A szubjektív folyamatok érzékeltetésére nagyobb hangsúlyt fektető modernista film megjelenése előtt Mamcserov ezt kissé nehézkesen, klasszikus fantáziajelenetekben tudja csak megoldani. Karinthy széttartó humoreszkjeit a főszereplő Bauer egyetlen napjába sűríti össze, aminek köszönhetően lemond sok sztori csattanójáról és emlékezetes részletéről, de viszonylag egységes narratívát teremt. A film azonban így is csak részeredményeket tud felmutatni, ugyanis a második felét eluralják Bauer álomjelenetei, amelyekben egy-egy kudarca után vágybeteljesítő képzelgésekkel kárpótolja magát, és ezekben Mamcserov csak ritkán tudja megfogni Karinthy sokszor abszurd humorát. A filmet dicséri a három (más források szerint öt) ezer gyerek közül kiválogatott diákszereplők játéka, a burleszk elemeinek ügyes alkalmazása, valamint Hegyi Barnabás ihletett kameramozgásokat is felvonultató operatőri munkája. A Tanár úr kérem… jól adja vissza Karinthy művének hangulatát, de amellett is erős érveket szolgáltat, hogy miért érdemes elolvasni a kötelező olvasmányokat akkor is, ha azok filmen is megtekinthetők.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Kulcskeresők Hogyan lesz hős egy pilótából, aki a leszállópálya helyett a köztemető előtt landol? Hogyan válik egy lakás börtönné? Hogyan lesz az önámítás a túlélés eszköze? És hogyan éljük túl sikertelenségeinket? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Örkény István örökérvényű műve, a Kulcskeresők. Egy kulcs, ami eltűnik, és egy bejárati ajtó, amely hol nem záródik, hol nem nyílik. Így kerülnek Fórisék új otthonának rabságába a vadonatúj bérház lakói: a folyton férjéért aggódó, idegroncs Nelli, a leszállási bravúrokat hajkurászó férje, az otthonról menekülő Nagyvizit Gyurkovics Tibor 1972-ben írt, fekete humorú sikerdarabja, a Nagyvizit egy kórház sebészetének négyágyas kórtermében játszódik, ahol ki-ki vérmérsékletétől és lelkiállapotától függően viseli el azt, amit a sors és a kórházi személyzet kiosztott rá… Lehet-e, szabad-e humor nélkül élni? Talán a legkétségbeesettebb, legszívszorítóbb pillanatokban van leginkább szükségünk öniróniára… Arra, hogy magunkat képesek legyünk egy kicsit kívülről szemlélni.
Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik.
Az író egy-egy gyönge, de mégis törekvő, jóindulatú, szorongatott helyzetében is ábrándokat szövögető tanuló szemével láttatja az iskolában történteket. A "diákregény" a hatórai keserves ébredéssel kezdődik, majd az elkésett tanuló magányos osonása idéződik fel a néptelen, kihalt folyosón, azzal a szörnyű elképedéssel, hogy már becsöngettek. A feleltetés izgalmai, a tanári notesz lapozgatásából fakadó torokszorító drukk mindennap vissza-visszatérő élmények a gimnáziumban. Az író ezeket finom humorral és lélektani megalapozottsággal adja elő. A jó tanuló és a számtantanár között olyan intim dialógus alakul ki, mint két rokonlélek között, akik félszavakból is értik egymást, miközben az osztálynak fogalma sincs arról, amiről beszélnek. Steinmann már a felelés előtt "úgy néz a tanárra, komolyan és melegen, mint egy szép grófnő, akinek a gróf megkérte a kezét". – A rossz tanuló nem hisz a fülének mikor kimondják a nevét. A táblára szép lassan és kalligrafikusan írja a diktált számtanpéldát, hiszen tudja, hogy úgysem sokáig fog szerepelni.
Nézd meg ezeket a recepteket is! Kapros krumplis lepény jellemzői Kategória: Receptek Receptek: Egytálételek, Lepény receptek Menüsor: Ebédek, Vacsorák Elkészítési idő: Ráérős receptek Nehézség: Középhaladó Étrend: Vegetáriánus receptek Hozzávalók: Élesztő, Kapor, Krumpli, Liszt, Só, Tej, Tejföl, Tojás, Zsír Évszak: Nyári ételek Ha tetszett a recept vagy cikk kövess a Facebookon is!