Dr. Virág Zsolt 1996-ban szereztem általános orvos diplomát a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán. 2005-ig a Szt. Rókus, majd a Szt. Állatorvosok Pest megye Budapest Állatorvosok XI. kerület (Újbuda) Budapest 11. kerületi állatorvosok listája. Az állatorvos házikedvenceink betegségeinek és sérüléseinek ellátásával, kezelésével foglalkozik. Háziorvos házhoz hívásakor muszáj pénzt adni neki?. Az állatorvost nem csak betegség esetén kell felkeresni, fontos a megelőzés, a betegségek elleni kombinált védőoltások, és veszettség elleni vakcina évenkénti beadatása, valamint az egyéb szezonálisan előforduló megbetegedések elleni védekezés is. A zárt helyeken, így az állatorvosok belső terében sem kötelező már a maszkviselés, mert a beoltottak száma meghaladta az 5, 5 milliót, ami lehetővé tette, hogy a kormány feloldja az eddigi korlátozások jelentős részét. Maszkot ettől függetlenül továbbra is lehet használni, ha valaki így érzi védettebbnek magát, illetve egyéb eddigi javaslatokat is érdemes lehet továbbra is betartani, például hogy ha lehet, akkor ne menjünk túl közel másokhoz.
(Pl: öltözködési, étkezési, díszítő szokások) Epigráfia (felirattan), ami az ókori felíratok gyűjtésével, elemzésével foglalkozik. Nyelvtudomány (grammatika), ami a különböző népek, népcsoportok nyelvével, azok változásaival, rokonságával foglalkozik. Paleográfia, az írások történetével foglalkozó tudomány Kodikológia, a kódexeket tanulmányozza, és a kézzel írott szövegek tudománya. Kronológia, témája az időmérés és az időszámítás. 2.1.2.1. Az ókori görög időszámítás | A történelem segédtudományai. Genealógia (származástan, családtörténet), a családfakutatás tudománya. Történeti földrajz, a régi korok földrajzi képeivel (térkép) foglalkozik. Numizmatika (pénztörténet), a régen használt pénzeket vizsgálja, rendszerezi. Heraldika, (címertan) régi szimbólumok, címerek vizsgálatával foglalkozik. Andrásfalvy Bertalan, néprajzkutató Cseri Miklós, néprajzkutató Molnár V. József, néplélek-, és néprajzkutató Lőrincze Lajos, nyelvész Grétsy László, nyelvész Nagy Iván, történész, genealógus
Az olimpiai szövetségné az 1960-os olimpián telt be a pohár: Rómában rögtön az első napon a kerékpáros csapatversenyben a dán Knud Enemark Jensen leesett a bicikliről és meghalt, először koponyatöréssel magyarázták halálát, de aztán kiderült, hogy doppingolt (ephedrin nevű amfetaminszármazék okozta halálát). Ő tekinthető a doppingszerek első áldozatának. 1968-ban ugyanez a szer Jean-Louis Quadri francia labdarúgónál is halálhoz vezetett. Az első doppingvizsgálatokat 1968-ban, a mexikóvárosi olimpián vezették be, 1972-ben Münchenben pedig az anabolikus szteroidok vizsgálata is megkezdődött. Ezzel együtt kitörtek az első botrányok és a dobbingolás árnyéka a legnagyobbakat is elkezdte beszennyezni. A legnagyobb botrányt talán az 1988-as szöuli Olimpián a kanadai Ben Johnson atléta ügye váltotta ki, aki megnyerte ugyan a 100 méteres síkfutás döntőjét, majd pozitív doppingtesztet mutatott a mintája: sztanozololt találtak a szervezetében, így elvették az aranyérmét. A helyére Johnson legnagyobb riválisa, a második helyezett Carl Lewis lépett, akit szintén többször vádoltak meg tiltott szerek használatával, de ezt bebizonyítani nem sikerült.
Dionysus azért hozta be, hogy vele a Diocletianus-féle időszámítást kiszorítsa, mely Kr. utáni 284. évtől kezdődőleg számítja az eseményeket s az aegyptusi koptoknál máig is használatos; epochája aug. 29-edike. U. világteremtésbeli aerák is voltak a keresztény középkorban használatban, az alexandriai, mely 5493 aug. 29-re Kr. teszi a világ teremtését, s a byzantiumi (a 7. évszáztól kezdve), mely 5509 sept. 1-re teszi Kr. A mi az év- és hónap-számítást illeti, l. az Év czikkben mondottakat, mikhez pótlólag csak azt jegyezzük meg, hogy az aegyptusiaknál az év 365 napból állott, 3 szakra oszlott, s 12 hónapra (Thoth, Phaophi, Athyr, Choiak, Tybi, Mechir, Phaemenoth, Pharmuthi, Pachon, Payni, Epiphi és Mesori) terjedt 30 nap, melyekhez aztán még 5 toldaléknap járult. A mi az ú. történelmi időszámítást illeti, annak legrégibb documentuma az ú. marmor Parium, melynek egy 1627-ben talált részlete töredékesen 1318 év eseményeit Diognetus archonig (264 Kr. ), egy 1897-ben talált töredéke pedig a Kr.
Herakleitosz a társadalmat is ilyennek látta. Két ellentétből álló egységnek, szabadok és rabszolgák ellentétébol álló egységnek tekintette. A materialista világmagyarázatot Démokritosz építette ki teljes rendszerré. Szerinte minden atomokból áll. Ezek nem pusztulnak el soha. Üres térben mozognak és így jutnak kapcsolatba egymással, így jön létre minden. Szofisták (bölcsek): az egyes jelenségekkel kapcsolatban azt a kérdést vetették fel, hogy természettől fogva vannak-e, vagy emberi megállapodás eredményei. Arra jutottak, hogy az ember dönti el, hogy mi erkölcsös, ő minden dolog mértéke. A szofisták a Kr. V. század derekán a törvényekben, az államban az ember helyes alkotását, a fejlődés jelét látták. A század utolsó harmadára tanításuk egyre veszélyesebb irányba fordult. Ha minden dolog mértéke az ember, úgy igaz, erkölcsös az, amit az ember, az egyes ember annak tart. Tőlünk független igazság nincs. Erkölcsös pedig az amit az egyén annak tart, ami neki hasznos. A szofistákkal szemben lépett fel Szókratész, aki azt tartotta, hogy vannak tőlünk független, objektív igazságok és erkölcsi értékek.