Ha bármikor felmerülhet annak az esélye, hogy pestissel fertőzött állattal vagy emberrel találkoztunk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz! Forrás:
A képzés moduláris szerkezetben zajlik. Valamennyi doktori hallgató részt vesz az intenzív kutatás-módszertani felkészítést is magába foglaló közös modulok részét alkotó kurzusok munkájában, ugyanakkor egyéni kutatói érdeklődésének megfelelően bekapcsolódik a Doktori Iskola hét tematikus programjának valamelyikébe is. Ez utóbbi programok mindegyike speciális, az adott kutatási terület igényeihez illeszkedő kurzuskínálatot biztosít, amelyek egyaránt tartalmaznak kötelező és szabadon választható elemeket. Neveléstudományi doktori iskola elte. 2021-ben az Iskola az alábbi hét tematikus programmodult kínálja: Andragógia Doktori Program Elméleti-történeti Pedagógia Program Gyógypedagógia Program Kora Gyermekkor Pedagógiája Program Pedagógusképzési és Felsőoktatáskutatási Program (EDiTE) (Korábbi nevén: Doctorate in Teacher Education Program (EDiTE) Tanulás, tanítás és Szaktárgyi Pedagógiák Program Sport és Egészségnevelés Program A Neveléstudományi Doktori Iskolában a tanulás meghatározó részét alkotja az egyéni kutatási program megvalósításának keretei között zajló önálló tanulás.
döntés, kontroll) fejlettsége és fejlődése óvodások, általános és középiskolások körében. A fókuszba állított összetevő más szociáliskompetencia-összetevővel vagy környezeti tényezővel való kapcsolatának feltárása. (b) A szociális kompetencia érzelmi összetevőinek (pl. érzelmek kifejezése, megértése) fejlettsége és fejlődése óvodások, általános és középiskolások körében. A fókuszba állított összetevő más szociáliskompetencia-összetevővel vagy környezeti tényezővel való kapcsolatának feltárása. (c) A szociális kompetencia szociális összetevőinek (pl. kommunikáció, érdekérvényesítés) fejlettsége és fejlődése óvodások, általános és középiskolások körében. Neveléselmélet | Neveléstudományi Doktori Iskola. A fókuszba állított összetevő más szociáliskompetencia-összetevővel vagy környezeti tényezővel való kapcsolatának feltárása. (d) A szociális kompetencia egyes összetevőinek fejlesztését célzó program kidolgozása, a program hatásvizsgálata óvodások, általános és középiskolások körében. 2. Az érzelmek fejlődése és pedagógiai összefüggései Az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt azon kutatások száma, amik az érzelmek szerepét hangsúlyozzák a személyiségfejlődésben.
(b) A fejlődésben lemaradó tanulók képességeinek fejlesztése. A hátrányos helyzetű családokból, ingerszegény környezetből kikerülő tanulók célzott, nagyrészt individualizált, felfelé nivelláló hatású, komplex fejlesztő programjainak kidolgozása, a programok kísérleti kipróbálása, hatékonyságának bemérése. (c) A speciális nevelési igényű tanulók fejlődésének vizsgálata és fejlesztésének lehetőségei. 4. Az elsajátított tudás minőségét és a tanuláshoz való viszonyt javító módszerek Az előző kutatások keretében egyrészt sor került a tudás minőségével kapcsolatos problémák feltárására, másrészt tananyag közvetítésének és a gondolkodási képességek fejlesztésének integrálására. Neveléstudományi doktori isola java. Szükség van további olyan kutatásokra, olyam iskolai tanulási-tanítási módszerek kifejlesztésére, amelyek egyrészt javítják a megértést és a tudás alkalmazhatóságát, másrészt a fejlesztik a motivációt, erősítik a tanulás affektív tényezőit. (a) További módszerekkel lehet bővíteni a különböző oktatási célok integrált megvalósítására irányuló iskolai kísérleteket.
Ezek mellett a neveléssel kapcsolatos tágabb témakörök, például a pedagógus mint professzionális segítő; a tanulási motiváció és a szociális környezet kapcsolata; az erkölcsi fejlődés és fejlesztés; az iskolai értékközvetítés komplex vizsgálata szintén részét képezik a kutatási programnak. Doktori Iskoláról | Pécsi Tudományegyetem. A képzési program a Neveléstudományi Intézet mellett szoros együttműködésben áll a Szegedi Tudományegyetem két másik intézete, a Pszichológiai Intézet és a Magatartástudományi Intézet, valamint a Szociális Kompetencia Kutatócsoport által koordinált kutatásokkal. Fontosabb kutatási témák 1. A társas viselkedés fejlettsége, fejlődése és fejlesztése A társas viselkedés jellemzőit és változását a biológiai sajátosságok mellett egyrészt a személyiség pszichikus (kognitív, emocionális és szociális) jellemzői, másrészt a környezet tényezői határozzák meg együttesen, egymással kölcsönhatásban. A pszichikus jellemzők köre nagyon tág, míg a környezeti tényezők közé a kulturális, intézményi, tárgyi és személyi hatások tartoznak.
Mivel az érzelmek az élet minden területén jelen vannak, létfontosságú képességnek számít az érzelmek felismerése, megértése, szabályozása és megfelelő működtetése, mivel hatással vannak a gondolatok, a célvezérelt tevékenységek és az egész viselkedés megnyilvánulására. A program keretében lehetőség van a) a különböző érzelmek korai megnyilvánulásának, felismerésének, megértésének és működtetésének életkori vizsgálatára, b) az érzelmek verbális és nonverbális eszközrendszerének kutatására, c) az érzelmek kutatási módszereinek feltárására, d) az érzelmi tudatosság fejlődését meghatározó tényezők, e) az érzelmek más affektív és kognitív területekkel való összefüggéseinek, valamint f) az érzelmi tudatosság fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára. Neveléstudományi doktori iskola eger. 3. Az önszabályozás folyamatai és fejlődését meghatározó tényezői Az iskolai és mindennapi feladatok hatékony megoldásában az önszabályozás képessége alapvető szerepet tölt be. Az önszabályozás révén valósul meg a gondolatok, érzelmek és a viselkedés tudatos irányítása és kontrollja.
(IV. 9. ) Korm. -rendelet 62. Események | DE Bölcsészettudományi Kar. § (11) bekezdésének, mivel ez utóbbi a doktoranduszok esetében kizárja a teljes nyelvvizsga alóli mentesítés lehetőségét. A törvényszéki bíró kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rendelkezést, továbbá rendelje el alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa (az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel) a bírói kezdeményezést megalapozottnak találta, ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet támadott rendelkezését, valamint elrendelte alkalmazási tilalmát. A megsemmisített rendelkezés kimondta: A nyelvvizsga szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet. A nyelvvizsga egy része alóli mentesség azonban a szakértői véleményben megállapított fogyatékosság típusától függően illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet.
Emellett külön figyelmet fordítunk a felsőoktatásra. E témakörben nem annyira az egyenlőtlenségek kérdéseire koncentrálunk, inkább az összehasonlító és oktatáspolitikai elemzésekre, valamint az intézményi vezetés, menedzsment problémáira. Az utóbbi vonulatnak külön aktualitást ad a Bologna-folyamat, a felsőoktatás jelenleg folyó átalakítása. Vizsgáljuk az iskolán belüli folyamatokat is, az oktatás-nevelés kurrikulumjainak, szervezésének, módszereinek hatását és hatékonyságát, összefüggését a tanulók testi és mentális jellemzőivel. Egyelőre specializáció a romológia, mivel e fiatal szakterületen még nincs elég tudományosan minősített szakember. A romológián belül az alap- és mesterszakon művelt diszciplinákat visszük tovább (nyelvészet, irodalom, szociológia, stb. ) Szerepet kapnak iskolánkban mind cigány nyelvek fejlesztése, a fejlesztés tervezése, mind a kultúra olyan hagyományos területei, mint a mesemondás, a mesék alkalmazhatósága az oktatásban. Mindezzel együtt – a történeti, a nevelésszociológiai, módszertani aspektusokat ideértve – hangsúlyt kapnak a társadalmi egyenlőtlenségek, az egyenlőtlenségek az iskolai és az életpályát befolyásoló hatásának csökkentése.