2021. június. 28. 10:40 Itthon Erős ember nélkül maradt a Fidesz Ferencvárosban Miután távozott az egykori polgármester, nem maradt befolyásos politikusa a kormánypártnak a IX. kerületben. 2020. július. 02. 10:25 Egy Baranyi Krisztinát ábrázoló gúnyrajz lóg elődje, Bácskai János asztalán a közgyűlésen A volt fideszes polgármester előtt egy meghökkentő rajzon ábrázolják Baranyi Krisztinát, akinek egy korábbi mondatát idézték fel a karikatúrán. 2020. január. 23. 07:55 Engedély nélküli kék villogóval járta Ferencvárost Bácskai barátja A rendőrség vizsgálatot indított Rudits Tibor járműveinek ügyében. 2019. november. 29. A fideszes Bácskai János győzött Ferencvárosban. 11:10 Ferencváros fideszes vezetése 16 ügyvédi irodának fizette a tízmilliókat Tizenhat különböző ügyvédi irodával - köztük több volt fideszes képviselőével - kötött egyidejű megbízási szerződést Ferencváros előző fideszes vezetése - derült ki a önkormányzattól kikért megbízáslistából. A tizenhatból öt iroda párhuzamosan ugyanarra a feladatra kapott megbízást, az elvégzett munka mennyisége alapján többüknél is felmerül, hogy az nem állt arányban a fizetséggel.
- utalt Mészáros Lőrincre. Talált olyan esetet is a lap, hogy egy ismertebb médiamunkásnak félmilliót fizettek Bácskai felkészítéséért az önkormányzati kampányra, azt azonban nem tudni, hogy egy politikus indulását miért az önkormányzat fizette. A lap szerint Ferencváros októberig összesen egyébként 2019 havi több, mint négymillió forintot fizetett csak kommunikációs jellegű kiadásokra különböző külsős vállalkozóknak és vállalkozásoknak, köztük olyan alapfeladatokra is, amelyeket más kerületekben az önkormányzat saját sajtófőnöke, illetve sajtóosztályának munkatársai látnak el. Bácskai jános ferencváros transfermarkt. És ebben például még a kerületi lap előállítása benne sincs.
– Tizenhárom pontban támadtuk a bíróság előtt a 444 állításait. És valóban vesztettünk, de csak első fokon. A per tehát folytatódik tovább. Ami érdekes, hogy a bíróság nem a 444 állításainak tartalmát vizsgálta, hanem azt, hogy joga van-e a portálnak egyáltalán bármit híresztelni rólunk. Tárgyalás nem volt. Bácskai jános ferencváros vs. Végül kiderült, hogy igen, joga van, ha azt vélemény formájában teszi. És a bíróság szerint a 444 mind a tizenhárom pontban véleményt fogalmazott meg. Van még egy hasonló peres ügyünk is, ott éppen fordított a helyzet, persze az egy másik bíróság, másik jogértelmezési gyakorlattal. – Nézzük az egyik véleményt: eltűnnek a parkolásból származó bevételek. Ez ugyan tényállítás, de mindegy… – A törvény értelmében az önkormányzat számlájára közvetlenül folynak be a parkolási díjak, nekünk nincs hozzáférésünk. A számlákat, illetve az idevonatkozó számlavezetést minden képviselő megtekintheti. Akik vádolnak bennünket, azok nem tekintették meg, ez bizonyítható. Viszont hamisnak mondott parkolójegyeket mutogatnak, hozzánk azonban sohasem érkezett ilyen visszajelzés, sem az autósok, sem az autós szervezetek, de a NAV vagy a számvevőszék részéről sem.
Nincs hozzászólás Kategória: EseményekÉvfordulókHasznos információkTörténelem Nándorfehérvári diadal A Nándorfehérvári diadal – előzmények Nándorfehérvári diadal előzménye, hogy a XIV-XV. században az Oszmán Birodalom rendkívüli gyorsasággal tejeszkedett. 1451-ben II. Mehmed szultán személyében becsvágyó és tehetséges uralkofó került a trónra. Hadserege ebben az időszakban messze fejlettebb volt az európai seregeknél mind harcértékében, mind szervezettségében. Miután II. Mehmed vezetésével 1453-ban elfoglalták Bizáncot, várható volt, hogy hatalmas serege előbb-utóbb Európa keresztény nemzetei ellen fordul. Ez egyre biztosabbnak látszott, miután 1454-ben megszállta a Szerb Királyság nagy részét és 1456-ban – az akkori szóhasználatban is elterjedt Magyarország kulcsaként emlegetett – Nándorfehérvár elfoglalására indult. MIután a keresztény Európa kapujává így Magyarország vált, ránk várt a feladat, hogy feltartóztassuk a kontinens belseje felé induló megszállókat. A hír hallatán Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes keresztes sereget szervezett magyar földön, míg Hunyadi János zsoldosserege élén Szilágyi MIhály akkori várkapitány segítségére indult.
A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán – egyes feljegyzések szerint – a kudarc miatt azt fontolgatta, hogy véget vet az életének. Kapisztrán Szent János (Giovanni da Capestrano) hitszónoknak, a keresztesek toborzójának szobra a Hadtörténeti Intézet és Múzeum előtt (2011) (MTI Foto) A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.
Az ambiciózus II. Mehmed 1451-ben lépett az Oszmán Birodalom trónjára, és uralkodása második évében Konstantinápoly elfoglalásával adott tanúbizonyságot hódító szándékairól. A Bizánci Birodalom egykori központjának, a tengerszorosokat védő több százezres metropolisznak az elfoglalása után a keresztény Európán páni félelem lett úrrá, amit nemcsak a nyilvánvaló oszmán hadi fölény – szervezett sereg, nagyobb tűzerő – indokolt, hanem a kontinens széttagoltsága, gyengesége is. Magyarország – Mehmed 1454-es szerbiai hadjárata után – még nehezebb helyzetben volt, ugyanis az Oszmán Birodalom közvetlen szomszédságában számíthatott rá, hogy a szultán következő hadjárata ellene irányul majd; Bizánc meghódítója állítólag kijelentette, hogy következő háborúja során reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben kívánja majd elfogyasztani. A nándorfehérvári diadal Fotó: Wikipédia Mindennek dacára Magyarországon az összefogásnak csupán minimális jele mutatkozott, a nemesség nagy része ugyanis az V. László (ur.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Rubicon Történelmi Magazin közreműködésével jött létre.
Szigorúan megtiltotta embereinek, hogy bárki engedély nélkül támadást indítson a törökök ellen. A keresztesek vezetése azonban nem volt egységes, csak Kapisztrántól fogadtak el bármilyen parancsot. Így Hunyadi parancsa ellenére öt íjász, Kapisztrán túlparti táborának szeme láttára felkapaszkodott egy közeli dombra és nyilazni kezdte a török tábort. Az ennek nyomán kialakult összetűzés egyre több keresztest vonzott ki a várból. Kapisztrán eleinte próbálta visszaparancsolni embereit a várba, de miután egy kétezres sereg gyűlt köré, a török tábor felé indult meg. Nem fegyvert, hanem keresztet tartva a magasba. Mehmed ezt látva, ellentámadást indított ellenük. Ez hatalmas hiba volt, ugyanis a lovasságot elvonta a tüzérséget védtelenül hagyta. Hunyadi felismerte a váratlanul jött esélyt, ezért összeszedte maradék nehézlovasságát és a várból kitörve, egy lendületes támadással elfoglalta az oszmán ággyúállásokat, majd hátulról lőni kezdte a Száva felé rohamozó török lovasságot. Hunyadi rohama eldöntötte a csatát.
Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már azt állítják, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát.
A tétlenség gyakorlatilag azt eredményezte, hogy Szilágyi Mihály várkapitány és sógora, Hunyadi saját költségen kellett szembenézzen a várható török támadással. Callixtusnak tehát minden oka megvolt a pesszimizmusra, amit a déli harangszót elrendelő, isteni segítségért könyörgő Imabulla is híven tükrözött. 1456 tavaszán Szilágyi Mihály körülbelül 7000 főnyi várőrséget toborzott, a Szegeden táborozó Hunyadi pedig hivatali és magánbirtokai erőforrásait felhasználva ehhez újabb 12 000 katonát tudott hozzátenni. Ezen kívül Kórógyi János macsói bán csekély katonaságára és Kapisztrán bizonytalan harci értékű keresztes hadaira lehetett számítani. Bár Mehmed ereje kapcsán túlzóak a 150 000 fős létszámról szóló jelentések, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy reguláris csapatai – szpáhik, janicsárok – kitettek 20-30 000 főt, ezt a létszámot pedig legalább kétszeresére duzzasztották a folyamatosan csatlakozó akindzsi és aszab egységek. Hunyadi és Szilágyi tehát a legóvatosabb becslések szerint is többszörös túlerővel kellett szembenézzen, a támadást pedig jó eséllyel az 1429 óta magyar kézen lévő Nándorfehérvárnál kellett visszaverniük.