Borvendég Zsuzsanna: A hálózat pénze (Kárpátia Stúdió Kft., 2020) - Új könyv Tartalom Informális hálózatok, átláthatatlan kapcsolatrendszerek és ellenséges titkosszolgálatok küzdenek egymással vagy játszanak össze annak függvényében, hogy a tőke érdeke éppen mit követel. Az Egyesült Államokból érkező pénzekből kapitalista üzletemberek építik a Szovjetunió totális diktatúráját, üzemeltetik a vörös polip csápjait, amelyek azonnal rátelepszenek a kulturális élet és a gazdaság ütőerére. Nácik és tegnapi üldözöttjeik kötnek szövetséget azért, hogy a lezáruló vasfüggönyön keresztül biztosíthassák a vadkapitalista tőke áramlását. Háborús bűnösök múltját vonják jótékony homályba, hogy erkölcsi gát nélkül üzletelhessenek velük a hatalmukat antifasiszta jelszavakkal legitimáló kommunista erők. Svájci központból magyarországi kereskedők irányítják a nyugati baloldali mozgalmak fellazító tevékenységét, és kialakítják a hidegháború megosztottságához illeszkedő sajátos külkereskedelmi formákat, amelyek segítségével lerabolják a megszállás alatt sínylődő ország szerény gazdaságát.
Címlap Borvendég Zsuzsanna előadása - videó Az előadás címe: Az "impexek" kora A hatvanas években megerősödött Magyarországon egy – általam külkereskedelmi lobbinak nevezett – gazdasági érdekcsoport, amely a külkereskedelem fontosabb szereplőiből, egyes pénzügyi körök képviselőiből és titkosszolgálati emberekből állt. Ez a lobbi jelentős befolyással bírt a politikai döntéshozatalra is, és tagjai 1972-re elérték, hogy megszülessen egy olyan jogszabályi háttér, amely lehetőséget teremtett a külkereskedelmi vállalatok számára, hogy a nyugati világban cégeket alapítsanak. Az így létrejött vegyesvállalatok felhasználásával a hetvenes–nyolcvanas években kiépítettek egy offshore jellegű céghálózatot a kapitalista Nyugaton. Ez a céghálózat egyrészt belépett a nyugati kommunista pártok vállalatainak helyére, és magához vonta azokat az összegeket, amelyeket indirekt pártfinanszírozás formájában juttattak el a blokk országai a testvérpártokhoz, másrészt hamar gyakorlattá vált, hogy a nyereséges külkereskedelmi üzleteket kiszervezték ezekhez az offshore cégekhez, a profitot pedig kint tartották.
SZAKMAI ÉLETRAJZ Borvendég Zsuzsanna KÖZÉPISKOLA 1989–1993 Bárdos László Gimnázium, Tatabánya EGYETEM 1. 1993–1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár Diploma száma: 285/99. Kelte: Piliscsaba, 1999. június 15. 2. 1996–2001 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, jogász Diploma száma: 31/2001. Kelte: 2001. június 7. JELENLEGI TANULMÁNYOK 2012- PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola MUNKAHELY 1999. október 1-jétől tudományos kutató, Történeti Hivatal, majd Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1998. szeptember 1. – 1999. augusztus 31. kutatói megbízás, Történeti Hivatal 2001–2010 Fizetés nélküli szabadság gyermekgondozás céljából. NYELVTUDÁS Angol – középfok Latin – középfok ÖSZTÖNDÍJAK 2013–2014 Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának alkotói támogatása a Vadhajtások. A sztálini 1 természetátalakítási terv Magyarországon című kézirat elkészítésére. Társszerző: Palasik Mária.
March, 2012. Az internálás megszüntetése. Internálás és kitelepítés, a Történeti Hivatal és a XX. Század Intézet által szervezett konferencia, 2001. május 25. Lukács László és társainak pere. A XX. Századi Intézet által, az 1956-os forradalom és szabadságharc 43. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia. Budapest, 1999. október 22. A jog, mint a megtorlás eszköze. – Adalékok az 1956-os forradalom megtorlásának történetéhez. OTDK konferencia 1999. március 29–31, Pécs. SZAKMAI ELŐADÁSOK Újságírásnak álcázva – A Nemzetközi Újságíró Szervezet és a MÚOSZ. Történelmi KávéháZ, 2015. április 9. Megtorlás, 1956. Emlékpont Múzeum, Hódmezővásárhely, 2014. november 4. 2 Harc a nemzeti függetlenségért. Az 1956-os forradalom és előzményei. Ady Endre Gimnázium, Budapest, 2014. Célszemély a Látóhatáron. Vámos Imre beszervezésének története. Történelmi KávéháZ, 2013. október 10. A politikai rendőrség szerepe az 1956-os forradalomhoz vezető úton. Tamási, 2012. október 19. Egy nyomozás története.
A csatlakozó szelvények feltüntetése ma is szokásban van, holott a mai szelvényszámozások olyanok, hogy az adott szelvény száma alapján számítással meghatározható a szomszédos szelvény száma. A felmérés 3071 négyzetmérföldre, azaz 178 180 km²-re terjedt ki, 9 egységnyi térképművet alkotva. Az eredeti szelvényeket a térképező tiszt egyetlen példányban készítette el (Original Aufnahme) és erről csak egy további másolat (Reinzeichnung, Kopie) készült. A két példány közül az eredeti lapok a pontosabbak, hiszen még a háromszögelési hálózat vonalait is tartalmazzák. Az első katonai felmérés alapján készült 1:230 400 méretarányú térképek, avagy mit nem használt térképének elkészítéséhez Lipszky János | blog.oszk.hu. A másolatok mutatósabbak, de kevésbé pontosak. Ezek az 1:28 800-as méretarányú szelvények csak háborús helyzetben kerültek volna sokszorosításra. A többi Habsburg tartomány [ szerkesztés] A jozefiniánus térkép 1763–87 között készült, a tartományokban különböző időpontokban, több önálló szelvényezési rendszerben, alapfelület és vetületi rendszer nélkül.
Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. Székesfehérvár. 1977. Csorba Csaba: Gömör vármegye katonai leírása. Miskolc. 1993. Csiffáry Gergely – B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása (1783–1785). Eger. 1999. Cseh Géza: A Jászkunság és Külső Szolnok megye leírása. (1782–1785). Szolnok. 1995. Eperjessy Kálmán – Schneider Miklós: Nógrád megye képe a XVIII. század végén. Salgótarján. 1977. Dobai András: Somogy megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején. 1 katonai felmérés 2020. Kaposvár. 1983. Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása. Nyíregyháza, 1992. Pók Judit: Szatmár vármegye katonai leírása. Nyíregyháza, 1993. Pók Judit: Ugocsa vármegye leírása. Nyíregyháza, 1998. Pók Judit: Ung vármegye leírása. Nyíregyháza, 2002. Csorba Csaba: Zemplén vármegye katonai leírása. Miskolc, 1990. Erdély 4 kötetes országleírása a Hadtörténeti Intézet És Múzeum Hadtörténelmi Levéltárában mikrofilmen megtalálható, a többi, történelmi Magyarország területére eső felmérés, valamint a többi ország, tartomány felméréséhez készült leírást a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményében őrzik.
2. Néhány nemesi udvarház és a templom szilárd épületek. 3. Egy nagy tó kezdődik itt, amelybe a Pázmándból jövő patak ömlik. 4. A rétek szárazak. 5. A Székesfehérvár-Buda út jó állapotban van. 6. A falu egy magábanálló dombon és több szelíden emelkedő halmocskán fekszik. " Hadászati szempontból akkoriban nagyjából ennyit jelentett Velence. A felsorolásból kimaradtak a vízvételezési helyek. Ezek után néhány mondat a nagyszabású mű szakembereiről: Egy kb. 60 fős mérnökcsapatot rendeltek Magyarország feltérképezésére a Birodalom sokféle területéről. Ők már térképészek, szakemberek voltak! Önálló térképészeti szervezet akkor még nem épült fel. (Majd nemsokára! ) A kirendelt magyarországi csoport vezetője Neu ezredes volt. Mivel a derék vitézek mind a Dél-Erdélyi Fehér vármegyét, mind Fejér vármegyét "Fehér"-ként illették, nem derül ki pontosan, hogy a 9, Fehér vármegyé(k)kel foglalkozó tiszt melyike készíthette valójában ezt a munkát Velencéről. 1 katonai felmérés 1. Nemzetközi vállalkozás és csapatmunka volt, az biztos.
Nagy kérdés, hogy ez mennyire tekinthető pontosnak-és itt jön az érdekesség! A II. József által 1782-87 közötti népességösszeírás 147 házat rögzít (beleértve immár a nemeseket és papságot is), tehát az adatok közötti szórás kb 5%! Ami a precizitást illeti, nem árt visszatekinteni Mikoviny térképének kimunkáltságára, az általam "pióca-formájúnak" aposztrofált tóval! Hídként jelölnek már valamit, ami a majdani Nagyhíd helyén állt a Bágyom-ér felett, és megvolt már a Meszlenyiek rezidenciájának épületcsoportja. A mai Újtelep-Velencefürdői részt épületek szórványos rajza jelzi. A harmadik szempont az, hogy némi, erősen katonai ihletettségű információt is megadnak a településekről, amit a Fejér Megyei Levéltár 11. Történeti Évkönyvéből magyar nyelvű fordításban is ismerhetünk, s melynek fordítója és gondozója Eperjessy Kálmán volt. Érdemes utánanézni, különösen, ha más települések is érdekelnek! Az Évkönyv 155. oldalán olvasható Velencéről a következő: "Velencze 1. Top-3k-75e | Cholnoky Jenő Hagyaték. Pázmánd 1, ¼; Nadap ¾; Baracska (Paracska) 1 óra.
I. 1. Az I. katonai felmérés előzményei Mint a világon általában mindenütt, a térképezést a XVIII. század végéig Magyarországon is főleg katonai szempontok uralták. Ez igaz a részletes topográfiai felméréseket megelőző időszakok térképeire is. A Magyar Királyság már a XIV. századtól kezdve harcban állt a török hódítókkal, így egyre nagyobb szükség volt az országot ábrázoló térképre. Az első ma ismert, fennmaradt Magyarország-térkép elkészítése Lázár (Lazarus) nevéhez fűződik, aki valószínűleg Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. Lázár feltehetően a Dózsa-parasztháború idején, 1514-ben dolgozott a térképén, de az csak halála után jelent meg, 1528-ban, Ingolstadtban, Petrus Apianus nyomdájában. 1 katonai felmérés w. A térkép fametszet, egyetlen fennmaradt példányát a Széchényi Könyvtár őrzi, de több faximile kiadása ismert. Méretaránya körülbelül 1:1 200 000. A mohácsi csatavesztést követően az ország három részre szakadt, Európa többi része is fenyegetett lett, így a keresztény világ figyelme Magyarország felé irányult.
Német katonai 1. katonai felmérés I. 5. A felmérések alapja | Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései | Kézikönyvtár Német katonai ruházat Első katonai felmérés A NATO legnagyobb vonzereje – elsősorban a kisebb tagállamok számára – abban rejlik, hogy ha valamelyik tagországot támadás érné, a szövetségeseik nyomban a segítségére sietnek. Ezt az Észak-atlanti Szerződés 5. pontja szavatolja. Ebben a paragrafusban bízik egyébként Bukarest is, de egy nemzetközi felmérés szerint a tagállamok lakossága nem lelkesedik egyöntetűen azért, hogy harcba küldje a katonáit Romániáért. A megalapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő NATO alapszerződésének a kollektív védelemről szóló cikke szavatolja ugyan a "kölcsönös segítséget", de a brit YouGov piackutató és -elemző intézet legfrissebb felmérése szerint a nagyobb tagállamok lakossága ezt az elvet nem támogatja egyöntetűen. Ha például Romániát megtámadná Oroszország, akkor a német lakosság 39 százaléka szerint Németországnak nem kellene beszállnia ebbe a háborúba; 30 százalék azt állította, hogy egyelőre nincs eléggé meggyőződve Románia megvédésének a szükségességéről, és mindössze 31 százalék sietne Bukarest megsegítésére.