Kedves Látogató! Mesegyűjteményemmel szeretném megkönnyíteni a megfelelő mese kiválasztását az anyák napja témahétre. A gyűjtemény egy felsorolásból áll. Egy-egy mese történetét el tudjátok olvasni néhány sorban. Amelyik mese története megnyerte a tetszéseteket, azt meg tudjátok nyitni a mese címére kattintva. Eredményes keresgélést kívánok! RANKA Fésűs Éva: Májusi mese Terjedelem: Rövid (1-1, 5 A4-es oldal) Összefoglaló: A süni szomorúan ballagott, amikor találkozott a békával. Fésűs éva májusi mise au point. A béka megtudakoltam, hogy mi a süni baja. A süni ajándékot szeretett volna vinni az anyukájának és vett is cseresznyét, amiért csigával fizetett. Mindet elkötötte. Út közben mindig találkozott valakivel, aki azt tanácsolta neki, hogy cserélje el az ajándékot másra, mert amije van, az nem jó. Végül egy tojást szerzett, amit a róka tanácsára összetört, így nem maradt semmije. A béka megnyugtatta, hogy nemcsak venni, hanem készíteni is lehet ajándékot. Együtt készítettek két kosárkát fűből és szalmaszálból. Az egyik a süni anyukájáé lett, a másik a béka anyukájáé.
Fésűs Éva: Gyümölcs mese Egyszer régen a Nyár nagyon telhetetlen volt. Nem elégedett meg kalásszal, virággal — minden gyümölcsöt magának akart. Hiába kérlelte kék szemű húga, a Tavasz, hiába könyörgött szelíd mosolyú nővére, az Ősz, hogy hagyjon nekik is, a Nyár akaratos, forró haragjában toporzékolni kezdett, és csakazértis elvette tőlük a gyümölcsöskosarat. Tavaszka kék szemén felhők futottak át, úgy ment panaszra Tél anyóhoz, az Ősz pedig szomorú könnyet ejtett — de Tél anyóka a maga hófehér, szelíd nyugalmával csitította őket: — Sohase pityeregjetek! Most még konok a Nyár, de várjátok csak meg a végét!... Így történt, hogy azon a nyáron minden gyümölcs egyszerre érett. Egyidőben piroslott a cseresznye, sárgult a körte, mosolygott a csengő barack, és kínálta édes fürtjét a szőlő. Sőt, még a dió is nagyot koppant és a Nyár kosarába pottyant: — Itt vagyok! Fésűs éva májusi mise en page. A mandula tüstént utánaugrott, azután a mogyoró bukfencezett nagyot: — Miénk az elsőbbség! Minket szüretelj le! Ezt már a többi gyümölcs sem hagyta annyiban.
Sicu mesél: Májusi mese (Fésűs Éva) - YouTube
Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. Mindenütt fény – csak a sün orra alatt árnyék. Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról: – Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba! – Nem vagyok hékás, hanem idei sün! – borzolta fel magát Dönci. – Le-he-tet-len! - brekegett mókásan Brekuci. – Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata. – Nekem van! – mondta Dönci komoran. Fésűs Éva: Májusi mese - lélekszépítő. Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzően tudakolta: – Hol szerezted? – Útközben. – Rettenetes! – Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek. – Oszd meg velem. – Mit? – Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad. – Jó, de attól még nem lesz meglepetése a mamámnak. Brekucinak felragyogott a szeme: – Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz? – Nem sántikálok, hanem egész rendesen ballagok. – Jaj, hát ez csak amolyan szólásmondás!
"Egyetlen, a Rádiónak beküldött mesével (Mackó Bandi – verses mese) kezdődött az, hogy 1958-tól kezdve több, mint húsz éven át "mellékesen" dolgoztam a Magyar Rádió Gyermekosztályának, mint állandó külső munkatárs. " A meseműsorok on túl 28 mesejáték ot írt a rádiónak versekkel, dalszövegekkel, köztük egy meseoperát is. A Televíziónak 1969-től dolgozott. Írásban eleinte csak a Dörmögő Dömötör című gyermekújságban jelentek meg versei és meséi, vagy elszórtan antológiákban (Csupa mese; Csupa új mese; Róka Móka bábszínháza). Nyugdíjazása után, férje buzdítására kezdte el hangjátékait, mesejátékait mesekönyvek ké átdolgozni. Fésűs éva májusi mes amis. Meséit nem csak olvasni lehetett: szűkebb hazájában, Somogyországban számos, gyermekeknek szervezett író-olvasó találkozó résztvevője volt, és szívesen tett eleget iskolai meghívásoknak is. Több műve került színpadra is: A csodálatos nyúlcipő-t az Arany János Színház adta elő, majd a Békéscsabán is játszották. A palacsintás király több színház műsorán is szerepelt, (Budapest, Eger, Kaposvár, Nyíregyháza, Szeged).
Sok német politikus felismerte azt, -ez főként német érdek- hogy Németország nem képes globális játékosként szerepelni az EU nélkül. Egyéb történelem - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Az ő -akár globális hatalmuk csak és kizárólag az EU szintjén alkalmazható, ők tudják ezt a legjobban, két elveszített világháború után nem lesznek olyan barmok, hogy harmadszorra is nemzeti szinten igyekezzenek politizálni a globalizálódó világban. Most nem említeném hogy délen milyen érdekei lennének még az Uniónak. Kár, hogy Kissinger ezeket nem sarkította jobban ki, de ennek felismerésében hozzájárult, legalábbis részben és inkább csak megerősített. Végül is Kissinger az amerikai érdekeket tartotta szem előtt könyvének megírása során és ezzel nincs semmi baj, végtére is ő (volt) az egyik alakítója ennek a világrendnek.
Nixon útjának közvetlen eredménye az úgynevezett Sanghaji Kommüniké aláírása lett, amelyben ugyan elismerték, hogy sok mindenben nem értenek egyet, de meg is nyitották az utat egy mindkét fél számára vállalható együttműködés felé. A kommünikében az olvasható, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő kínaiak fenntartják, hogy egyetlen Kína van, és hogy Tajvan Kína része. Ezzel a két fél lényegében rögzítette az azóta is fennálló status quót, mely szerint Tajvan nem tekinthető független országnak, és mind a Kínai Köztársaság, mind a Kínai Népköztársaság igényt tart Kína teljes területére. Richard Nixon Csou En-laj kínai miniszterelnökkel. Világrend - Henry Kissinger - könyváruház. Forrás: Wikimedia Commons A tajvani kérdés azonban továbbra is megoldatlan, az Egyesült Államok és Kína kapcsolata pedig talán a legmélyebben van Nixon 1972-es látogatása óta. Bár Peking az orosz–ukrán háborúban nem állt egyértelműen Moszkva mellé, Kína pedig nemrég ígéretet tett arra, hogy nem támogatja Oroszországot aktívan a konfliktusban, egyértelműen látszik, hogy a Nyugattal, és elsősorban Washingtonnal szemben az utóbbi időben Moszkva és Peking egyértelműen összezár.
Ami azért nem meglepő, mert Kissinger komolyan foglalkozott a nagy német történettudós munkásságával. Remélem, hogy nem csak nekem "ütött be" a következő sor (és jó pár helyen hasonló ideológiai töltetű gondolatokkal van tele tömve a könyv): "Különleges jelleméből fakad ez annak a nemzetnek, amely a háborút nemcsak azért vívja, hogy ellenségeit megbüntesse, hanem hogy az ellenség népének életét jobbá tegye, s amely nem azért óhajtja a győzelmet, hogy másokat leigázzon, hanem hogy megoszthassa velük a szabadság gyümölcseit. " Ezek olyan szép szavak, hogy majdnem elsírtam magam…tehát a történelemben először uralkodik egy olyan birodalom más népek felett, ami igazából nem másokból húz hasznot, hanem értük dolgozik, sőt, akár elveszi az életüket is, de igazából azt is értük teszi. Milyen jó, hogy létezik ez a világrend, élén az USA-val. Természetesen a 21. Világrend · Henry Kissinger · Könyv · Moly. században a világrendet csak az USA vezetheti, gondolom ez nyilvánvaló. Egyébként az durva, hogy néhány évtizede még Ázsia másik felén vívták a háborúkat (Korea, Vietnam stb), aztán folytatódott Közép-Ázsia mélyén (kezdődött Afganisztánnal-1979, aztán Irak-1991, megint az afgánok-2001 és megint Irak-2003)-figyeljük az éveket, a földrajzi elhelyezkedésüket és mai hatalmukat és szerepüket ezenke az országoknak!
A belőlük szerzett tapasztalatok – a bennük kifejlesztett és kifejlődött eszközök segítségével – vezettek el végül is a modern diplomácia megszületéséhez. Amely hozzátette a magáét Richelieu, a korszerű államrendszer atyja ugyanúgy, mint azok a korszakunkbéli államférfiak, akiknek portréit (De Gaulle-tól kezdve Nixonon, Csou En-lajon, Mao Ce-tungon, Reaganen át Gorbacsovig) Kissinger személyes ismerősként rajzolja fel a kötetben. Persze ez a könyv nem egy történelmi arcképcsarnok. Bár a szerző közreadja személyes benyomásait a világpolitika közelmúltjának legismertebb szereplőiről, megfigyeléseinek, elemzéseinek tárgya mégis az a folyamat, ahogy a titkos tárgyalásokon, vagy a kifejezetten nagy nyilvánosság számára rendezett hivatalos eseményeken a diplomácia művészetének és tudományának segítségével a világot átformálták a hatalom birtokosai. Kissinger tudja, hogy mi az igazi hatalom, hiszen évekig a kezében tarthatta azt. Ennek segítségével gyakorta maga mozgatta a világpolitikai eseményeket.
Ráadásul javában dúlt a vietnami háború, amelyben az észak-vietnami vietkongokat a kommunista Kína támogatta, ahogy a térség más kommunista mozgalmait is. Ám a reálpolitikus Nixon félretette a Mao-féle Kínával kapcsolatos averzióit, és a nagyobb ellenfélnek, a Szovjetuniónak beintve a történelmi kapcsolatfelvétel mellett döntött. Mikor 1972. február 21-én Nixon Pekingbe érkezett, a repülőtéren a Kínai Népköztársaság második embere, Csou En-laj miniszterelnök fogadta. Akkor még nem volt tervbe véve, hogy az amerikai elnök Maoval is találkozik, aki akkor már hivatalosan 1959 óta nem volt a Népköztársaság elnöke, vezetője volt viszont a Kínai Kommunista Pártnak, s ilyen minőségében a pártállam de facto vezetőjének számított. Mao azonban megüzente, hogy szeretne tárgyalni Nixonnal, így a nagy találkozás végül megtörtént. Az idős, már betegeskedő Mao és Nixon kézfogásáról szóló fotók és tévéfelvételek bejárták a világsajtót, tudósítva egy új korszakról, amelyben az Egyesült Államok és Kína habár korántsem barátok, de nem is esküdt ellenségei már egymásnak.