Gratulálunk, mégpedig több okból is. Haladjunk időrendben visszafelé! 1. Gratulálunk a május 26-án megszerzett UEFA "A-licences" edzői okleveléhez, amellyel a jövőben elkezdheti építeni az edzői karrierjét. Persze, egyelőre csak a játékos pályafutatásának folytatása mellett, amit több fórumon, többször is elmondott. 2. Gratulálunk ahhoz, hogy május 23-án Baktalórántházán 400-ik alkalommal lépett pályára a Fradi színeiben bajnoki mérkőzésen. A 400 mérkőzésből 335 volt NB I-es, 65 pedig NB II-es bajnoki találkozó. 3. Gratulálunk ahhoz, hogy az előbb is említett mérkőzésen megszerezte 100-ik bajnoki gólját. A 100 gólból 75-öt NB I-es, 25-öt NB II-es mérkőzésen lőtt. FTC Baráti Kör honlapja » 2009 » május » 29. 4. Gratulálunk ahhoz, hogy egészen bizonyosan átlépte a 600-as álomhatárt, ami a Ferencvárosban díjmérkőzésen pályára lépések számát illeti. Időpontot itt nem írunk, abból az egyszerű okból, hogy erre különböző források különböző adatokat adnak meg. Egy kicsit megpróbáljuk pontosítani a képet… Az ilyen statisztikák szülőatyja Nagy Béla, aki a maga idejében példátlan módon, saját maga jegyzetelte ki a korabeli sajtóból a mérkőzéseket, amihez minden mérkőzés után odajegyezte az aktuális adatokat.
"Félidőben remegtek a falak az öltözőben, mert nem tetszett, amit láttam" - nyilatkozta Kovac Zoltán a Diósgyőri VTK Ferencváros elleni mérkőzése után. " Félidőben remegtek a falak az öltözőben, mert nem tetszett, amit láttam " - nyilatkozta Kovac Zoltán a Diósgyőri VTK Ferencváros elleni mérkőzése után. Kovac Zoltán ( DVTK): – Többet vártam a meccstől, főleg az első félidőben nem birtokoltuk eleget a labdát. Két napja vettem át a csapatot, és még sok mindenben nem értjük egymást. Félidőben remegtek a falak az öltözőben, mert nem tetszett, amit láttam. Aztán összeszedték magukat a játékosok, gratulálnom kell, elsősorban a védőknek. Hat hónap késésben vagyunk Monizzal szemben, aki nagyon jól összeszedte a csapatot, jó példát mutatva ezzel mindenki számára. Sajnos, három kényszerű cserét kellett végrehajtanom, a következő héten nehéz helyzetben leszünk a sérülések miatt. A meccs végén talán szerezhettünk volna még egy gólt, ha helyzeteknél jobban figyelünk. Ricardo Moniz ( FTC): – Először is: nagyon sajnáljuk, ami Gosztonyival történt, nem volt szándékos, gyógyulást kívánunk neki.
Tildy Zoltán miniszterelnök január 24-én nyújtotta be a Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága január 28-án tárgyalt. A kompromisszumok sorozatával zárult vita után, 29-én a törvényjavaslatot a képviselők elé terjesztették. A királyság intézményét egyedül Slachta Margit, akkor még párton kívüli képviselő vette védelmébe: "Egy ezeréves megszentelt múlttól szakítják el az országot. A köztársaság napja - Február 1. - Magyar Ünnepek. A jövő felelőssé fog tenni minket elhatározásunkért. " Ekkorra az is eldőlt, hogy a köztársasági elnöki tisztségre csak a kisgazda kormányfő, Tildy Zoltán személye jöhet szóba. A nemzetgyűlésben megszerzett többsége alapján a köztársasági elnöki szék mindenképpen az FKgP-t illette. Tildyt támogatták a kommunisták és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) is, majd beálltak mögé a szociáldemokraták is, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy eredeti jelöltjüket, az emigrációban élő Károlyi Mihályt, Magyarország első köztársasági elnökét a többi párt nem fogadja el.
Akármennyi sarat is szórnak rá, nekünk, akik hiszünk egy független, demokratikus magyar köztársaságban, amelynek nemre, származásra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül minden lakosa egyenjogú polgára, és amely az európai nemzetek közösségének egyenjogú tagja, annak van ünnepelni valója november 16-án. Legyünk akár szocialisták, liberálisok vagy konzervatívok. Remélem, egy napon ez a nap is éppúgy elnyeri majd a helyét a nemzeti ünnepek között, mint március 15. Az első magyar köztársaság kikiáltása a konzervatív sajtóban « Mérce. vagy október 23.
Medgyessy-kormány ( 2002. május 27. – 2004. október 3. ) Első Gyurcsány-kormány ( 2004. október 4. – 2006. június 9. ) Második Gyurcsány-kormány ( 2006. – 2009. április 14. ) Bajnai-kormány ( 2009. május 29. Harmadik Magyar Köztársaság | Honismeret. ) Második Orbán-kormány ( 2010. – 2014. június 6. ) Harmadik Orbán-kormány ( 2014. – 2018. május 18. ) Negyedik Orbán-kormány ( 2018. –) Kézikönyvek a témakörről [ szerkesztés] Kéri László: A rendszerváltás krónikája 1988–2009, Kossuth Kiadó, 2010, ISBN 9789630961509 Romsics Ignác: A Harmadik Magyar Köztársaság 1989–2009, Kossuth Kiadó, 2010, ISBN 978-963-09-5701-4 Salamon Konrád: A magyar ezredforduló krónikája – 1989–2009, Auktor Könyvkiadó, 2008, ISBN 9789639676084 Smuk Péter: Magyar közjog és politika 1989–2011, Osiris Kiadó, 2011, ISBN 9789632762180 Magyarország, In: (szerk. )
Fél évszázad kulturális fejlődés – fél évszázad háborús válság 4. Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború 4. Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc chevron_right 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918) chevron_right 5. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848) 5. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba 5. Rendi intézmények, országos kormányszervek 5. Vallások és egyházak 5. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai 5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai 5. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai 5. Újratelepítés, népesedési változások 5. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság 5. Ipar, kereskedelem, szállítás 5. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé 5. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830) 5. 12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése 5. Az első magyar köztársaság 2018. 13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak 5.
Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, a Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának új tisztségét. Biztosította továbbá a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Az első magyar köztársaság filmek. Törölte a korábbi alkotmányban leírtakat a "munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről", s külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A gazdasági rendszerrel foglalkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítették a köz- és magántulajdont, s a versenysemlegesség alapján támogatták a vállalkozásokat. Az alapokmány rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők. A törvényi alapok megteremtését követően kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is.