References A szerzők közleményükben egy ritka, differenciáldiagnosztikai szempontból nehézséget okozó kórképre, a csecsemőkori botulizmusra hívják fel a figyelmet. Botulizmus – a legsúlyosabb ételmérgezés - Nébih Friss hírek Botulinum toxin kor. A papillómát férfiaknál kezelik Botulinum toxin kor - vasfehu Botulizmus tünetei és kezelése Botulinum toxin kor Maguk a férgek kezelése Lesznyák Judit A botulizmus egy viszonylag ritkán előforduló, éppen ezért nem nagyon ismert megbetegedés. Kórokozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, pontosabban a baktérium által termelt toxin. A baktérium ideg-izom kapcsolódási pontoknál kifejtett hatása révén gátolja az ingerületátvitelt, mely révén közepestől súlyos fokig terjedő, akár halálhoz vezető bénulásokat idézhet elő a szervezetben. A botulizmus mikrobiológiai szempontból sokkal inkább ételmérgezésnek, mintsem fertőzésnek tekinthető, hiszen a baktérium maga néhány ritka kivételtől eltekintve nem nagyon képes a szervezeten belül szaporodni. Mi okozhat botulizmust?
Hiába gondoljuk, hogy a méz "csodagyógyszer", azért azt tartsuk szem előtt, hogy egy cukorbomba, és az ajánlások szerint is kerülni kell a cukrok fogyasztását, ez alól pedig nem kivétel a méz sem. Mivel hiszünk a gyógyító erejében, szívesen alkalmaznánk akkor is, amikor gyermekünk náthás, vagy köhög. Ám jó, ha tudjuk, hogy egy éves kor alatt tilos a fogyasztása, ugyanis fennáll a kockázata, hogy úgynevezett csecsemőkori botulizmus alakul ki. A csecsemők immunrendszere még fejletlenebb a felnőttekénél, illetve a gyomor pH-juk még nem elég savas. Így a mézben található spórákból kifejlődhetnek a toxint termelő baktériumok, amik a babák idegrendszerére nézve veszélyesek" - mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa. A csecsemőkori botulizmus tünetei között szerepelnek: gyengült szopási reflex izomgörcs izomgyengeség légzési nehézség izombénulás A betegség kialakulásának rizikóját csökkenthetjük, ha ellenőrzött forrásból vásárolunk mézet, illetve, ha betartjuk a gyermekek táplálására vonatkozó javaslatokat.
Valamivel nagyobb a kockázat, a saját ételt előállítása közben, különösen, ha ez konzerválást foglal magában. Az élelmiszer-higiéniai eljárások és a konzervipari ajánlások betartása csökkenti a kockázatot. Nem szabad enni felpúposodott vagy sérült konzervdobozból, és kerülni kell a bűzös tartósított-, a nem megfelelő hőmérsékleten tárolt- és a lejárt élelmiszerek fogyasztását. A heroint használók kerüljék a heroin izomba fecskendezését. A vénába történő befecskendezése vagy elszívása csökkentheti a botulizmus kockázatát, bár a heroin egyáltalán nem fogyasztása messze a legjobb megoldás. A csecsemőkori botulizmus sok esetben a konkrét okot nem azonosítják, így előfordulhat, hogy nem mindig lehet megelőzni. Ennek ellenére kerülni kell a mézet adását 1 évesnél fiatalabb babáknak, mivel ismert, hogy Clostridium botulinum spórákat tartalmaz. Nagyon fontos a megfelelő orvosi segítség Tekintettel arra, hogy egy nagyon ritkán előforduló kórképről van szó, sokszor a tüneteket észlelő orvos első körben nem erre a betegségre gondol.
Az ellenmérget (antitoxint) a diagnózis felállítása után azonnal be kell adni, de leginkább akkor várható tőle segítség, ha a tünetek kialakulását követő 72 órán belül megkapja a beteg. Jelenleg csecsemőkori botulizmusban még nem javasolt az antitoxin, de hatásosságát már ebben a betegségben is vizsgálják.
Előfordulhat ugyanakkor magával a baktériummal, vagy sokkal gyakrabban annak inaktív, alvó állapotával (spórájával) való fertőződés is (legtöbbször gyermekeknél). Ilyen esetben a szervezetbe bekerülő baktérium a bélrendszer által biztosított, optimális körülmények (megfelelő hőmérséklet, oxigénmentes környezet) közt szaporodni kezd, miközben méreganyagot is termel. A bélből a méreganyag felszívódik, és a keringési rendszer segítségével bárhová eljuthat, létrehozva a különféle bénulásos tüneteket. A fertőzés forrása több minden lehet A baktérium a környezetünkben számos helyen fellelhető: növényevő állatok, halak bélrendszerében, nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hentesipari készítmények (ezért is nevezik kolbászmérgezésnek a botulizmust) talajban, zöldségfélék levelén, iszapban. A nem megfelelő konyhatechnikai eljárások, a hiányos tisztítási fázisok, illetve a különféle húskészítmények helytelen tartósítása a kialakuló botulizmus egyik leggyakoribb oka. Tilos mézet adni a babáknak! Kevesen tudják, hogy a méz (amely egy nyers táplálék) sok esetben tartalmazhatja a baktérium spóráit.
Csecsemő botulizmus – amikor a csecsemő lenyeli a baktériumok rezisztens formáját, az úgynevezett spórát a szennyezett talajból vagy élelmiszerből, például mézben (ezek a spórák ártalmatlanok az idősebb gyermekek és felnőttek számára, mivel a szervezet körülbelül 1 éves kortól védekezőképességet fejleszt ki ellenük). A botulizmus ezen típusai nagyon ritkák, de alkalmanként előfordulnak esetek. Botulizmus kezelése A botulizmust kórházban kell kezelni. A kezelés módja a betegség típusától függ, de általában magában foglalja a toxinok semlegesítését speciális antitoxinok vagy antitestek injekciójával. Támogatják a test funkcióit, például a légzést, amíg nem tér vissza a normál szintre. A kezelés nem fordítja vissza a toxin által már okozott bénulást, de megállítja annak rosszabbodását. A legtöbb embernél a kezelés előtt fellépő bénulás fokozatosan javul a következő hetekben vagy hónapokban. Megelőzés Magyarország magas szintű élelmiszer-higiéniájának eredményeként kicsi az esélye annak, hogy valaki élelmiszer-eredetű botulizmust kapjanak a boltban vásárolt élelmiszerekből.
Ilyen esetekben akkor kaphatja meg valaki az igazolást, ha Magyarországon engedélyezett vakcinával oltották be, és ezt magyar vagy angol nyelvű dokumentummal igazolni tudja. Akárcsak a magyar védettségi igazolvány esetében az uniós igazolás mellé is kérhetnek személyazonosító okmányt – ennek adatait nem szabad rögzíteni. Mit ér egy uniós polgárnak Magyarországon az igazolás? Tech: Frissítették a digitális Covid-igazolványt, már mutatja a kapott vakcina típusát is | hvg.hu. Az uniós Covid-igazolvány a magyar védettségi igazolvánnyal egyenértékű, ha az igazolás birtokosát legalább egyszer beoltották és az első oltástól számítva nem telt el egy év. A magyar hatóságok minden olyan vakcinát elfogadnak, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezett, az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti felhasználásra jóváhagyott, vagy Magyarországon engedélyezték és felhasználták a lakosság oltására. Ezek jelenleg: Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Szputnyik V, Sinopharm, Sinovac. ha birtokosa átesett a fertőzésen legalább 15 napja és legfeljebb 180 napja. ha 72 óránál nem régebbi PCR-teszt igazolja, hogy nem fertőzött.
Jön az uniós Covid-igazolvány - összeszedtünk mindent, amit tudni lehet róla Alig pár nap és az egész EU-ban kötelező lesz elfogadni az uniós Covid-igazolványt. A összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodnia, ha utazni szeretne. Van azonban egy rossz hírünk: mindenképpen kapkodni fog, aki a közeljövőben utazna, mert a magyar rendszer még mindig nem működik.
Az azonban országonként változik, hogy az EMA-engedéllyel rendelkező vakcinákon (jelenleg ilyen a Pfizer/BioNTech, AstraZeneca, Moderna, Janssen) túl elfogadnak-e más típusokat, illetve az oltások után mennyi időnek kell eltelnie a szabad belépés előtt. Az országok ugyanakkor felmentést adhatnak az előírások teljesítése alól bizonyos korhatár alatt - ez is országonként változik. Az is kérdés, hogy az uniós igazolás felülírja-e az egyes tagországok és Magyarország között kötött, a szabad mozgásról szóló kétoldalú megállapodásokat. Ez a rendeletből nem derül ki, az elvben csütörtökön az egész EU-ban startoló rendszerben a tagországok egyéni szabályozásait kell majd látni például ahhoz, hogy egyes, az EU által nem engedélyezett oltásokat elfogadják-e. A Re-Open EU uniós adatbázis szerint például a horvátok a kínai vakcinát nem fogadják el, ezt azonban kiválthatja egy teszt. A néhány napja szedte össze az igazolással kapcsolatos információkat, az egyes országok saját szabályairól hamarosan újabb cikkben számolunk be.
(A rendeletnek ez a része július 1-jével lép hatályba, tehát ez hamarosan változhat. ) Ami a rendeletből kiderül: Az igazolást, amely tartalmazza a beadott oltás típusát és a beadások dátumát az EESZT-ben található információk alapján Magyarországon a kiállító szervtől (Budapest Főváros Kormányhivatala) elektronikus és papír alapú formátumban lehet kérni. A tajszámmal rendelkezők az ügyfélkapun történő azonosítással az EESZT portálon keresztül kérhetik az igazolást, amely a mobilapplikáción keresztül is elérhető lesz, de az ügyfélkapun keresztül érkező pdf-et a kérelmező is kinyomtathatja. A papír alapú igazolás a rajta található kódnak köszönhetően bélyegző és aláírás nélkül is hiteles. Az igazolást írásban és személyesen is lehet igényelni, ha valakinek nincs tajszáma, akkor egyéb azonosítókkal. A kérelmet benyújthatja az is, aki külföldön kapott oltás alapján a magyar védettségi igazolványra jogosult, és az is, aki olyan államban kapott védettségi igazolványt, amelynek az ilyen okmányát Magyarország elismeri.