A szerző szerint nem vonhatók le egyértelmű következtetések arra vonatkozólag, hogy a Páva utcai zsinagóga "neológ" és/vagy "konzervatív" jellegzetességei lettek volna a legfontosabb közösségteremtő tényezők a háború előtti évtizedekben, hiszen csak felületesen lehet körbeírni, hogy a történeti valóság szereplői – a sajtóforrásokon túlmutatva – milyen tartalmat és jelentést tulajdonítottak e kifejezéseknek. Ami pedig a jelent illeti, a disszertáció szerint a Páva utcai vallásgyakorlatban jól megragadható változást hozott a 2000-es évek elején a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont (HDKE) felállítása. Páva utcai zsinagóga. Polnauer Sándor főrabbi a rítus askenáz kiejtését szefárdra cserélte, hogy ezáltal is kapcsolatot teremtsen a fiatalabb generációkkal – amelynek tagja volt dr. Gádor György, a közösség jelenlegi elnöke is. A zsinagógai miliő vizsgálata lehetőséget biztosított arra – olvasható az értekezésben –, hogy rajta keresztül mozaikjaiban "követhessük", miként pozicionálta magát a neológia a változó világban.
Készült egy – a budapesti Páva utcai zsinagóga közösségét 1920-tól 2019-ig bemutató – doktori disszertáció, amely nemcsak amiatt bír jelentőséggel, mert az elérhető források alapján rendkívül aprólékos képet ad a zsinagógai körzet száz évéről. Hanem azért is, mert ösztönzésül szolgálhat más zsinagógai közösségek számára hasonló kutatásokra – legalábbis ebben bízik az értekezés szerzője, Balogné Tóth Katalin, valamint a zsinagóga rabbija, Radvánszki Péter. A kutatás – valamint egy, a közösséget bemutató kiállítás – kapcsán velük beszélgettünk. "A (buda)pesti zsinagógalátogató zsidóság múltjáról koherensebb, aprólékosabb képet lehetne festeni, ha más zsinagógák múltjában is végeznénk történeti mélyfúrást. Ha e pillanatban a soá előtti múlt visszaemlékezők elbeszélései által már csak kis mértékben is kutatható, az ötvenes évek valósága, valamint a szocializmus évtizedei kellő időbeli közelségben vannak ahhoz, hogy szemtanúk személyes élményeit rögzítsük. Páva Utcai Zsinagóga | Organizers | Luah. Megfelelő számú mélyfúrással egy nagyobb (összehasonlító) monográfia, vagy sorozat is elkészíthető lenne – újszerű aspektusból gyarapítva a témában fellelhető szakirodalmak tudásbázisát" – olvasható abban a doktori értekezésben, amelyet Balogné Tóth Katalin írt "A Páva utcai zsinagóga több volt, mint neológ! "
1923-ban ismét napirendre került a kérdés, és a magyar zsinagógaépítészet nagy öregje, Baumhorn Lipót új tervet készített. Ez alapján 1924 januárjára fel is épült a zsinagóga. Az épült 1700 ember befogadására alkalma, kezelését a Pesti Izraelita Hitközség látta el. Az Egyenlőség folyóirat 1926. április 17-i száma mutatta be a szélesebb közönségnek az új zsinagóga belső terét: "A dús és amellett mégis decensen alkalmazott aranyozás mellett a három hagyományos zsidó színből van megalkotva a gazdag architektonikus festés: kék, fehér, sárga színekből. A festés stílusa romanizáló: a középkori festészetben gyakran használt függönydrapéria itt a szentély apszisában gyönyörű hatással jut alkalmazásra a falak motívumaival; a női karzat mellvédjén a tagolt mezők makkabeus liliomokkal vannak teleszórva és a szentélyapszist flankírozó kék pillér a salamoni templom két oszlopát jelképezi, a hagyomány szerint héber betűjelzéssel. A szentély nagy ívezetén a zsidó etikának hatalmas jelmondata ragyog: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat« héber és magyar szöveggel.
Az ügyészség is elismerte, hogy voltak ilyen jelzések, de Budaházy szerint komolytalan állítás, hogy ezek a jelzések az ügyészség által megszorongatott terhelő tanúk számára semmilyen jelentőséggel nem bírtak volna. Ezzel szemben egyértelmű, hogy egy ilyen módszer a bizonyítási cselekmény önkényes és megengedhetetlen manipulációját jelenti. Kifogásolta, hogy a terrorszervezet minősítést annak ellenére használja az ügyészség a vádbeszédében következetesen, hogy ilyen kategória nincs a Btk-ban. Az ügyvédkedéstől is eltilthatják Szilágy Zoltánt - nlc.hu. A Btk. szerinti bűnszervezeti minősítés törvényi feltételei nem állnak fent szerinte. Ehhez az kellene ugyanis, hogy három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportot alkosson, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ha el is fogadnánk, hogy ez a csoport jelleg fennállt volna – de egyébként nem – akkor is legfeljebb a rongálás alapeseteit, illetve szabálysértési alakzatát végrehajtó csoportról beszélhetnénk, amelynek a büntetési tétele olyan alacsony, hogy a bűnszervezeti minősítés nem merülhet fel.
December végén Szilágyi Liliána arról vallott, hogy apja, a volt olimpikon, jelenleg ügyvédként dolgozó Szilágyi Zoltán fizikailag, mentálisan és szexuálisan bántalmazta. A Magyar Úszó Szövetség ezt követően haladéktalanul elrendelte, hogy a MÚSZ fegyelmi bizottsága és gyermekvédelmi bizottsága vizsgálatot indítson, és kiderítsék a jelenleg a Stamina SK-t irányító Szilágyi Zoltán edzői tevékenysége során megsértette-e, és ha igen, milyen mértékben a szövetség etikai, fegyelmi és gyermekvédelmi szabályzatát. Szilágyi Liliána a női 100 méteres pillangóúszás előfutama után a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 21-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás) A Blikk megkérdezte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, Tóth M. Gábort, hogy lehetnek-e egyéb következményei a sportolónő vallomásának apjára nézve. Ugyan a konkrét ügyről nem kívánt nyilatkozni, de elmondta, mi történik "az ügyvéd peres felet marasztaló jogerős döntés ügyvéd általi nem teljesítése" esetén. Felvetheti a fegyelmi felelősség gyanúját, amennyiben az hivatalosan a kamara tudomására jut, az előzetes vizsgálatot meg kell indítani – közölte Tóth M. Gábor.