Néhány kép az utolsó csapatgyűlésről:D a képek magukért beszélnek:)))) technikai okok miatt csak így tudtam megoldani a videónk feltöltését Rugós erőmérős kísérlet következtetései: A tapadási súrlódást úgy vizsgáltuk, hogy különböző felületeken(parketta, szőnyeg, hörcsögketrec teteje, térkő, beton) húztunk végig két eltérő fajtájú lábbelit; egy téli bakancsot és egy nyári tornacipőt. Mindezt egy rugós erőmérővel határoztuk meg. A cipőket a rugós erőmérővel húzva azt tapasztalhatjuk, hogy csak bizonyos nagyságú húzóerő hatására mozdul el. Amikor pedig elindul, akkor egy kicsit túllendül. Az egyenletes húzáshoz kisebb erőhatásra van tehát szükség, mint az elindításhoz. Az érintkező felületek között nem csak akkor lép fel mozgást akadályozó hatás, amikor a két felület már mozog egymáshoz, hanem akkor is, amikor még nyugalomban vannak. Az egymással érintkező felületek között fellépő, a testek egymáshoz képest történő elmozdulását akadályozó hatás a tapadási súrlódás, jellemzője a tapadási súrlódási erő Normál esetben a dugó belefeszül a palack nyakába így a tapadási súrlódás a parafa és az üveg között nagyon nagy.
Tapadási és gördülési surlódási erő by Luca Gombos
golyóscsapágy
A tapadási surlódási erőt a testre ható nyomó erő és a tap. surl. együttható szorzata adja: Fg = m * g m = 5 kg g = 10 m/s^2 Fg = 50 N Mivel függőlegesen nem mozog a test: Fny = Fg = 50 N (most csak a nagysága érdekes, egyébként ellentétes irányúak) Így a tapadási surlódási erő: Ft = Fny * η η = 0, 4 Ft = 20 N DE! A feladatban benne van, hogy 16 N erővel húzzuk (a tapadási surlódási erővel ellentétes irányba). Viszont a kapott tapadási surlódási erő nagyobb ennél. Mit jelent ez? Azt, hogy a test vízszintesen SEM mozog. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a valódi tapadási surlódási erő megegyezik az általunk kifejtett erővel, azaz 16 N a tapadási surlódási erő. Magyarázat: a korábban kiszámított tapadási surlódási erő a maximális tapadási surlódási erő. Ha ennél nagyobb erőt fejtünk ki, akkor fog megmozdulni a test. Ha legfeljebb ekkora erőt, akkor pedig vele megegyező lesz a tapadási surlódási erő.
A pályamunkák alapján, valamint a délelőtti írásbeli eredmények figyelembe vételével maximum 14 - 14 csapat kerülhet a délutáni szóbeli döntőbe. Az első fordulóban leírt játék fizikájáról kell egy maximum 5 perces kiselőadást tartaniuk (ide célszerű, bár nem kötelező a szóban forgó játék, eszköz egy működő példányát elhozni), ezt a zsűri kérdései követik a szóban forgó játék, eszköz fizikájáról (a dolgozat "megvédése"). A zsűri elnöke dr. Vida József, az egri Eszterházy Károly Egyetem Fizikai és Élelmiszerfizikai Tanszék Professor Emeritus, főiskolai tanára. A korábbi versenyekről készült felvételek itt megtekinthetők: A 2011-es Tarján videójának linkje: A 2012-es Tarján linkje: A verseny döntőjében résztvevő minden tanuló oklevelet kap, a legjobbak jutalomkönyvben, illetve tárgyjutalomban részesülnek. Kérjük a fizikát tanítókollégákat, ösztönözzék diákjaikat a versenyen való részvételre. A versennyel kapcsolatban érdeklődni lehet: Rózsa Tamás Verseghy Ferenc Gimnázium cím: 5000 Szolnok, Tisza park 1. telefon: 56/514-953 e-mail: Jó munkát, sok sikert kíván a Verseghy Ferenc Gimnázium fizika munkaközössége!
Versenykiírás a 2021/2022-es tanévre 2000. január 19-én elhunyt Tarján Imre, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Akadémia III. (matematika-fizika) osztályának elnöke, Kossuth-és Állami Díjas, a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje és az Akadémiai Aranyérem kitüntetettje, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének Igazgatója. 1930-ban érettségizett iskolánkban, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 2000. szeptember 8-án, délután fél háromkor az iskola emeletén tiszteletére emléktáblát avattunk. Az ő emlékére rendezzük ezt a versenyt. A verseny két kategóriában zajlik: az első kategóriában a 7-8. osztályosok, a második kategóriában a 9-10. osztályosok tartoznak. Mindkét kategóriában 3-3 fős csapatokkal lehet nevezni. Minden feladatot csapatmunkában kell megoldani, azaz a 3 diák együtt dolgozhat. A verseny háromfordulós. Az első fordulóban egy bárhol fellelhető játék vagy egy saját készítésű eszköz (1 db) fizikáját kell leírni maximum 500 szó terjedelemben.
Belépés Felhasználói név: * Jelszó: * Elfelejtett jelszó Online: Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen. Kezdőlap Verseghy Ferenc Gimnázium Szolnoki M. Kir. Állami Főgimnázium értesítője az 1909-1910. tanévről / közzéteszi Csics Gyula Megtekinthető: PDF Eredeti kiadás: Szolnok, 1910 Katalóguscédula © Forrás: MaNDA Elektronikus Kö..., 2017. 02. 20. - 00:00 1910 Csics Gyula Iskolatörténet Szolnok Verseghy Ferenc Gimnázium Elektronikus Könyvtár's blog 192 olvasás Szolnoki Magy. Állami Főgymnasium értesítője az 1907-1908. iskolai évről / közli Fesztóry Lajos Szolnok, 1908 Elektronikus Kö..., 2017. 19. - 22:00 1908 Fesztóry Lajos 186 olvasás az 1905-1906-ik iskolai évről / közli Fesztóry Lajos Szolnok, 1906 Elektronikus Kö..., 2017. - 21:50 1906 241 olvasás az 1904-1905-ik iskolai évről / közli Fesztóry Lajos Szolnok, 1905 Elektronikus Kö..., 2017. - 21:45 1905 208 olvasás az 1903-1904-ik iskolai évről / közli Fesztóry Ferencsik Lajos Szolnok, 1904 Elektronikus Kö..., 2017. - 21:30 1904 209 olvasás az 1902-1903-ik iskolai évről / közli Fesztóry Lajos Szolnok, 1903 Elektronikus Kö..., 2017.
Korabeli képeslap Klebelsberg Kuno kultuszminiszter szándéka volt, hogy a tanintézmények nemzetünk nagyjairól kell elnevezni. Az 1831-ben alapított gimnázium 1922-ben, Verseghy Ferenc születésének 165. évfordulóján vette fel a szolnoki születésű tudós-költő nevét, amelyet az intézmény önképzőköre évtizedek óta viselte. A Rákosi-korszakban az iskola nevét rövid időre Nikosz Beloianisz Gimnáziumra változtatták. 1955-ben azonban a nagy múltú intézmény visszakapta régi elnevezését. Verseghy Ferenc feltételezett szülőháza, az egykori sótiszti lakások helyén álló iskola épülete 1888-ban készült el (Németh István felvétele) Valent István 1931 -ben a Verseghy Ferenc Gimnázium diákjai és tantestülete is közreműködött a névadó tudós-költő újratemetési ünnepségén. " Itt áll most már az egyelőre egyszerű fakereszttel jelölt sírdomb, amely azonban mágikus erőt rejt magában és ezt az erőt meg kell éreznie a város minden polgárának, de főleg a minden nemesért lelkesedő ifjúi léleknek. Ez a sír ezentúl a szolnoki ifjúság szemében a dicsőséges nemzeti múlt egy szimbóluma lesz.
Üdvözlöm oldalunkon! Először is némi magyarázattal szolgálok a korhatárral kapcsolatban. Amiről ezek az oldalak, ez a weblap szól, semmi olyat nem tartalmaznak, melytől tiltani kellene a 18 év alattiakat. Ami itt található, az nem is nagyon érdekli azokat, akik még a középiskolák padjait koptatják, vagy még ennél is fiatalabbak. Ők még nem nagyon értik, miért lesz egyszer csak - tapasztalatom szerint úgy 25 év felett - egyre fontosabb mindaz, amit az ÉRETTSÉGI TABLÓK jelentenek. A társaságunk által gondozott, saját ötleten alapuló, országosan egyedülálló TABLÓK KÖNYVE sorozat azoknak készül, akik szívesen emlékeznek középiskolás éveikre. De az egy kötetbe összegyűjtött fotók többet jelentenek egyszerű nosztalgiázásnál. E kötetek különleges helytörténeti munkák, melyek egy-egy iskola tablóin, a több ezer diákportrén keresztül érzékeltetik az idő múlását. A Tablók Könyve sorozat mindegyik kötete igazi MESEKÖNYV FELNŐTTEKNEK. Minden tabló, minden portré mögött tucatnyi történet bújik meg.
5000 Szolnok, Tisza park 1. 1831 Szolnok város polgárainak kérésére I. Ferenc király engedélyt adott egy nem nyilvános jogú, 6 osztályúvá fejleszthető gimnázium megnyitására. Az iskola ideiglenesen a ferences kolostorban működött. Első igazgatója az iskolaalapításában sok érdemet szerzett Dubecz Tamás volt. 1835 A már öt osztállyal működő gimnázium a Templom út 10. szám alatt ma is álló, szép épületet kapta anyaépületül. Ennek átadását az egész város ünnepelte. 1844 Az eddig nem nyilvános jogú iskola nyilvános jogú nagygimnáziummá lépett elő. 1848 A szépen fejlődő tanintézet a szabadságharc alatt és az azt követő szomorú években nagy nehézségekkel küzdött. Tanulóifjúsága megcsappant, épületét a katonaság, majd hosszú időre hivatal és lakás céljára vette igénybe a megyefőnök. 1852 Ez évtől a gimnázium tanítási munkáját főként anyagi okokból 10 éven át szüneteltették. 1862 A város lakosságának sürgetésére az iskolát kisgimnáziumként újra megnyitották, de nyilvánossági jogot ismét csak 1867-ben kapott.
osztálya, és ezzel megint nagygimnáziummá lépett elő. Az 1863/64-es tanévben a nagyérdemű Vágó Ferenc, a branyiszkói hős volt az iskola igazgatója, aki a szabadságharc folyamán tizennegy ütközetben vett részt és Budavár visszafoglalásánál is vitzül harcolt. 1887 Az iskolát államosították, elrendelték 8 osztályúvá fejlesztését, és egy új, kilenc tantermes épület emelését határozták el. 1888 A város legszebb pontján emelt új épületben 8 osztállyal szeptemberben megkezdődött a tanítás. A régi vágy teljesült: érettségi vizsga tartására jogosított főgimnáziuma lett Szolnok városának. Az államosított iskola első igazgatója Rozsnyai Károly volt. 1889 Intézetünkben ez év júniusában tartottak először érettségi vizsgát. 1890 Iskolaépületünk udvarán emelt új tornacsarnokban megkezdődhetett a tornatanítás. 1914 Iskolánk egyenletes fejlődését és a tanítás munkáját az első világháború kitörése és az azt követő háborús évek megzavarták. Épületét vagy épületrészét gyakran vették igénybe katonai célokra.