A rendszer válságának egyik oka, hogy az egészségügyben dolgozók egy jelentős része botrányosan keres, botrányos körülmények között kényszerül dolgozni. A kormány erre általában kétféleképp reagál, de egyik reakció sem tekinthető túlzottan előremutatónak. Az egyik reakció, hogy kormányzati szereplők bemondanak hatalmas összegeket reális ágazati átlagkeresetek címszó alatt, olyan összegeket, hogy az ember elégedetten csettint, ez már döfi. A probléma csak az, hogy ezek a számok sosem reálisak, bizonyára találhatunk egy-két régóta dolgozó és sok túlórával rendelkező embert, akinek valóban ennyi a bruttó (! ) bére, csakhogy ez se nem átlagos, se nem nettó kereset, szóval az egész egy fikció. Ezt egyébként nemcsak az egészségügyi dolgozók esetében művelik, ugyanez a minta a szociális dolgozóknál is, Czibere Károly államtitkár havonta mond be néhány fiktív számot, hogy aztán egyből kiderüljön, kamu az egész. Csak azért olyan magasak, mert mi térdepelünk « Mérce. A másik kormányzati reakció a "nesze semmi ó, fogd meg jól". Az elmúlt félévben ezt a taktikát kétszer is eljátszották az egészségügyi szakdolgozókkal, előbb novemberben, majd januárban is bejelentettek egy emelést, hogy aztán kiderüljön, a fizetési lapon a legtöbb dolgozónak ugyanakkora végösszeg szerepel, mint az "emelés" előtt.
Ez jelentősebb utcai demonstrációkban, illetve ebből következő állandó médiajelenlétben is megmutatkozott. 2015-ben úgy tűnt, hogy a demokráciákban normálisnak számító nyomásgyakorló eszközökkel kikényszeríthető a változás a kormányból, és megpróbál valamit kezdeni az egész egészségügyi rendszer helyzetével. Az egészségügyi dolgozók tüntetése május 12-én az EMMI épülete előtt. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt) A kormány népszerűségének növekedése ugyanakkor elvitte a figyelmet erről a kérdésről, és az év végére, ha nem történik meg az aneszteziológusok csoportos felmondása az egyik budapesti kórházban, akkor teljesen le is került volna a napirendről az egészségügy problémája. Cser Ágnes kifütyülése, egészségügyi dolgozók tüntetése - 2015.05.12. - YouTube. A legnagyobb gondnak az tűnik, hogy a dolgozók fel tudják hívni a figyelmet a problémára, de közös megoldási javaslattal nem képesek előállni. Mi hiányzik? Politikai értelemben 2006 óta végig gondolva az egészségügy kérdését egyértelműen az látszik, hogy akkor hibázik a legkisebbet egy kormány, ha csak menedzseli az egészségügyi rendszert.
Az ellenzék viszont továbbra is új elnökválasztást követel, mondván: az augusztusi választást a hatalom elcsalta. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő csütörtökön bejelentette, hogy kész meghívni az ellenzéket a fehérorosz össznépi gyűlésre – közölte a BelTa helyi hírügynökség. Mint mondta, az össznépi gyűlés küldötteit már megválasztották, de meghívják az ország nevében szót kérő politikai ellenzék képviselőit is, mert "nincs mit rejtegetniük". Lukasenka szerint az ellenzék bojkottja és bírálatai ellenére az össznépi gyűlés mindig is a párbeszéd színtere és az égető problémák megoldásának hatékony eszköze volt. Az orvosegyetemi szakszervezetek is kiállnak a szakdolgozók tüntetése mellett | Magyar Hang | A túlélő magazin. Fehéroroszországban 2021. február 11-12-én tartják a hatodik össznépi gyűlést mintegy 2700 résztvevővel. Ezt a gyűlést ötévenként hívják össze, hogy politikai és gazdasági kérdésekben döntéseket hozzon. Rendszerint a rezsim és társadalmi szervezetek, állami vállalatok képviselői vesznek részt rajta. Korábban Lukasenka az augusztus 9-i elnökválasztáshoz kapcsolódó tiltakozások nyomán szükségesnek nevezte a fehérorosz alkotmány megváltoztatását, megjegyezve, hogy kész osztozni az elnöki jogkörökön más hatalmi ágakkal.
Mint az egy nemrég megrendezett konferencián elhangzott, a jövő évben várhatóan a béreket dinamikusabban felzárkóztató Románia is lehagyja Magyarországot, így a régi EU-tagállamokhoz viszonyítva a magyarnál már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek. A mostani számítások alapján az látszik, hogy a munkavállalók egyéb juttatásai a bér szárnyalásával ellentétesen fognak alakulni. Az Mfor nemrég a konvergencia programban szereplő prognózisok alapján próbálta megbecsülni a nettó bérek várható alakulását. A programban azonban nem a nettó bérekre, hanem a munkavállalói jövedelmekre szerepelt előrejelzés. Ez a nemzeti számlák alapján számolt munkavállalói jövedelem azonban nem egyenlő a bérrel, mert ezen felül még az egyéb munkavállalói juttatásokat is magába foglalja. Éppen ezért a korábbi évek adatai alapján azt feltételezték a következő öt évre, hogy a munkavállalói jövedelem 83 százalékát teszi ki a bér. Ebből levezetve 2023-ra 286 ezer forintos átlagos nettót kaptak eredményül.
Ebben a GDP, infláció, háztartások fogyasztása mellett a munkaerőpiacra, így a nettó bérek várható alakulására vonatkozóan is tartalmaz előrejelzést a táblázat. E szerint a nettó fizetések lassuló ütemben, de továbbra is emelkedhetnek: 2019-ben 9, 4 százalékkal, 2020-ban és 2021-ben 8, 3-8, 3 százalékkal, 2022-ben 8, 2 százalékkal, 2023-ban 7, 9 százalékkal nő a dolgozók által hazavitt összeg. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2018-ban az átlagos nettó fizetés 219 412 forint volt, amiből kiindulva a kormány által jelzett növekedési ütem alapján kiderül, hogy 2023-ban már 328 688 forint lehet az átlagos nettó bér Magyarországon. Ez a 2018-ashoz képest 109 ezer forinttal jelent nagyobb összeget. Bár a prognózis alapján lassul a növekedési ütem, az előző ötéves ciklussal összevetve nominálisan mégis fokozódik a béremelkedés mértéke, ami a korábbi évek alacsonyabb bázisával magyarázható. 2013 és 2018 között 68 ezer forinttal nőtt nominálisan a nettó bér. Hiába azonban a lendületes növekedés, nemzetközi viszonylatban még ez is kevés az érdemi felzárkózáshoz, sőt.
Balogh Zoltán kijelentette, azért jöttek el demonstrálni, mert arculcsapásként élték meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyt bevezető törvényt. Mindössze 4 órájuk volt a törvénytervezet véleményezésére. Ám amikor ezt mégis megtették, a törvényalkotók lesöpörték az ágazati dolgozók javaslatait. "Az első pillanattól kezdve tiltakoztunk, hogy ne vonatkozzon ránk a szabályozás, mert már első áttekintésre is ellentmondásokat, hiányosságokat, méltánytalanságokat érzékeltünk a joganyagban. Nem hallgattak meg bennünket" – adott hangot sok ezer egészségügyis véleményének dr. Balogh Zoltán, aki elmondta, azért csak most gyűltek össze, mert a járvány kellős közepén, a veszélyhelyzetben a betegeken segítettek. "A pandémia kellős közepén, 2021 március 21-vel vezették be az új szolgálati jogviszonyt szabályozó törvényt, amit közel 3000 egészségügyi dolgozó nem írt alá, sokan pedig kényszerből írták alá. A szakdolgozók és az ápolók ugyanis nem kaptak jelentős béremelést, így tovább nőtt az orvosok és a velük dolgozó ápolók közötti bérszakadék.
Úgy érzi, az országvezetőség szerint az ápolók csak annyit érnek, mint ami az ágytálba kerül. "Míg az orvosok bére a helyére került, a szakdolgozók bére nem változott. Pedig 6-7 éve sok mindent ígértek, például korszerű védőruhákat. Javaslom, gyorsítsák meg a stadionépítést, hogy gyorsabban megkaphassuk a védőruhákat. A mi béremelési javaslatunkat eltörölték, valószínűleg azért, mert önálló gondolkodásra képtelen rabszolgáknak tartanak bennünket. Nekünk nem jár cafeteria, nincs Szép kártyánk, még az úgynevezett jubileumi díjat is elvették tőlünk. " Irinyi Tamás szerint a szolgálati jogviszony miatt a kollégák 70 százaléka kiégett, 50 százaléka súlyos lelki krízisben van. "Mi is betegek vagyunk! Lesz, aki meggyógyítja az egészségügy szolgáit, vagy hagynak meghalni bennünket? " A tüntetés végén újra dr Balogh Zoltán kapott szót, aki egy kiáltványt ismertetett, amelynek pontjai között szerepel, hogy legyen prioritás az egészségügy és a szakdolgozók ügye. Az érintettek azt is kérik, hogy állítsák vissza a közalkalmazotti jogviszonyukat, és azt is, hogy szeptember 1-től kapjanak 30 százalékos béremelést, valamint 2022. január 1-től igazítsák bértáblájukat az orvosokéhoz.
2021-08-02 Idén is hirdet pótfelvételi lehetőséget a Műszaki Pedagógia Tanszék szakoktató, mérnöktanár és közgazdásztanár szakokra, melyekre a 2021. augusztus 8-ig lehet jelentkezni. A tanárszakokra jelentkezők számára felvételi beszélgetést, a szakoktató szakra felvételizőknek pedig komplex gyakorlati vizsgát tartunk. Felvi.hu - Aktuális. A mérnök- és közgazdásztanár szak ra jelentkezőkkel a motivációs levél és a beküldött dokumentumok alapján folytatunk felvételi beszélgetést 2021. augusztus 16-án 9. 00-15. 00 között az MS Teams rendszeren keresztül. A pontos időpontról küldeni fogunk értesítést, illetve megküldjük a linket. A e-mail címre a következő dokumentumokat meg kell küldeni szkennelve augusztus 14-ig: (1) valamennyi eddigi diplomája, (2) leckekönyve(i) oldalanként, (3) nyelvvizsga bizonyítványa(i), illetve (4) a többletpont szerzésre az igényjogosultsága esetén a fogyatékosság igazolását, a gyermekgondozás igazolását, a hátrányos helyzet igazolását, az OTDK/TDK igazolást, a sporteredmény igazolását, a szakmai tevékenység igazolását, (5) motivációs levelet.
2022. április 7., csütörtök Az SZTE 2019-es felvételi ponthatárai a oldalán lesznek elérhetőek a 2019. július 24-i ponthúzást követően. Karok Állam- és Jogtudományi Kar - ÁJTK, Bartók Béla Művészeti Kar - BBMK, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - BTK, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar - ETSZK, Fogorvostudományi Kar - FOK, Gazdaságtudományi Kar - GTK, Gyógyszerésztudományi Kar - GYTK, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar - JGYPK, Mérnöki Kar - MK, Mezőgazdasági Kar - MGK, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar - SZAOK, Természettudományi és Informatikai Kar - TTIK, SZTE Tanárképző Központ. Felvi pótfelvételi 2012.html. Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. (C) 2010 Szegedi Tudományegyetem. Minden jog fenntartva.
Hogyan válasszak? Mikor és mire jelentkezhetek? Hogyan jelentkezzek? Költségek és juttatások Legfrissebb Hétvégi karbantartás a Felvin Ez történik most a felvételiben Ügyfélszolgálatunk szombaton is nyitva tart Archiváltuk a korábbi felvételiről szóló cikkeinket Elkezdtük a jelentkezések feldolgozását Rólunk Díjaink Médiaajánlat Impresszum Oldaltérkép
A pótfelvételi során már csak egy képzés jelölhető meg, valamint csak azok jelentkezhetnek, akiket egyetlen általuk megjelölt képzésre sem vettek fel a július 23-án zárult általános eljárásban, vagy idén egyáltalán nem is jelentkeztek felsőoktatásba. Jelentkezni kizárólag elektronikus úton lehet, legkésőbb 2020. augusztus 9 -ig. A 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás kiegészítéseként egyes felsőoktatási intézmények pótfelvételi lehetőséget hirdetnek. A pótfelvételi eljárás tudnivalói, szabályai (pdf) A meghirdetések a Egyetemek, főiskolák menüpontjában böngészhetők. Felvi pótfelvételi 2012 relatif. Az eljárásban meghirdetett képzések és azok legfontosabb tudnivalói az Egyetemek, főiskolák menüpontban, a " Pótfelvételi eljárás 2020 (szeptemberben induló képzések)" fül alatt találhatók meg. A pontszámítás részletes szabályait a 2020. évi általános eljárás Felsőoktatási felvételi tájékoztatójában, az intézmények egyedi szabályait – például hogy a felsőfokú végzettségű jelentkezőknek alapképzésre, osztatlan mesterképzésre és felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén számolnak-e oklevelük alapján pontszámot – pedig az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az általános eljárás intézményi meghirdetéseinél nézhetik meg (az "Általános eljárás 2020.
További információk: