.... 19. az első francia–vietnami háború kirobbanása 1946 megjelenik Radnóti Miklósposztumusz... Szerződés Szervezete), tagjai Nagy-Britannia, Törökország, Irak, Irán és Pakisztán 1955. 12. 14.... 27. ) 1988. 08. Irak és Irán ENSZ-közvetítéssel fegyverszüneti megállapodást köt, 08...... részét adja. Az Irán elleni 8 éves háború hatalmas költségei és az... bevezetni, majd jelentős kölcsönöket felvenni. Irak Irán elleni háborús vesztesége meghaladta a... Irak Irán elleni háborús vesztesége meghaladta a...... óta lezajlott 150-200 háború nagy része a hagyományos háború modelljével nem volt... országok világpiaci monopóliumára, mint pl. Irak az olajárak tekintetében. A harmadik... Iraki-iráni háború - Index Fórum. óta lezajlott 150-200 háború nagy része a hagyományos háború modelljével nem volt...... hatnapos háború, amit négy arab ország: Egyiptom, Jordánia, Szíria és Irak indított Izrael ellen. A hatnapos háború a négy arab... síita militáns csoporttal (amit feltehetően Irán támogat), amely Izrael megsemmisítésére tört...... lőtt és sokan meghaltak - szerk. )
2015. szeptember 22. 17:31 MTI Harminc éve, 1980. szeptember 22-én tört ki Irak és Irán közt a II. világháború utáni egyik leghosszabb és legvéresebb háború. 25 éve tört ki az irak-iráni háború » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A nyolc évig tartó konfliktus legalább másfél millió ember életét követelte, az anyagi károkat több százmilliárd dollárra becsülték, ehhez járult további 100 milliárd dollárnyi kiesett olajbevétel. A háború gyakorlatilag a semmiért folyt: végeztével egyik fél sem mondhatta magát győztesnek, a két ország vitatott határa maradt ott, ahol korábban volt. A háború kitörésében számos ok játszott közre. Az évszázados arab-perzsa és síita-szunnita viszályhoz társult Szaddám Huszein iraki elnök és az 1979-es iszlám forradalmat vezető Khomeini ajatollah személyes ellentéte, a két ország régen húzódó területi vitája, továbbá Irak azon törekvése, hogy megszerezze a vezető szerepet a Perzsa-öböl térségében. Szaddám Huszein 1979 júliusában lett Irak államfője, s gyorsan világossá tette, hogy nem fogadja el azt az 1975-ös szerződést, amely a Tigris és az Eufrátesz összefolyásából kialakult, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt el-Arab folyót tette meg Irak és Irán határának.
Az ezt követő béketárgyalások során az ellentétek a Satt-el-Arab határfolyót és a fogolycserét illetően is fennmaradtak. A fogolycsere nem sokkal megkezdése után félbeszakadt, és csak másfél évtized után zárult le, az utolsó hadifoglyok csak 2003-ban térhettek haza. Az Irak és Irán nyolc éven át dúló konfliktusa okozta veszteségeket a mai napig sem ismerjük pontosan. Az áldozatok számát a források egy és két millió közé teszik (katonák és civilek együtt), többre, mint a vietnami háborúét, az anyagi károkat 200 milliárd dollárra, a kiesett olajbevételeket további 100 milliárd dollárra becsülik. Az irak-iráni háború | National Geographic. A hatalmas emberáldozat és anyagi veszteség egyik ország számára sem hozott kézzelfogható eredményt, a vitatott határ maradt ott, ahol korábban volt. Két évvel később, 1990. augusztus 2-án az iraki diktátor egy másik szomszédjával keveredett véres konfliktusba: megtámadta és annektálta Kuvaitot, s ezzel megkezdődött az újabb háború a Perzsa-öböl térségében. MTI
maotai2 24 de aztán 1957-ben rendeződött a helyzet és megszűnni látszik a gyakorlatilag gyarmati kizsákmányolás. Én ezzel nem értek egyet. Mi az, h gyarmati kizsákmányolás? Ha az európai tudomány nem jutott volna el arra a szintre, h felfedezze- az amúgy évezredek óta ismert- olaj felhasználásának lehetőségeit, kidolgozza annak kitermelésének módszerét, akkor ma a muszlim világ túlnyomó többsége teveszarral fűtene, és sátorban lakna. Előzmény: Cs_ (23) 2015. 09 23 Kezdjük. Amit írsz az mikori állapot? Nem nagyon vagyok tisztában az iráni olajkitermelés történelmével, de gyorstalpalón utánaolvasva, természetesen elég jelentős dolog az ország számára. A nyugatiak még meg is puccsolták az országot 1953, mert államosította az olajszektort (egyébként joggal, bár a britek kivonulása után összeomlik a szektor), de aztán 1957-ben rendeződött a helyzet és megszűnni látszik a gyakorlatilag gyarmati kizsákmányolás.
A két politikus hatalomra jutása közül Khomeinié nagyobb jelentőséggel bírt, mivel Iránban a Mohammad Reza Pahlavi sah vezette nyugatias, ám korrupt monarchia megbukott, és egy teokratikus államberendezkedés lépett a helyébe. Az Iránban végbemenő földrengésszerű változások megrengették az egész térséget, amely végül a háború kirobbanásához vezetett. A két ország közötti viszony már a fent említett két szereplő hatalomra jutása előtt is feszült volt, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt el-Arab folyó feletti kontroll megszerzése miatt. A fontos vízi útvonalként funkcionáló határfolyó alsó szakasza ugyanis teljes egészében iraki fennhatóság alá tartozott, az iráni határ csak a folyó keleti partjainál kezdődött. Ez szálka volt Teherán szemében, és az iráni diplomácia állandó harcot folytatott azért, hogy a határt a folyó közepén húzzák meg, biztosítva ezzel a vízi útvonal egyenrangú használatát, hiszen a Satt el-Arab számos olajkikötőt kötött össze a Perzsa-öböllel. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a folyó keleti partján az iráni oldalon terült el az olajban gazdag Huzesztán tartomány, amelynek lakossága arab többségű volt, így a terület iraki expanziós törekvések célkeresztjébe került.
Irak azonban elszámolta magát, és a kezdeti sikerek után az iráni hadsereg (melyben a háború végére már több mint 500 ezer gyerekkatona is szolgált) visszafoglalta az irakiak által megszerzett területeket. Husszein ezért 1984-ben légiháborút indított az irániak ellen, amely során civil célpontokat is bombáztak, sőt, nem egyszer amerikából származó kémiai fegyvereket szintén bevetett a polgári lakosság ellen. Ugyan egyik fél sem tudott igazán a másik fölé kerekedeni, mégis nyolc év kellett ahhoz, hogy a felek rászánják magukat egy fegyverszünet megkötésére. Irán és Irak 1988 augusztusában állapodott meg egymással a fegyverszünetről, melyet az ENSZ csapatok felügyeltek.
A vízi út kapcsán 1975-ben az iráni sah Mohammed Reza Pahlavi és az akkor még alelnökként tevékenykedő Szaddám Huszein végül egyezségre jutott, és létrejött az irániak által óhajtott, a folyót kettéosztó megállapodás. 1979 elején Khomeini hatalomra jutásával azonban radikálisan megváltozott a helyzet. A nyugatbarát sah megbukott, az országban bevezették az iszlám törvénykezést, a sah tanácsadóit elüldözték vagy kivégezték. Ennek a tisztogatásnak rengeteg katonatiszt is áldozatul esett, ami az iráni hadsereg ütőképességének a drasztikus gyengülését eredményezte. Ráadásul a sah idejében felfejlesztett iráni hadsereg a szoros amerikai-iráni viszony miatt zömmel amerikai fegyvereket használt, amelyeknek utánpótlását és alkatrészellátását a sah bukása után az irániak által csak "Nagy Sátánnak" nevezett Egyesült Államok már nem volt hajlandó biztosítani. Huszein, aki eközben elfoglalta Irak elnöki székét, úgy látta, hogy elérkezett a kedvező alkalom az Iránnal való leszámolásra. Az ok a háborúra a Tarik Aziz iraki külügyminiszter elleni merényletkísérlet volt, amelyre válaszul 1980. szeptember 22-én Irak megindította a támadást Irán ellen.
A torta mellett az esküvői aprósütemények is fontosak. Ezeket a süteményeket akár meg is lehet rendelni, vagy a hagyományok szerint akár a család hölgytagjai el is készíthetik őket. Érdemes azonban odafigyelni, hogy az új recepteket ne ekkor próbáljuk ki! Fontos szempont az is, hogy a nyári melegben tartós sütemények készüljenek, amik kibírják a forróságot. Manapság az éttermek és rendezvénytermek nagy része engedi a sütemény behozatalát. De milyen aprósütemények is illenek a Nagy Napra? Lakodalmas sos sutemenyek . Hagyományos aprósütemények A hagyományos esküvői sütemények közül mindenkinek eszébe juthat a lakodalmas barack. Ezen kívül még ismert a hókifli, a barackmag, a zserbó, a barackos papucs, a hólabda, a non plus ultra, a diós kosárka vagy a diós félhold is. Ezeket az édes süteményeket inkább a vacsora végén szokták kínálni. Vendégváráskor általában valamilyen sós süteményt kínálnak a vendégeknek. A legismertebb sós sütemény a pogácsa vagy a perec. Ezeket többféle ízesítéssel is el lehet készíteni: például túrós, sajtos, tepertős, hagymás vagy a szezámmagos pogácsa.
Sima tésztává gyúrjuk. Diónyi golyókat készítünk a masszából és sütőpapírral fedett sütőlemezre helyezzük. Ügyeljünk, hogy mindig páros számú legyen! Tenyerünkkel kissé meglapítjuk őket, hogy félgömb alakot kapjunk. 170 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt kisütjük, majd hagyjuk kihűlni. A kihűlt tésztagolyók talpát egy kiskanál segítségével megkaparjuk, kis üreget vájunk bele. A tésztamorzsát egy keverőtálba tesszük, hozzákeverjük a lágy vajat, a porcukrot, a kakaóport és a rumot. A tejjel addig puhítjuk, hogy nyomózsákból nyomható masszát kapjunk. Receptelő: Sós linzer a'la Húsvét. A töltelékkel megtöltjük a kivájt félgömböket, majd párban egymáshoz illesztjük őket. Hűtőszekrénybe tesszük dermedni. A díszítéshez a gömböket egy-egy pillanatra a különböző színű ételfestékbe mártjuk, majd kristálycukorba forgatjuk. Zöld marcipán levéllel lehet díszíteni. Mogyorós, tejcsokoládés cake pop Hozzávalók 18-20 darabhoz: 30 dkg darált keksz 5 dkg porcukor 5 dkg darált sós mogyoró 2 narancs reszelt héjja kb. 2, 5 dl tej 15 dkg tejcsokoládé 10 dkg durvára vágott sós mogyoró 18-20 db pálcika Elkészítése: A darált kekszet, a porcukrot, a vajat, a darált mogyorót és a narancs héját jól összedolgozzuk.
Ezt a finomságot akár ünnepi alkalmakra is elkészítheted. Húsvétra is remek választás, mert jó sok lesz belőle és mindenki szereti. A sok édes süti mellé kell egy kis sós ropogtatni való is. A videóban mutatunk egy nagyon egyszerű variációt, amit bárki el tud készíteni. A feliratokat kapcsold be. Hozzávalók 50 dkg liszt, 30 dkg margarin, 2 tojás sárgája, 1 teáskanál só, 2 dl cukor nélküli főzőtejszín, 3 dkg reszelt sajt, 1 csomag sütőpor! Elkészítés A tetejét a tojás fehérjével lekenni, és tetszés szerint sajttal, szezámmaggal vagy köménymaggal szórni! 150 fokon 15 percig sütni! Erika Sarkadiné Oláh receptje!