Kérjük vegye figyelembe, hogy a funkcionális és teljesítmény cookie-k kikapcsolása korlátozhatja a honlapunk bizonyos funkcióinak működését. A honlapunkon a következő Funkció és Teljesítmény sütik használjuk: __utma, __utmb, __utmc, __utmt, __utmv, __utmz, NID, _ceg. u, _ceg. s, fbsr_* __utma, __utmb, __utmc, __utmt, __utmv, __utmz
A legenda 1510 -es változatának egyik oldala A Margit-legenda magyar nyelven írt legenda, amely IV. Béla magyar király lánya, Árpád-házi Szent Margit (1242–1270) Domonkos-rendi apáca kolostori életéről, csodatételeiről szól, valamint róla szóló vallomásokat tartalmaz. Ismeretlen időben keletkezett, ismeretlen szerzőtől származik és két latin nyelvű forrás nyomán készült. Az egyik forrás az ún. Legenda vetus, a Margitról szóló legendák közül a legrégebbi, amelyet vélhetően Marcellus, Margit gyóntatója és lelki vezetője, a magyar domonkosok rendfőnöke írt nem sokkal Margit halálát követően, feltehetően kanonizációs céllal. A másik forrás az a jegyzőkönyv, ami az 1276-ban Margit életéről tartott második szentségvizsgálat során tett tanúvallomásokat tartalmazza. A kutatók többsége szerint a legendát valószínűleg a 13. század végén írták meg eredetileg latin nyelven, s ennek magyarra fordításából alakulhatott ki – többszöri átdolgozást, stilisztikai javítást követően – a 14. század végére a jelenleg ismert szöveg.
Mivel a feltételezett, latin nyelvű eredeti legendaszöveg létéről semmilyen információ sincs, mások inkább azt feltételezik, hogy egy ideig csak a legenda szövegének két forrása létezett, s azokat a 15. század elején vagy a végén dolgozták össze, majd ezt fordították magyarra. Azonban elképzelhető az is, hogy a két forrásból közvetlenül magyarul írták meg eredetileg a legendát (akár már 1310 körül [1]). [2] A legenda szövegét az a kódex őrizte meg, amit Ráskay Lea másolt – illetve feltehetően át is írt – 1510-ben a Margit-szigeti domonkos kolostorban (vagyis ott, ahol Margit évszázadokkal korábban élt). A legendát tartalmazó kódex 1529-ben a nagyváradi klarisszákhoz került – miután a Margit-szigeti apácák a török elől odaköltöztek –, onnan Nagyszombatba, majd Pozsonyba, s 1836-ban az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol jelenleg is található. [3] Könyvtári jelzete: Magyar Nyelvemlék 3. [4] Először 1879-ben adták ki a Nyelvemléktár című sorozat 8. köteteként, majd 1990-ben a Régi magyar kódexek című sorozat 10. köteteként Szent Margit élete, 1510 címmel tették közzé Dömötör Adrienne és Pólya Katalin átiratát jegyzeteikkel.
Fején egyszerű velumot, fátyolt hordott, mint a többi nővérek. De amikor meglátta, hogy a szolgálólányok durva, goromba fejkendőt hordanak, elcserélte a magáéval, és az övét a szolgálóknak adta. A sarui is mind leszakadoztak a lábáról. Amikor mindezt a főnökasszony látta, azt mondta a szent szűznek: - Ha ezt a te atyád és anyád megtudnák, rajtunk nagy szégyent tennének. De Szent Margit asszony azt mondta erre: - Kérlek tégedet, szerető anyám, a Jézusnak szerelméért, hagyjad, hogy én ígyen tegyek. A szent szűz ágya csak egy földre vetett gyékény volt, erre néha egy kődarabot tett párnának. Ezen nyugodott a magyar király lánya. Vezeklőövvel, korbácsolással testét erősen gyötörte, soha pihenést magának nem engedett. Ezért kora ifjúságában nagyon elgyengült, és érezte, hogy halála közeledik. Amikor az egyik nővért együtt elsiratták, azt mondta a főnökasszonynak: - Én szerelmes anyám, én leszek az első a nővér után, aki meghalok. - És ez így is történt. Amikor a szentséges szűz megbetegedett, odahívatta a főnökasszonyt, és átadta neki az ő ládájának kulcsát.
Nyomtatott kiads: [Szentendre]: Interpopulart, 1993 URL: URN: