A világ egyik legnagyobb vegyipari cégét kártérítésre ítélték a cég glifozát tartalmú gyomirtójának rákkeltő tartalma miatt. A szer nemcsak az emberi egészségre, hanem a talaj minőségére is befolyásossal van. Európában egyre több gazdálkodó tér át a vegyszer nélküli növénytermesztésre. A Politico cikkében a glifozát tartalmú gyomirtók káros hatásait elemezték. A Politico cikkében egy 30 éves francia gazda, Francois Peaucellier példáján mutatják be, hogy egyre több termelő szembesül a növényvédő szerek hátrányaival és tér át környezetbarát mezőgazdaságra. Trombitafolyondár | Hobbikert Magazin. Pár hete egy német bíróság 80 millió dollár kártérítésre ítélte a német Bayer vegyipari társaságot, miután megállapították hogy a társaság glifozát tartalmú gyomirtója rákot okoz. A szert eredetileg az amerikai Monsanto fejlesztette ki, amelyet a Bayer egy éve vásárolt fel. A német cég történetének eddigi legnagyobb akvizíciója révén kétszeresére nő a mezőgazdasági üzletága. A Monsanto ellen az Egyesült Államokban már született hasonló elmarasztaló ítélet.
Input Publikálva: 2020. szeptember 16. 11:55 Utolsó frissítés: 2020. 12:00 2020. szeptember 11. – Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26, 5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Az intenzív felhasználás következményeként azonban az élelmiszer-alapanyagokon és késztermékeken kívül az Északi-sarkvidéktől az Antarktiszig gyakorlatilag minden környezeti elemből kimutathatók szermaradványok, melyeknek a humán- és környezetegészségügyi hosszú távú hatásai gyakran ismeretlenek. A növényvédő szerek engedélyezése ugyan rendkívül bonyolult és alapos folyamat, mely során egy hatóanyagnak számtalan kritériumnak kell megfelelnie, a különböző kutatási módszerek fejlődésével párhuzamosan mégis több, korábban relatíve ártalmatlannak ítélt vegyület esetében derül fény arra, hogy a nem célszervezetekre nézve káros biológiai hatásokat gyakorol.
Ismerje meg az őrségi konyhát, tapasztalja meg a hagyománytisztelő helyi ízek világát felfedező barangolás élményét, a sok ínycsiklandozó receptet. Kóstolta már a hajdinás vargányalevest, csutris rétest, tökmagolajos salátát? Meg tudja dagasztani a dödöllét? Ha már kóstolta vagy készítette ezeket a finomságokat, akkor itt az ideje feleleveníteni a közös élményeket! Ha pedig még nem volt lehetősége találkozni az Őrség páratlan ízvilágával, akkor izgalmas felfedezésekre invitálja az olvasókat Az őrségi konyha kincsei című könyvével Gaál Zsuzsanna. Megismerhetjük azt a csodát, melyet őseink megóvtak, és a mi nemzedékünk szeretne átmenteni a jövő számára. "saját levében": Dödölle. Ettél már belőle? ( VKF! XIV.). A könyvben megtalálhatók a régi őrségi ételek leírásai és hagyományos alapanyagokat felhasználó mai receptek, miközben bepillantást nyerhetünk az Őrség lakóinak egykori mindennapjaiba. I zgalmas kirándulás mindenki számára, ha kezébe veszi ezt az ízlésesen szerkesztett, tartalmas kiadványt. Olvashatunk az őrségi ételek alapanyagairól, így egyebek mellett a tökmagolajról, a kerek- és csutrirépáról, a mézről, a gyümölcsecetről és az őrségi gombákról is.
3 / 10 A műemlékegyüttes bemutatja a falusi élet nélkülözhetetlen kellékeit, bútorait, használati eszközeit; például a kópicot, a növényi anyagokból font tárolóedényt. Ma már csupán három ember készít ilyet az Őrségben. Borbás Marcsi szakácskönyve – Dödölle (2019.06.16.) - YouTube. A különféle tárgyakat szemügyre véve egy alacsony, sámliszerű alkalmatosság ragadja meg a figyelmünket, amelynek jókora lyuk tátong a közepén. Találgatni kezdünk, ám a közelében sem járunk a megoldásnak. Kiderül, hogy a nehéz fatárgy tulajdonképpen egyfajta gyermekmegőrzőként funkcionált: a csemetét a közepébe állították, így a gyermek akkor sem kószált el, ha éppen nem tudtak rá odafigyelni. 4 / 10 Határőrök tanyája Az ebédet követően egy kisebb technikai malőrrel kell megküzdenünk. A minket szállító járműnek, a természetvédelmi őrszolgálat utolsó használatban lévő Land Roverének riasztója ugyanis megbolondul, és bár minden bizonnyal különleges élményt nyújtana a nyugalmas utcák csendjét megtörve végigtülkölni az utat az apátistvánfalvai Határőrmúzeumig, mégis szívesebben őriznénk meg a dobhártyáink épségét.