A klasszicizmus művészete A klasszicizmus Franciaországban bontakozott ki (kezdetei a 17. században), és maradt meg a legtisztább formában. Európában a 18. század közepén induló, a 19. század első felében elterjedő művészeti stílus. Jelölésére gyakran a neoklasszicizmus elnevezést is használták. A 18. század közepén a barokkal, különösen annak késői stílusfázisával, a rokokóval szembeni művészeti törekvésként jelentkezik, az artisztikus intimitással szemben józan, nagyszabású, racionális művészetet hirdet. Mintaképe az antik művészet (elsősorban a római, bár a görög művészetre hivatkoznak teoretikusai, de abból is elsősorban a római másolatokat értik), és az érett reneszánsz, elsősorban Raffaello művészete. A klasszicizmus zenéje lekérése. Jelentkezésével együtt jár az antikvitás kutatásának fellendülése, a régiségek tanulmányozása ( G. B. Piranesi metszetsorozatai az antik világ maradványairól, főleg Rómának fennmaradt római kori építményeinek romjairól. 1764-ben a német Joachim Winckelmann (1717–1768) "az ókori művészet története" címmel közreadja híres munkáját, az első olyan könyvet, amely a fejlődés folyamatát bemutatva tárgyalja egy korszak művészetét.
A klasszicizmus a barokk ellentéteként jött létre és több országban a felvilágosodással összefonódva jelentkezett. A klasszicizmus építészete Az építészetben uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód. Újra mintának tekintették az ókori művészet nemes pátoszát. Bécsi klasszicizmus by Krisztian Horvath. Az így létrehozott tudatosan puritán építészet világos, racionális, áttekinthető tereket eredményezett. A barokk stílussal együtt háttérbe szorult az egyházi építészet is. A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus jegyében. A szimmetrikus rendező elvet követő görög külsőt és római belsőt egyesítő alkotások szigorú ésszerűsége nem zárta ki az olyan tagoló díszítéseket, mint a lépcsőzettel megemelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok (portikusz), az emeleteket egymástól elválasztó övpárkányok és a lizénás tagolás. A homlokzatképzésben a barokk rendszereket veszik át: a lábazatszerű földszint, az emeleteket átfogó, a lizénás tagolást.
A zene legkorábbi bizonyítékai 5000 évesek: Mezopotámiából õsi hangszer ek, Egyiptomból képírás, Görögországból betû kottá k maradtak fenn. Zenérõl szóló költemények, krónikák és elméleti írások az ókortól megtalálhatók. Hangzó emlékek Edison fonográf jának köszönhetõen 1877 óta vannak. A zene eredetérõl számtalan elmélet született, és történetének feldolgozása sem egységes. Elterjedt téveszme például, hogy a fejlõdés csúcsa az európai mûzene ( komolyzene, klasszikus zene). Az európai zene történeti beosztása, korszak olása a szépmûvészetekben meghonosodott módszert követi. A különbözõ mûvészeti ágak jellemzõi nagyrészt azonosak, ám fejlõdésük mértéke és a korszakváltások idõpontja -ami hosszabb-rövidebb átmenet, és nehezen köthetõ egy évszámhoz- nem esik pontosan egybe. Ezért a zenei korszakhatárokat ennek figyelembevételével lehet értelmezni. A zene történetének vázlatos ismertetését a középkor végétõl, az újkor hajnalán, "újjászületéssel" kezdjük. Idõrendben: reneszánsz, barokk, klasszicizmus és romantika, impresszionizmus, modern zene (a 20. sz.
A felhőkből leereszkedő tizennégy angyal óvóan körbeveszi Jancsit és Juliskát. 3. kép [ szerkesztés] A szín mint a 2. kép végén. A hátteret beborító köd lassan feloszlik. Az angyalok eltűnnek. Hajnalodik. Az ébresztő manó egy harangvirággal harmatot cseppent Jancsi és Juliska szemére. Vidáman ébrednek a gyerekek, csodálkozva állapítják meg, hogy mindketten tizennégy angyalt láttak álmukban. A nap első sugarainál észreveszik a boszorkány mézeskalács-kunyhóját az Ilsensteinen. A háztól balra kemence, jobbra egy ketrec van. Az éhes gyerekek megörülnek a csodába illő épületnek, rögtön neki is állnak lakmározni, letördelnek a mézeskalács falakból egy-egy darabot. Ekkor a boszorkány kiront a kunyhóból. Az ijedten menekülő gyerekeket varázsbotjával tartja vissza. Jancsit a ketrecbe zárja, mert még hizlalni szeretné, Juliskát viszont egyből a kemencébe szeretné dobni. A "zsákmány" feletti örömében seprűre pattan, villámlás és mennydörgés közepette körberepüli a házat. Juliska az ablakból kilesi a boszorkány varázsszavait, s ennek segítségével kiszabadítja testvérét, majd lépre csalja a gonosz boszorkányt is: azt tetteti, hogy nem tudja hogyan kell a kemencébe bújni.
Jancsi és Juliska Alexander Zick illusztrációja (1900 k. ) Szerző Grimm fivérek Eredeti cím Hänsel und Gretel Nyelv német Műfaj mese Kiadás Kiadás dátuma 1812 A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsi és Juliska témájú médiaállományokat. A Jancsi és Juliska, vagy szöveghű magyar fordításban Jánoska és Margitka (német cím: Hänsel und Gretel) egy jól ismert mese. A Grimm fivérek jegyezték le először Gyermek-és családi mesék című gyűjteményükben 1812 -ben. A világ egyik leghíresebb meséje, filmek készültek belőle, illetve sok helyen utalnak rá. Cselekmény [ szerkesztés] Jancsi és Juliska egy szegény favágó gyermekei, édesanyjuk meghalt, mostohájuk van. Egy alkalommal a mostoha úgy dönt, elküldi a gyerekeket az erdőbe, hogy ott megegyék őket a vadállatok, mivel már nem tud enni adni nekik. Éjjel Jancsi és Juliska kihallgatják az ágyukban a fondorlatos tervet. Reggel a gonosz mostoha elviszi őket az erdőbe, de Jancsi útközben kavicsokat szór szét, amelyek este világítanak, így hazatalálnak. A mostoha újra beviszi őket az erdőbe.
849 forint 15% kedvezmény 999 helyett Szállítás: 2-6 munkanap Futárszolgálattal 1199 Ft 4999 Ft-ig 899 Ft 9999 Ft-ig 0 Ft 10. 000 Ft felett Pick Pack Pont 1099 Ft 799 Ft Líra üzletben ártól függetlenül Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szegény favágó, akinek két gyereke született: Jancsi és Juliska. Egy este így szólt a feleségéhez: - Nincs több pénzünk, hogy ennivalót vegyünk a gyerekeknek. Mit tegyünk? - Van egy ötletem - mondta a favágó felesége. - Elvisszük Jancsit és Juliskát messze az erdőbe, és otthagyjuk őket. Talán találnak valakit, aki majd gondjukat viseli. Zdenek Miler, Hana Doskocilová 15% kedvezmény 2 490 helyett: 2 116 2 690 2 286 2 390 2 031 Rományi Nóra, Rományi Béla 1 490 1 266 2 699 2 294 1 800 1 530 20% kedvezmény 1 990 1 592 Legnépszerűbb kategóriák Értesüljön az akcióinkról Iratkozzon fel, hogy elsőként értesüljön a legnagyobb kedvezményekről, az aktualitásokról és a könyvvilág legfrissebb eseményeiről.
Nézd meg, elég meleg van-e odabent, betolhatom-e már a kenyeret? Csakhogy Juliska sejtette, hogy a banya őt akarja megsütni, és azt mondta: - Nem tudom, hogyan másszam be! - Te buta liba! - szidta ekképp a boszorka. - Elég nagy a kemence szája, magam is beférnék! Odacsoszogott és bedugta fejét a kemencébe. Juliska ekkor nagyot lökött rajta. A banya bezuhant a kemencébe. A kislány rácsapta a kemenceajtót és jó erősen bereteszelte. Hiába jajveszékelt a boszorka, sorsát nem kerülhette el: bennégett a kemencében, ahová Jancsit és Juliskát szánta. A kicsi lány azonnal testvéréhez szaladt és kinyitotta ketrecét. - Megszabadultunk testvérkém! Odalett a boszorkány! Ahogy a banya utolsó porcikája is megsemmisült, láss csodát! A kertben lévő mézeskalács-figurák egytől-egyig megelevenedtek és táncra perdültek! Mind kisgyermekek voltak, akiket elvarázsolt a vénasszony! Jancsi könnyedén kiszökkent a ketrecből és kishúgával bement a mézeskalács-kunyhóba. Szemük-szájuk tátva maradt a csodálkozástól: ezernyi kis skatulyát találtak telis-tele gyöngyökkel, drágakövekkel.