Az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákat terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és megállapodott, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az uniós tanács kedden. Közölték: az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek negyedik csomagja tovább növeli a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és ellehetetleníti az ukrajnai orosz invázió finanszírozását. A szankciós csomag teljes tilalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdonú vállalatokkal a legkülönbözőbb ágazatokban. A jelenleg érvényes uniós védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozó uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3, 3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára. A megnövekedett importkvótákat kompenzáció céljából más unión kívüli országok között osztják szét – közölték.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt a jogalkotási javaslatot, mely a kohéziós politika keretében finanszírozást biztosít a tagállamoknak az ukrajnai háború elől menekülők támogatására – közölte az uniós Tanács szerdán. Az intézkedés továbbá megerősíti a koronavírus-világjárvány okozta károk kezelésére irányuló, folyamatban lévő tagállami erőfeszítéseket is – közölték. A tanácsi közlemény szerint az Európai Unió tagországai már több mint kétmillió olyan embert – főként nőket és gyermekeket – fogadtak, akik Oroszország Ukrajna elleni támadása elől keresnek menedéket, és akiknek tartózkodási helyre, élelmiszerre, egészségügyi ellátásra, közlekedésre és oktatásra van szükségük. A szerdán jóváhagyott intézkedés lehetővé fogja tenni a tagállamok, különösen a válság frontvonalában található országok számára, hogy sürgősen erőforrásokat irányítsanak át a menekültek támogatására, miközben továbbra is a járvány utáni helyreállításon dolgoznak. A szabályozás emellett további rugalmasságot vezet be a finanszírozás átcsoportosításában, és egy számviteli évvel meghosszabbítja az uniós költségvetésből a kohéziós programok számára biztosított 100 százalékos finanszírozást.
Kezdőlap Hírek Áruforgalmi korlátozások az orosz-ukrán háború miatt A kép illusztráció. Fotó: Bigstock Az Európai Unió Tanácsa az orosz-ukrán háború miatt áruforgalmat korlátozó rendeleteket fogadott el és léptetett hatályba. A szankciók Ukrajna Luhanszk és Donyeck régióiból az Európai Unió területére történő árubehozatalra, illetve az Európai Unió területéről az említett két ukrán régióba történő árukivitelre, továbbá az Európai Unió területéről Oroszországba kivinni szánt árukra vonatkoznak az alábbiak szerint – közölte a PwC. A 2022/263/EU tanácsi rendelet alapján, február 24-től Ukrajna Luhanszk és Donyeck régiókból származó mindenfajta árut – főszabályként – tilos az EU területére behozni. A behozatali tilalom alól kivételt jelent például azon termékek behozatala, melyek február 23-a előtt megkötött szerződéseken alapulnak. Február 24-től – főszabályként – tilos a 2022/263/EU tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő, vámtarifaszám és árumegnevezés alapján meghatározott, valamennyi iparág által felhasznált termékek és technológiák Ukrajna Luhanszk és Donyeck régióiba történő kivitele.
Szijjártó Péter közölte: az elmúlt négy napban nagyon komoly viták folytak Brüsszelben egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról, amely már a hatodik szankciós csomag. Hozzátette: a legnagyobb vita arról volt, hogy ezek az újabb szankciós intézkedések mennyiben érintsék az oroszországi energiaszektort, illetve az Európába irányuló energiaszállításokat. Magyarország a kezdetektől világossá tette az álláspontját: nem engedi-nem engedte, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát és nem engedi-nem engedte kockáztatni a magyarországi energiaellátás biztonságát – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: abban az esetben, ha el kell zárni a földgázszállításokat Oroszországból Európába – ahogy azt néhány magyar baloldali képviselő is szorgalmazta – nem lesz fűtés Magyarországon, az ipar pedig rendkívüli nehézségekbe ütközik. Ha a kőolajszállításokat kell leállítani, mint ahogyan arra szintén volt kezdeményezés Brüsszelben, akkor az üzemanyag-ellátás kerül bajba, ha pedig a szén importját kell feladni, a vas- és acélművek működése válik gyakorlatilag lehetetlenné – folytatta.
Mint fogalmazott: "ezekben az időkben az emberek vezetőre és megoldásokra vágynak, de kiemelkedtek az olyan cinikus populista vezetők, akik az aggályokból hasznot akarnak húzni". Trudeau hangsúlyozta: "Putyin tévedett, amikor azt hitte, hogy meg tudja gyengíteni a NATO-t és az EU-t, mivel most sokkal egységesebbek és eltökéltebbek vagyunk, mint valaha, mert tudjuk, hogy a demokrácia fenntartásáért erőfeszítéseket kell tenni. " Hozzátette: "Putyin azt gondolta, hogy demokráciáink gyengék, de rosszul hitte, mert nem érti, hogy a mi demokráciáinkat a vita ereje és a polgári részvétel teszi erőssé. "
A közoktatás megújításának eredményeként a 2023/24-es tanévtől változnak az érettségi vizsgakövetelmények. HAON - Megújult az érettségi vizsgák követelményrendszere. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: az új követelményrendszer korszerű értékelési módszerek beépítésével széles teret ad a tanulók önálló problémamegoldásának és kreativitásának. 2023/24-es tanévtől életbe lépő módosítás a megújult Nemzeti alaptantervhez és kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, valamint még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Újraindult a jelenléti oktatás az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban Piarista gimnázium Budapest Fotó: Koncz Márton - Origo Az önállóság és a kreativitás jegyében több tantárgy esetében új értékelési formákat vezetnek be. A természettudományos tantárgyak (földrajz, kémia, biológia, fizika) esetében projektmunka is készíthető középszinten: ennek során az eddig megszokott gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunka készül, amit az érettségi vizsgán kell megvédeni.
Projektmunkát kell bemutatni továbbá az állampolgári, gazdasági, közigazgatási ismeretek és a mozgóképkultúra vizsgán is. Az informatika vizsgatárgyat felváltja a digitális kultúra, amelynek fókusza jóval szélesebb a korábbinál, és a többi között magában foglalja az internetes etikettet, az online zaklatás és adatvédelem témakörét is. Földrajz érettségi 2010 edition. A vizuális kultúra tárgy esetében új tartalmak jelennek meg a vizsgakövetelményekben a kor elvárásainak megfelelően (például digitális eszközhasználat, technikai kép, videó), emellett a középszintű vizsgán nem lesz írásbeli vizsgarész, helyette a kötelezően belépő projektmunkában érvényesülnek az alapvető tantervi elvárások, a portfólió összeállítása minden vizsgázó számára kötelező lesz. Változik a magyar nyelv és irodalom vizsga felépítése is annak érdekében, hogy az értékelés formája jobban illeszkedjen a középiskolai tanulmányokhoz. Magyarból újdonság, hogy a szövegértési feladatsorban nyelvtani ismeretek is helyet kapnak. A történelem esetében a tantervhez igazodva megnövekszik a magyar történelem aránya.
A köznevelés tartalmi megújulásának következő lépéseként elkészültek a 2020-ban módosult Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek tartalmához illeszkedő részletes érettségi vizsgakövetelmények - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-t. Ezek alapján először a 2023/2024-es tanévben, a május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók - tartalmazza a közlemény. Megújultak az érettségi vizsgakövetelmények. A részletes vizsgakövetelmények egyrészt a megújult Nemzeti alaptantervhez illeszkedve meghatározzák az új vagy megváltozott fókuszú tantárgyak - mint a digitális kultúra vagy az állampolgári ismeretek - vizsgaelvárásait, másrészt korszerű értékelési módszerek beépítésével széles teret adnak a tanulók önálló problémamegoldásának és kreativitásának - tették hozzá. Közölték: utóbbit igazolja, hogy az új struktúra értelmében az érettségiző középiskolai tanulók minden természettudományos vizsgatárgyból - biológia, kémia, fizika, földrajz - választhatnak projektfeladatot is. Megmarad ugyanakkor az érettségi vizsga kétszintű rendszere, és a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik.