Kuba számára az esemény a szovjetek árulásával végződött, nehezményezték, hogy a válság végét egyedül Kennedy és Hruscsov döntötte el, és Castrónak nem volt beleszólása a helyzet alakulásába. A két szuperhatalom ekkor ismerte fel, hogy bármikor nukleáris háború törhetett volna ki, így aztán hamarosan megállapodás született a két fél között, egy úgynevezett forródrót kiépítéséről, amin keresztül meggyorsult a kommunikáció az USA és a Szovjetunió között, csökkentve ezzel egy esetleg elhamarkodott nukleáris lépés valószínűségét, ami katasztrófába torkolna. Sokan a kubai válsággal hozták összefüggésbe Hruscsov eltávolítását, illetve Kennedy dallasi meggyilkolását. Végül ki kell jelenteni, hogy Hruscsov és Kennedy akkori határozott és higgadt fellépése szükséges volt a tragédia elkerüléséhez, ezzel megmentették bolygónkat egy nukleáris katasztrófától. Felhasznált irodalom: Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István: 20. századi egyetemes történet III. kötet 1945–1995 Európán kívüli országok.
Célunk olyan dokumentumok válogatása volt, amelyek eddig kevésbé voltak ismertek. Közreadunk olyan, a magyarországi közvélemény hangulatában történt változásokról készült jelentéseket is, amelyek tükrözik a hazai átlagemberekben véleményét az eseményekről. Más dokumentumok – főként követségi feljegyzések, jelentések – a válság alatti egyeztetések folyamatát tárják az olvasók elé. Két forrás angol nyelven már napvilágot látott, forrásértékük miatt azonban újraközöljük azokat. A válság előzményei A kubai válság gyökerei az 1962. év végén kirobbant konfliktust megelőző időszakra vezethetők vissza és egyrészről a hidegháború természetében keresendők, viszont a megoldás arra utal, hogy túl vagyunk a "klasszikus" hidegháború időszakán. A Fidel Castro nevével és tevékenységével jelzett periódus kezdete az 1953. évre nyúlik vissza, amikor Castro a Fulgencio Batista által vezetett katonai diktatúra megdöntése ellen -többedmagával, köztük Che Guevará val – gerillaharcot kezdeményezett. A több évig tartó váltakozó sikerű harc végén, 1958. december 31-én, Batista elmenekült Kubából, és a forradalmi hadsereg 1959. január 1-jén bevonult Havannába.
A válságot még az is tetézte, hogy a térségben tartózkodó szovjet tengeralattjárók torpedói nukleáris robbanófejekkel voltak felszerelve. A szovjet diplomaták eleinte tagadták a rakétatelepítés hírét, ám mindenre hamar fény derült. A világ egy harmadik világháborútól tartott. Nem robbantották ki a harmadik világháborút Hruscsov is tudatában volt a helyzet súlyosságának, ezért igyekezett megbékíteni Washingtont. Október 23-án, majd egy nappal később írott levelében arról próbálta meggyőzni az amerikai elnököt, a kubai rakéták ugyan elrettentő szerepet töltenek be, de ennek ellenére a Szovjetunió szándékai békések. A szovjetek két ajánlattal fordultak az amerikai kormányhoz cserébe azért, hogy visszavonják a rakétáikat. Az első, hogy az Egyesült Államok nem rohanja le Kubát. A második ajánlat pedig a Törökországba telepített rakéták visszavonása volt. A válság tetőpontja október 27-én volt, amikor egy amerikai felderítő U–2 gépet lelőttek Kuba felett, egy másikat majdnem elfogtak Oroszországban.
A kubai forradalom győzelmét követően a Fidel Castro vezette Kuba és kommunista Népi Szocialista Párt elsődleges célkitűzése között szerepelt az USA-tól való függés fokozatos megszüntetése. A megdöntött Batista-rendszer és az amerikai pénzügyi élet összefonódása miatt a kubaiakban igen erős volt Egyesült Államokkal szembeni ellenszenv, s washingtoni magyar nagykövetség jelentése szerint erről a tényről Washingtonban is mindenki beszél. Az amerikai kormány, figyelembe véve a sziget stratégiai helyzetét, kezdetben a súrlódások elkerülésében volt érdekelt. Az Amerikai Egyesült Államok és Kuba közötti feszültséget mélyítette, hogy a közben miniszterelnökké kinevezett Fidel Castro az amerikaiaknak tett ígéretek ellenére nem rendezett demokratikus választásokat, az irányítás lényegében Fidel Castro, Che Guevara és Raúl Castro kezébe került. Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes 1960. február 4-ei havannai látogatása a Szovjetunió gazdasági-politikai pozícióinak megerősödését hozta magával, amelynek eredményeképpen megkötötték az első szovjet-kubai kereskedelmi szerződést.
ború/kubai-rakétaválság Tevékenység Áttekintése Kérd meg a tanulókat, hogy hozzon létre egy idővonalat azokról az eseményekről, amelyek az 1962-es kubai rakéta-válság idején kerültek John F. Kennedy elnök alá. A diákok felvázolják és meghatározzák azokat az eseményeket, amelyek az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót a nukleáris háború szélén állták. Ez kiemeli a konfliktusok és a nukleáris pusztítás elkerülése érdekében megrendezett fontos globális politikákat és tárgyalásokat. Ezenkívül ez segít összefoglalni az USA és a Szovjetunió között fennálló egyre növekvő feszültségeket, amikor Kennedy hivatalba lépett, és tisztázza, hogy a hidegháború folyamatos ideológiai konfliktus volt. Az idősor elrendezésének alternatívája esetén a diákok hozzanak létre egy idővonal posztert, hogy beilleszkedjenek egy prezentációba vagy a galériába. Több mint egy sablont adhat hozzá ehhez a feladathoz, hogy a diákok sok lehetőséget kapjanak! Bővített tevékenység Kérd meg a tanulókat, hogy hozzanak létre egy ütemtervet az Egyesült Államok és Kuba közötti Fidel Castro által vezetett eseményekre.
Az ajánlat szerint a szovjetek visszavonják a rakétákat és az ENSZ felügyelete mellett el is szállítják, cserébe az USA nem támadja meg Kubát és inváziót sem tervez. Ezt Kennedy elfogadhatónak tartotta, és üzenete el is ért Hruscsovhoz. Csakhogy az orosz főtitkár rátett egy lapáttal október 27-i rádiós beszédében. Ott már azt is követelte, hogy a törökországi amerikai rakétabázis is szűnjön meg. Arculcsapásként érte a Kennedy-adminisztrációt a pálfordulás, az pedig különösképpen, hogy október 27-én lelőttek egy amerikai U2-es kémrepülőgépet Kuba felett. A feszültség a tetőfokára hágott. Egy szovjet tengeralattjáró: A megoldás Ha Kennedy beadja a derekát, a NATO keretén belül feszültségek alakultak volna ki, ha nemet mond, elkerülhetetlen a háború. Végül Robert Kennedy javasolta testvérének, hogy ne vegyék figyelembe a második ajánlatot. Így Hruscsovhoz egy olyan levél érkezett, amely azt közli: ha a szovjetek kivonják rakétáikat Kubából, az Egyesült Államok megszünteti a blokádot, és nem indít inváziót Kuba ellen.
Alapterület 4. 200 m 2 Irányár 37. 800 € / hó Hirdetés azonosító 248327 Leírás KOMPLETT ELSŐ EMELET IRODAHÁZBAN KIADÓ Budaörs központi helyén, kiváló gépkocsi és tömegközlekedési helyen, látványos elhelyezkedésű irodaház egyben vagy szintenként kiadó. A BUDAÖRS BUSINESS CENTER 3 szintjén összesen 13 000 nm kiadó terület található. A bejárat elegáns, modern, tágas recepció pulttal kialakított előtérbe vezet. Két panorámalift került kiépítésre. Az épület alatt 170 gépkocsi parkolására alkalmas teremgarázs található. Plusz kb 100 db felszíni beálló. Innen juthatunk fel lifttel a felső 4 szintre. Az első emelet (3200+1000 nm) különböző méretű irodának lett kialakítva női- férfi mosdókkal, közös helyiségekkel, belső udvarral, teherlift csatlakozással. Bérl díj: 9 EUR/nm összesen 37 800 EUR. A 2. és 3. szint még szabadon alakítható, leválasztása a bérlő igényei szerint történik. Bérl díj: 7, 5 EUR/nm A legfelső szint hatalmas üvegfelületeivel és tágas teraszaival igazán reprezentatív, szuper panorámás látványt nyújt a Budai hegyekre.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül szerződéses ajánlatnak. A Széchenyi Lízing GO lízingkonstrukcióhoz kapcsolódó kamat- és költségtámogatás részletes feltételei a KAVOSZ Zrt. oldalán érhetőek el. A programról pontos leírást a KAVOSZ weboldala tartalmaz: [1] nyíltvégű pénzügyi lízing esetén az elvárt önerő a bruttó vételár minimum 20%-a, de legfeljebb 60%-a lehet [2] zártvégű pénzügyi lízing esetén az elvárt önerő a bruttó vételár minimum 20%-a, de amennyiben a vállalkozás a finanszírozott eszközt terhelő teljes ÁFA összegét vissza tudja igényelni, úgy a minimális elvárt önerő eszköztől függetlenül a bruttó vételár 30%-a [3] kereskedésben az önerővel egyidejűleg fizetendő