Az időkapcsolóm halk zörgést hallat, ez normális? Ellenőrzött A mechanikus időkapcsolók belső mechanizmussal rendelkeznek, amely halk zörgést eredményezhet. Ezek az időkapcsolók egyértelmű kattintást is eredményezhetnek be- és kikapcsoláskor. Hasznos volt ( 393)
Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Időkapcsoló - Elektromos háztartási berendezés - Lakberendezés,. Kérjük, engedélyezze a látogatáselemzést, hogy hatékonyabban tudjuk fejleszteni szolgáltatásunk, illetve engedélyezze az érdeklődésének megfelelő reklámok megjelenítését támogató ("marketing") sütiket is. Amennyiben a későbbiekben mégsem szeretne a weboldalunkról sütiket fogadni, akkor használhatja ezt az eszközt arra, hogy kikapcsolja a választott kategóriákat. Tájékoztatjuk, hogy a választás eltárolásához egy cookie-t kell használnunk, hogy legközelebb is emlékezzünk, ha ebben a böngészőben nyitja meg weboldalunkat. Részletek a Cookie-k kezeléséről: Tájékoztató s "sütik" alkalmazásáról
Szinkronizált, Sci-fi, Dráma, Sorozat Stephen King amerikai író 2009-ben megjelent regénye alapján. Egy valamikor 2012 utáni októberi reggelen hirtelen gyorsasággal láthatatlan búra ereszkedik a Maine államban található Chesters Mill nevű fiktív községre. Már ez a váratlan esemény is számos balesettel és katasztrófával jár, ám a mintegy háromezer lakos számára csak ezután kezdődnek az igazi megpróbáltatások. Teljes izolációba kerülnek ugyanis, a láthatatlan akadályt, erőteret sehogy sem lehet megsemmisíteni, sem belülről, sem kívülről. Gyenge légáramlat, valamint a patakok és folyók vize ugyan átjut a búrán, ám ettől eltekintve a lakosok teljesen el vannak zárva a külvilágtól. Mindennapi életük során azonban nem csak ezzel az akadállyal kell megküzdeniük, hanem teljesen hétköznapi eseményekkel is: bűnözéssel, gyilkosságokkal és politikusok hatalmi vágyaival, harcaival. Rendező: Brian K. Vaughan Szereplők: Mike Vogel Colin Ford Aisha Hinds Rachelle Lefevre Natalie Martinez Dean Norris
A könyv végeztével viszont kiderül, hogy King még így is képes meglepetést okozni: A búra alatt ugyanis nem egyszerűen gyenge könyv, hanem fájdalmasan pocsék (a cím is hibás, helyesen: bura). Adott egy képzeletbeli - naná, hogy Maine államban található - kisváros, Chester's Hill, amely köré egy napon láthatatlan erőtér - a Búra - ereszkedik (ezt a poént is ellőtte már King a Rémkoppantók ban), onnantól kezdve pedig se ki, se be. A búra alatt rekedtek közt hamarosan megindul a hatalmi harc: a gonosz erők vezére a Nagy Jim Rennie nevezetű helyi halljakend, aki autoriter hatalom kialakítására törekszik a saját sleppje élén, vele szemben pedig a jók klikkje áll, főszerepben Dale "Barbie" Barbarával, az egykori iraki veteránnal. Talán nem meglepetés, hogy a végén ők győznek, Rennie pedig elpusztul (ahogy a Búra eltűnése előtt a város lakóinak háromnegyede is egy tűzben), időközben pedig kiderül, hogy az ismeretlen eredetű erőteret kísérletező kedvű földönkívüliek húzták fel a városka köré. Barbara és haverjai tehát megkeresik a Búrát tápláló, idegenek által elhelyezett gépezetet, letérdelve szépen megkérik őket, hogy ugyan, távolítsák már el, egyúttal hagyják őket békében, az idegenek pedig bólintanak, és elmennek.
Mire számíthat az ember egy friss Stephen King-regénytől, amikor tisztában van azzal, hogy az író hosszú évek óta képtelen a klasszikus könyveihez - Holtsáv, Ragyogás, Carrie - méltót alkotni, és az elmúlt tíz év terméséből a valójában még a hetvenes években - Richard Bachman néven - írt, ennélfogva kiváló Blaze (Magyar Narancs, 2010. január 7. ) mellett egyedül a Rémautó emelkedik ki valamennyire, az olyan címek pedig, mint a Lisey története vagy a Mobil nehezen feledhető fájdalmas emléket idéznek minden egyes King-rajongóban? Mit várhatunk az író ijesztő terjedelmű - közel ezerhatszáz oldal két kötetben - új könyvétől, ha tisztában vagyunk azzal, hogy King varázsa a terjedelemmel fordítottan arányosan csökken, hogy a szerző még mindig a kisprózában a legerősebb, és hogy az eddigi hasonló terjedelmű könyvei (Az, Végítélet) hiába indultak remekül, ha a több száz oldalon keresztül kiválóan építkező műveket úgy verte agyon a sután és klisésen elintézett végkifejlet - gondoljunk csak az Az gigantikus pókszörnyére -, mint kisborjú a farkával a kellemetlenkedő böglyöt?
Az idősebb Rennie-nek eközben számtalan dologgal kell foglalkoznia párhuzamosan, de a legnagyobb veszélyt mégis a lebukás jelenti számára. A Mill tanácsosai (és még néhányan) városkájukban Amerika legnagyobb metamfetamin laborját működtetik, hogy illegális operációjuk segítségével szedjék meg magukat. Ezek az elemek – legyenek bármennyire kellemetlenek is – teszik életszerűvé és még izgalmasabbá az egyszerű átlagemberre és drámára egyaránt építkező regényt. Az események előrehaladtával és Nagy Jim hatalmának növekedésével a városka lassan két táborra oszlik. Az egyik oldalon a tisztességes, és a fasiszta módszerekkel uralkodó Nagy Jimet nem tűrő csoport áll (akik természetesen alig vannak néhányan), míg a másikon maga Nagy Jim, aki a Búra megjelenése előtt is a háttérből kormányozta a városkát, a két másik tanácsost bábként használva. A hataloméhes férfi oldalán azonban ott az egész rendőri erő, a vészhelyzet miatt frissen toborzott újoncokkal, valamint a birka módjára viselkedő, rémült tömeg.
Itt a vége a cselekmény részletezésének! Érdekességek [ szerkesztés] A szerző a könyv alapjait a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején alkotta meg, de a mű akkoriban kétszeri nekifutásra is befejezetlen maradt. A két kísérlet a The Cannibals és az Under the Dome munkacímet viselte. A könyv alaphelyzete hasonlóságot mutat A Simpson család – A film című 2007-es alkotással, amelyben az elnök parancsára a Környezetvédelmi Ügynökség hatalmas üvegbúrát helyez Springfieldre, így elzárva a lakosságot a külvilágtól. Annak érdekében, hogy King tisztázza a helyzetet, a könyv megjelenése után közzétette honlapján a hetvenes évek végén született kezdeményezését, amelyben már olvasható a későbbi alaphelyzet. Ezzel eloszlatta a plágium legcsekélyebb gyanúját is. [1] A Végítélet és az Az regények után – leszámítva A Setét Torony -sorozatot – ez az író harmadik leghosszabb műve (az amerikai kemény fedelű első kiadás 1074 oldalt számlál). A magyar nyelvű kiadás két kötetben jelent meg. A természetfölötti alaphelyzettől eltekintve a mű szinte teljes egészében nélkülözi a sci-fi - és horror -elemeket.
A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához. Elfogadom
A világ első számú horrorírójának 2009-es nagyregénye valamikor 2012 után játszódik egy amerikai kisvárosban, amelyre fényes napvilágnál egyszer csak leereszkedik egy hatalmas bura, elszigetelve a települést nemcsak a külvilágtól, hanem alkalmasint az oxigén-utánpótlástól is. A közösség pillanatok alatt ellenségeskedő csoportokra szakad, a mikrotársadalom elkezdi felszámolni önmagát – holott elsőrendű érdeke az volna, hogy szó szerint kiutat találjon, amíg még nem késő. Ehhez persze először azt kellene megállapítaniuk, mi is ez a bura, honnan származik, mi működteti – és fel lehet-e emelni valaha is.