Fedettpályás U-20 és U-18 Atlétikai Magyar Bajnokság Nyíregyháza, február 12-13. U-20 korosztály 60 m gátfutásában Pesti Máté 8, 37mp-el harmadikként ért célba, így bronzérmet vehetett át. Ugyan csak ő, a 60 m síkfutásban 7, 19 mp-es egyéni rekorddal ötödik, míg 200 m síkfutásban 23, 57 mp-el tizennegyedik helyezést ért el. U-18 korosztály női 800 m síkfutásában Galsi Laura Lilla 2:19. 99 p. -es egyéni rekordot jelentő futásával negyedikként ért célba, míg 1500 m síkfutásban 4:55. 01 p. -el hatodikként ért célba. Fedettpályás U-20 és U-18 Összetett Atlétikai Magyar Bajnokság Budapest, február 19-20. U-20 férfi hétpróbában Tari Tibor György 4601 pontos egyéni rekorddal második, így ezüstérmes lett. Eredményei: 60 m síkfutás 7, 47 mp. egyéni rekord, távolugrás 644 cm, egyéni rekord, súlylökés 10, 98 m, egyéni rekord, magasugrás 180 cm, rúdugrás 380 cm, egyéni rekord, 60 m gátfutás 8, 64 mp, 1000 m síkfutás 3:03. 22 p. Fedettpályás MASZ Nyílt Verseny Budapest, február 17-20. Híres magyar atléták. 60m női gátfutásban Botos Katalin Ilona 9, 39 mp.
Szentgáli Lajos Európa bajnoki sikere jelentette a nyitányt, amely után Mecser Lajos hatalmas győzelmei, Zemen János olimpiai döntője, Markó Gábor, Fancsali András, Kerékjártó István, Németh Gyula, Tóth László és társaik eredményei jelentették folyamatosan a magas színvonalat. Amikor sorsa úgy hozta, külföldön is jelentőset alkotott. A negyvenes évek végén Jugoszláviában edzősködött. 1956 és 62 között, két időszakban a román távfutók felkészítését vezette ( ekkor Vámos Zoltán 1960-ban olimpiai ötödik 1500-on, 1962-ben EB 2. akadályon). Tudását az öttusa is kamatoztatta. A nyolcvanas években foglalkozott a sportág világhírű magyar képviselőivel. Versenyzői, edzői pályafutásának jelentős részét töltötte az UTE, Újpesti Dózsa színeiben, de dolgozott a Bp. Honvéd atlétáival is. Eredményeit magas kitüntetésekkel ismerte el a társadalom. A mindennapi edzői munkát befejezve sem szakadt el a sportágtól. Újító elképzeléseire, az atlétika jobbítását célzó szuggesztív megnyilvánulásaira, leveleire, érdeklődéssel kísért szakmai előadásaira jól emlékszik a hazai atlétikai közvélemény.
Gázelegyek chevron_right 5. Folyadékelegyek, folyadék–gőz egyensúlyok 5. Korlátlanul elegyedő folyadékpárok 5. Folyadék–gáz elegyek, avagy hogyan készítsünk erős szódavizet? 5. Korlátlanul elegyedő folyadékpárok (folytatás) 5. Korlátoltan elegyedő folyadékpárok 5. Kétkomponensű szilárd–folyadék egyensúlyi rendszerek chevron_right 5. Kolligatív sajátságok 5. A tenziócsökkenés törvénye 5. A forráspont-emelkedés törvénye 5. A fagyáspontcsökkenés törvénye 5. Ozmózisnyomás chevron_right 6. A kémiai termodinamika alapjai 6. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele 6. Munka és energia: a termodinamika első főtétele chevron_right 6. A folyamatok iránya: a II. főtétel 6. Elemi állapot kémia 8. Az entrópia 6. Mitől függ a termodinamikai valószínűség? 6. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel 6. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet chevron_right 6. Termokémia 6. Belső energia és hő 6. Az entalpia 6. Latens hők 6. Kémiai reakciók entalpiaváltozása. A Hess-tétel 6.
Fém-fémion rendszerek 9. Gázelektródok 9. Másodfajú elektródok 9. Redoxielektródok 9. pH-függő elektródok chevron_right 9. Pourbaix-diagramok és redoxireakciók 9. Pourbaix-diagramok 9. Redoxirendszerek – másként 9. Korrózió, korrózióvédelem chevron_right 9. Galvánelemek 9. Galvánelem és kémiai egyensúly 9. Galvánelemek és akkumulátorok chevron_right 9. Elektrolízis 9. Klóralkáli elektrolízis 9. Galvanizálás chevron_right 10. Az atomok szerkezete chevron_right 10. Kísérleti előzmények 10. A fény 10. A fényelektromos effektus 10. A hidrogénatom vonalas spektruma 10. Iránykvantálás 10. A kvantummechanika matematikai háttere chevron_right 10. Az atomok szerkezete 10. A kvantummechanikai atommodell 10. A spin és a Pauli-elv 10. Többelektronos atomok. A periódusos rendszer felépítése 10. A periódusos rendszer csodái 10. Ki látott már atomot? chevron_right 11. A molekulák szerkezete chevron_right 11. A kémiai kötés 11. A hidrogénmolekula 11. Hogyan kombinálódnak a pályák egymással? 11. Elemi állapot kmia . Kétatomos molekulák elektronszerkezete chevron_right 11.
A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Sulinet Tudásbázis. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti. Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába.
Úgyvan, ahogy első írta. Ezen felül én még kiegészíteném a történetet az elektronegativitás fogalmával. Ez egy szép szó arra, hogy egy adott elem atomja mennyire képes elszívni, magához húzni egy molekulán belül más atomok elektronjait. Minél elektronegatívabb egy elem, annál hajlamosabb elektronok magához húzására. Ebből az infóból beláthatjuk, hogy az azonos elem atomjaiból felépülő vegyületekben (pl O2, H2, egy gyémánt, amiben csak C atomok vannak) nincs különbség két egymás melletti atom elektronegativitása között. Mi az az elemi állapot (kémia)?. Mindkettő ugyanannyira húzza magához az elektronokat, az oxidációs szám pedig pont azt mutatja meg hogy elektronokból hol van hiány és hol van többlet egy vegyületen belül. Elemmolekulákon belül ezért 0, mert nincs eltérés. A H2O-ban például azért lehet az oxigénnek 2-, a két hidrogénnek meg fejenként 1-1 +, mert van eltérés a H és az O elektronegativitási tulajdonságaiban. Nevezetesen az oxigén sokkal jobban szereti a hidrogénhez képest az elektronokat, ezért magához szippantja.