Ady Endre (1877-1919) életútja szó szerint az Értől az Óceánig tartott, számára az utazás volt a cél, mely szentesítette az újítás vágyának eszközét! Ellentmondásos személyiség és felkavaró költő óriása az egyetemes 20. századi magyar irodalomnak. Az istenes versekben egyszerre érjük tetten a perlekedő, megtörni nem akaró és porba hulló, elgyengülő, életét Isten kegyelmébe ajánló hívőt, de a dacos, megalkuvásra képtelen embert is! Neved sem értem, Istenem, De van két árva, nagy szememS annyi bolondot látok, Hogy e sok bolondságbólNagy ijedelmemben, Uram, hozzád kiáltok. Ady endre szerelmes versek. Próbáltam sokféle mesét, De, hajh, egyik se volt e... Csordulj, kedvem, Ezt a kutya, másért síró, Szú-megrágta, táblabíró, Magyar sorsot nem érdemlem. Mordulj, kedvem, Mert ha százszor módját múlta, Dühbe, dacba, borba fúlvaEz a fajtám: nem s... Hát eljöttem a kamattal, Uram-Isten, Agyonnyargalt akarattalSiettem, hogy el ne késsek. Itt az Élet, itt a pénzed. Sokat kellett ráfizetni, Uram-Isten, Magamnak nem maradt semmi:Ráment mind a kamat... Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőseNem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek.
lehet M. o. szimbóluma, az egész emberiség szimbóluma minden ország éltette a háborút, gyors sikert vártak, és lehet az egyén szimbóluma, aki egyedül találja magát a káoszban tükröt tart az ország felé, burkoltan kritizálja azt az 1. és 9. vsz. szinte teljesen u. a.
magyarságvers. A magyarságversekben a költő elsősorban saját társadalmi küldetését, helyzetét elemzi, saját magát határozza meg. Gyakran él bennük az ellentétezés és a szembesítés eszközével. Gyakori ellentétpárjai a múlt és jelen, a jelen és a jövő, az ősi és az új. Gyakran földrajzi helyeket tesz szimbólummá. Így ellentét lesz a Kelet és Nyugat, a Tisza és a Gangesz, a Tisza és a Szajna között (pl. Ady endre versek gyerekeknek. A Tisza-parton című vers). A ciklus központi szimbóluma az ugar. A szó elsődleges jelentése parlagon hagyott földterület, amelyet felszántanak, de nem vetnek be, így javítva a termőképességet. Átvitt értelemben a kifejezés társadalmi-kulturális elmaradottságot, szellemi tespedtséget, ki nem használt lehetőségeket jelent. Ezt a jelentést épp Ady jelképhasználata nyomán nyerte el a szó, bár már Széchenyi István és Arany János is használták ebben az értelemben, Széchenyitől származik a "Nagy Parlag" kifejezés mint a fejletlen, műveletlen ország metaforája. Adynál persze a szó átvitt értelemben szerepel, és a "magyar" jelző azt is egyértelművé teszi, hogy melyik országra vonatkozik a kép (amely szinekdoché, mivel a rész jelöli az egészet).
Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Csillag-szórók az éjszakák Szent-János-bogarak a kertben, Emlékek elmúlt nyarakon, Flórenc nyarán s összekeverten Búcsúztató őszi Lidónak Emlékei a hajnali Párás, dísz-kócos tánci termen, Történt szépek, éltek és voltak, Kik meg nem halhatnak soha, Őrzött elevenek és holtak, Szivek távoli mosolya, Reátok néz, aggódva, árván, Őrzők: vigyázzatok a strázsán. Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet, Hogy átvádoljanak most rajta Véres s ostoba feneségek. Oly szomorú embernek lenni S szörnyűek az állat-hős igék S a csillag-szóró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét S akik még vagytok, őrzőn, árván, Őrzők: vigyázzatok a strázsán.
A magyar Ugar tehát az elmaradott, kulturálisan fejletlen, szellemileg tunya Magyarország szimbóluma, akárcsak Pusztaszer a Góg és Magóg fia vagyok én … kezdetű versben. Ady mély magyarságtudattal rendelkezett, de hazaszeretete indulattal, kortársai bírálatával párosult, akár Berzsenyi vagy Kölcsey verseiben, akik a dicső múlttal szembeállítva bírálták az "elkorcsosult", "törpe" jelent. De még inkább rokonítható Petőfivel. Bizonyos szempontból Petőfi követője volt, hiszen Petőfi is újat hozott az irodalomba (csak ő az egyszerűségével, a közérthetőségével), és mert a prófétaszerep Adynak is fontos, és ő is felelősséget érez a szegények iránt, ő is utat akar mutatni nekik. Olyan váteszszerepet vesz magára, amely még a romantika korából származik, de nagyon újszerűen valósítja meg. Ady Endre - Intés az őrzőkhöz - Istenes versek. Ez a szerepfelfogás egyfajta sámántudatból táplálkozik, amely fontos szerepet foglal el Ady költői önképében. Lehetséges, hogy ez a sámántudat azért alakult ki a költőben, mert tudvalevőleg hat ujjal született.
rettenet űz…S várok riadtan veled") félelem feszült hangulatot eredményez a hangulat továbbfokozódik a záró strófa megválaszolatlan kérdései miatt (miért meddig), az ellentétes mellérendelő mondat a két fél egymásra utaltságát, illetve a beszélő féltő ragaszkodását közvetíti
De nincsenek elragadtatva az ötlettől operarajongó olvasóink sem. Szinte kivétel nélkül ellenzik a változtatást. Paolo Klun, a firenzei operaház szóvivője szerint nem kell, hogy a színház a zenei kultúra múzeuma legyen. Ideje volna inkább vitaindító intézményként gondolni rá. Ezt a célt elérték, a fél világ a firenzei operáról beszél. Carmen divatszalon szeged 7. A darab producerei szerint azonban nem is színházuk a lényeg, kiemelik, a történet megváltoztatásával a zaklatási ügyek mellett az Olaszországban féltékenységből elkövetett, nőket ért erőszakos cselekmények, gyilkosságok ellen is tiltakoznak, melyek száma olyan kimagasló lett, hogy saját szót is alkottak rá: femminicido, azaz nőgyilkosság – írják a lapok világszerte. Félrefordításból szenzáció Prof. Pál József, a Szegedi Tudományegyetem olasz tanszékének vezetője szerint viszont tévedés, hogy az olasz nők elleni erőszakos bűncselekmények száma növekedne az országban. Úgy véli, a világsajtóban egy félrefordítás nyomán jelenhetett meg ez az információ. Az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) és az olasz igazságügyi minisztérium adatai szerint szerencsére Európában pont az olaszoknál a legalacsonyabb a nők ellen, féltékenységből elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, tudjuk meg.
A fiatal amerikai basszbariton, Nmon Ford alakítja Escamillo szerepét Bizet Carmen című operájában, melyet július 29-én és 30-án láthat a közönség a Szegedi Szabadtéri Játékokon. tovább: Nmon Ford alakítja Escamillót a szegedi Carmenben A magyar férfiválogatott rendkívül fölényes, 23–1-es győzelmet aratott Dél-Afrika felett… A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Carmen divatszalon szeged 3. október 10-én tartotta nyugdíjas találkozóját… Andy Vajnát csütörtök délelőtt temették el a Fiumei Úti Sírkertben. Még mindig nagy a munkaerő-kereslet az iparágban. Nemcsak külföldön, itthon…
Gondoljunk bele, mi történne, ha a Traviata végén Violetta kapna egy adag antibiotikumot – kérdi, és leszögezi, abban hisz, hogy megújulni akkor is lehet, ha nem írjuk át az operát. Ám azt is látja, hogy nem érdemes harcolni a korszellem ellen: ha egy intendáns így dönt, akkor azt el kell fogadni. Carmennek meg kell halnia – marketingfogás lehet a firenzei előadás átalakítása – Szegedi Nemzeti Színház. – Az legyen a legrosszabb, ami az operával történik, hogy akad néhány ilyen elszigetelt eset! A legfontosabb, hogy az opera mindent túléljen – fejezi be. Forrás: Délmagyarország
Szövegkönyvét Henri Meilhac és Ludovic Halévy írták Prosper Mérimée azonos című regénye alapján. Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, a Szegedi Nemzeti Színház tánckara