2009. január elsejétől a Pénzügyminisztérium vezeti az adószakmai szakemberek nyilvántartását. Ennek értelmében az adótanácsadókat, az okleveles adószakértőket és az adószakértőket vagy pontosabban címzetes adószakértőket nyilvántartja. Az adótanácsadói, az okleveles adószakértői és a (címzetes) adószakértői tevékenység végzésének feltétele, hogy az azt végezni kívánó természetes személy szerepeljen a nyilvántartásban. Az adótanácsadónak adótanácsadói végzettséggel, az okleveles adószakértőnek okleveles adószakértői végzettséggel kell rendelkeznie. Esetükben a regisztráció adószakmai végzettséget igazol. PM regisztráció – Moklasz. A (címzetes) adószakértő, ha 2009. január elsejét megelőzően kiadott adószakértői igazolvánnyal rendelkezik, jogosult az igazolvány érvényességéig végezni a tevékenységet (legfeljebb 2013. december 31. napjáig lehet érvényes).
Az adózó felhatalmazása alapján a rendszeresen ismétlődő feladatokhoz és ügyletekhez kapcsolódó adókötelezettségek és jogok érvényesítésében közreműködik az adóhatóságok előtti eljárásokban, képviseletet lát el, az adóbevallásokat ellenjegyzi. Tájékoztatást ad a külföldieket érintő hazai adózási szabályokról, illetve a külföldiek magyarországi és magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatos adózási kérdésekről. Értelmezi és alkalmazza a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, és más, a külföldi illetőségű adózók hazai adókötelezettségét érintő szabályokat. Betartja és érvényesíti az irányadó szakmai és etikai normákat. Elkészíti és ellenjegyzi a feltételes adómegállapítási kérelmeket a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztési kérelmeket, és a szokásos piaci ár megállapítási kérelmeket. Mo hu regisztráció nélkül. Ellátja a külön jogszabályban számára meghatározott feladatokat. Jogosult az adótanácsadók szakma érdekeit képviselni, arról véleményt mondani. Az okleveles adószakértő: Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az adótanácsadó.
* Hozzájárulok A megadott tagi adatok Moklasz belső nyilvántartásában kezeléséhez és a csillaggal jelölt adatok Moklasz honlapon történő feltüntetéséhez hozzájárulok. A csillaggal nem jelölt adatok kezelését csak a belső nyilvántartásban kérem kezelni, azok nyilvánosságra hozatalához nem járulok hozzá. Mo hu regisztráció 1. * Hozzájárulok Erkölcsi bizonyítvány, vagy okleveles adószakértői igazolvány másolata Feltöltés Végzettséget tanúsító bizonyítvány másolata Feltöltés Hozzájárulok az általam feltöltött erkölcsi bizonyítvány / okleveles adószakértői igazolvány, fénykép, adatlap, végzettséget igazoló dokumentum belső Moklasz nyilvántartásban történő kezeléséhez. * Hozzájárulok A számlázási adatait a Moklasz honlapon nem tüntetjük fel. Név Cím Adószám
Regisztráció – Moklasz A felhasználói adatok nem nyilvánosak, azt csak a felhasználók láthatják belépést követően, viszont a csillaggal jelölt adatok megadása kötelező, a többi opcionális. Profilkép Feltöltés Felhasználónév * (ez később nem módosítható) Jelszó * Jelszó mégegyszer * Vezetéknév * A Moklasz honlapon nem jelenik meg. Keresztnév * Becenév * Honlap Facebook Életrajzi információ A megadott felhasználói adatok Moklasz belső nyilvántartásában kezeléséhez hozzájárulok. Regisztráció/belépés - Momó Rádió. * Hozzájárulok A megadott felhasználói adatok Moklasz weblap belső felületén történő feltüntetéséhez hozzájárulok. * Hozzájárulok A megadott felhasználói adatok esetében a Moklasz weblap belső felületén csak a csillaggal jelölt adatokat kérem rögzíteni, a további adatokat csak a Moklasz nyilvántartás belső felhasználására adom meg. * Hozzájárulok A tagi adatok esetében kérem, minden rubrika kitöltését. A csillaggal jelölt adatok mindenképpen nyilvánosak, a többi adat esetében kérem, szintén csillaggal jelölje azokat az adatokat, amelyeket a honlapon meg kíván jelentetni.
2022. 03. 10., csütörtök, 20:46 Házhoz megy a szolgáltató a lomokért. Március 31-ig lehet regisztrálni. Mint ismert, az idei lesz a második év, hogy előzetes regisztráció alapján szállítják el a lomhulladékot a kaposvári ingatlanok elől. Az új rendszer célja az volt, hogy megszüntessék az erre az időszakra jellemző gondozatlan, rendezetlen utcaképet a városban. A házhoz menő ingyenes lomtalanítás azonban regisztrációhoz kötött, aminek a határideje március 31. Mo hu regisztráció 18. Jelentkezni telefonos applikáción keresztül (Kaposmenti Hulladéggazdálkodás), vagy a khg, hu weboldalon, a lomtalanítás igénylése fül alatt található elektronikus nyomtatvány kitöltésével, esetleg telefonos ügyfélszolgálaton a +36-82/310-000 telefonszámon lehet. A szakemberek a regisztrációk alapján állítják össze az autók útvonalterveit. Az érintettek várhatóan áprilisban fognak arról tájékoztatást kapni, hogy májusban pontosan mikor is érkezik hozzájuk az autó. Fontos információ, hogy mindenképpen a kiküldött dátumnak megfelelve kell a ház elé helyezni a lomot, mivel a később kikerült holmikat nem fogják elvinni.
Benső szabadság, megújulás, bölcsesség, a Pünkösd spirituális jelentése Gondolkodtál már azon, hogy mit jelent a Pünkösd? A katolicizmusban a Pünkösd a húsvét utáni 50. nap. Ekkor teljesedik ki a húsvét, egyfajta katarzist teremtve. A Biblia szerint Jézus lelke ekkor szállt le az égből Szentlélek formájában és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra, és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani, mi is történt valójában Krisztussal. A hétköznapjainkra vetítve a húsvéti böjtidőszak a testi megújulást, míg a pünkösdi időszak a lelki feltöltődést és szabadságot szolgálja. A természet mindig tudja a dolgát, és a körforgása, az évszakok váltakozása az embert ösztönzi a testi-lelki megújulásra. A benső szabadság kiteljesedése Ezt az ünnepet úgy is értelmezhetjük, mint az ember szellemi szabadságának, kiteljesedésének, tudatosságra való törekvésének szimbólumát. Pünkösd a tanítványoknak eszközt és benső szabadságot adott azáltal, hogy a tudás eszközével még inkább közel kerültek Istenhez.
Pünkösd ezzel mintegy megkoronázza az évet. Arra az időpontra esik, amikor a Nap ereje különösen nagy és még erősödik, a Föld azonban még "fiatalnak", paradicsominak tűnik. Pünkösd ünnepével lezárul a növekedő Nap, és a kilégzés időszaka is egyben, a tavasz üde zöldje nyáriassá változik. Pünkösd a magasztos Lélek, Szent Lélek, a Szellem kiáradásának ünnepe. Benne teljesedik ki az a növekedési folyamat, ami a húsvéti misztériumban elindul. A természet és a lélek szintjén, az Én belsejében ilyenkor apránként lehullik a sokféle szépség tobzódó virágszirma, s helyén a sokféle gyümölcs indul növekedésnek. Ezért annak ünnepe is, hogy mi magunk, egyszerű és emelkedett részünkkel hogyan tudjuk átengedni magunkat a szelleminek, s a szellem tüzében égve hogyan engedjük és hozzuk felszínre, majd akaratunkkal és tetteinkkel hogyan alakítjuk termővé, gyümölcsözővé kreativitásunkat. (Emil Bock) A közösségek ünnepe A pünkösdi ünnepben a lélek megújítását szeretnénk átélni. Azt az adományt, hogy a Szentlélek által minden emberi lélek megváltozhat, felismerheti úgy a világot, ahogyan addig nem volt képes.
Megijedt attól, hogy eltiltják az adományozástól, és azt mondta, rózsák vannak a kötényében. Isteni csoda folytán pedig, amikor megmutatta a kötényét, valóban rózsák voltak benne, és nem kenyér. A rózsa Szent Erzsébetnek az attribútuma is, a múzeum egyik ólomüvege is rózsáival ábrázolja. Középkori eredetű népszokásaink egyike a királyválasztás, a helyi szokások közül pedig a pünkösdi királynéjárást emelte ki Kiss Nóra. Ezt a szokást Kerecsényi Edit, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója, igazgatója még az 1950-es, sőt, a 70-es években is tudta gyűjteni. Olyan asszonyokat kérdezett meg, akik kislány korukban Galambokon, Zalakomárban maguk is eljátszották. Sok vidéken ismét élnek a pünkösdi szokások Annak idején 8-12 éves leányok járták a falut, a házakat. Midenhová bekopogtak, és engedélyt kértek arra, hogy elmondhassák a pünkösdi köszöntőjüket. Ezután két kislány elmondott egy szép, középkori eredetű egyházi pünkösdi éneket, majd a két királyhordó háromszor felemelte a két királynőt, akik azt kiáltották háromszor, hogy ekkora nagy legyen a kenderük.
Van helyette pünkösdi király és királyné választás, párválasztási hagyományok, bálok, egyszóval mulatozás. A legelterjedtebb a királyválasztás volt: ügyességi próbán mérték össze magukat a legények – általában lovas számokban –, a nyertes a címmel együtt számos kiváltságot kapott. Jókai Mór Egy magyar nábob című regénye pontosan beszámol ezekről az egy évig érvényes előjogokról: a király ingyen ehetett és ihatott a kocsmákban, a kontót a közösség fizette; társai őrizték marháit és lovait; hivatalos volt az ünnepségekre; nem kapott testi fenyítést csekély vétség esetén; és nem utolsó sorban tisztelet övezte. Pünkösdi királyné választás A Dunántúlon a pünkösdi királyné választás volt szokásban. A lányok házról házra jártak, az élén a pünkösdi királynéval. A királynéi cím nem a legszebbet, hanem a legkisebbet illette. A lányok fehér ruhát öltöttek, a királynő feje felé piros kendőt tartottak vagy lefátyolozták arcát. A házaknál megálltak énekelni, cserébe pedig tojást, szalonnát vagy pénzt kaptak.
A tűzzel, mely tisztít, tisztává tesz bennünket, és kiégeti belőlünk a bűnök sebeit és fekélyeit. A Szentlélek nem utolsósorban erőssé tesz. A pünkösd lényege, hogy a Lélek által erő kezdett el működni. A napokban közel ezren utaznak a Boldogasszony zarándokvonattal Csíksomlyóra. Ezek a "mindentudó" gépek képesek húsz vagont is elhúzni Gyimesbükkig. Ha viszont a csápokat leszedik, egy csapásra magatehetetlen vasdarabokká válnak. Mindez érvényes a pünkösdi történetre is: ha az emberek nem veszik le Isten energiáját, a lelket, a tüzét, akkor a szerkezet, a csodálatos építmény ott marad, de képtelen lesz teljesíteni a hivatását. Jövő heti útravalóként imádkozunk, hogy az egyházunkban, közösségeinkben állandóan ez történjék. És gondolkodjunk el azon, hogy mennyire engedjük működni bennünk a Szentlelket? Engedjük-e hogy tápláljon, erősítsen, és az egyház nagy családjának életképes tagjaivá tegyen? Engedd, hogy rávilágítson a Lélek az életedben arra, ami jó és ami rossz, hagyd, hogy felszítsa benned szíved szeretetét, engedd, hogy kiégesse lelked fekélyeit, hogy nemessé és tisztává tegyen a szeretetben, és hagyd, hogy benned, majd általad igazabbá, világosabbá, szentebbé, megvigasztaltabbá és boldogabbá tegye a világot ezekben a napokban és majd az örökkévalóságban.
Karácsonykor könnyen érezzük az egyensúlyt a természet és az ünnep között, mert mindkettőben ugyanazt látjuk: sötétség, hideg, éjszaka, és akkor születik valami új. Megváltozik a nap minősége, hosszabbodnak a nappalok, – ezért könnyebb ünnepelni. A húsvét valódi átélése nehezebb, mert a természeti-lelki történés ellentétes, hiszen a természetben nincsen halál, csak újjászületés, feltámadás van. Azt gondolom, a pünkösdöt előkészítő húsvét nem működik még jól a világban: a tojás, a nyúl még fontosabb tartalom a felnőtteknek is, mint a halál és a feltámadás. Az ünneplésben többnyire csak a természet reproduktív ereje jelenik meg, az ember inkább a természetre koncentrál, a kereszténység előtti irányra, és a történéseket érzés szinten még nem vagyunk képesek eléggé feldolgozni. Ugyanis a feltámadás nem fizikai szinten történik meg, a halál után lelki-szellemi új élet jön. Amikor az ember még nem érett ennek megértésére, nem történhet meg a szellemi ébredés, ha a lélek nem tud emelkedni, és kapcsolódni a szellemi inspirációval, nem nyitott a pünkösdi élményre.
Ez volt az úgynevezett agrár, vagy termékenységi mágia. Amíg kendert termesztettek, addig ennek volt is értelme, aztán, ahogy felhagytak vele, ez egyre inkább elmaradt. Amikor elmondták a köszöntőt, a háziaktól kaptak néhány tojást, nagyon ritkán pár forintot, esetleg lisztet a kislányok. Időnként azonban előfordult, hogy nem engedték be őket, vagy nem kaptak ajándékot. Ilyenkor azt mondták, hogy dűjön el a kender, soha föl ne keljen. – A kiszehajtásnak – amikor viszik a bábut és elégetik, vagy beledobják a patakba – Zalában nincs hagyománya – tette hozzá a néprajzkutató, és kiemelte: a pünkösd lényege a természet feléledése. Ezért nincs olyan tárgykultúrája, mint a karácsonynak, de a kislányok ilyenkor az elsőáldozási mirtuszkoszorújukat újra a fejükre tették. Fehér vagy rózsaszínű ruhába öltöztek, esetleg felvették az erre az alkalomra varrt szép bársonyszoknyájukat. Azt tartották, ha a pünkösdi harmatban megmosakodnak, az elűzi a szeplőket, és szépséget varázsol az arcukra, vagy ha a pünkösdi rózsa szirmait beledobják a mosdóvízbe, s azzal megmosakodnak, egészséget varázsolnak egy évre maguknak.