Gulyás László szegedi professzor kijelentésére is reagált a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta, hogy ez ügyben a Szegedi Tudományegyetem és a rektor vizsgálatot indított. A kormány szerint is elfogadhatatlan, amit és ahogyan mondott az oktató. A rasszizmussal és szexizmussal vádolt szegedi professzor idén megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést, amire a kormány tett javaslatot. Ezért Gulyás Gergely elnézést kért a köztársasági elnöktől.
15. Könyv és folyóirat bemutatók Az Attraktor kiadó "FIAT IUSTIA. A Horthy-korszak revideált története" című könyvsorozatában megjelenő újabb kötet bemutatása: Gulyás László: A Horthy-korszak külpolitikája 3. A Károlyi- és Gömbös-kormány külpolitikája (1931-1936) A kötetet bemutatja: Dr. PhD Vízi László Tamás ------------------------ A Közép-Európai Közlemények No31-es számnak bemutatása A folyóiratszámot bemutatja: Dr. PhD Miklós Péter 12. 25. - Prof. Gulyás László "Horthy-korszak életrajzi lexikon projekt" elindítása 12. -13. - Szendvics ebéd 13. -17. - SZEKCIÓÜLÉSEK 17. -tól - VACSORA (Márton napi liba menü) ÉS KÖTETLEN SZAKEMBER TALÁLKOZÓ 1. SZEKCIÓ: Külpolitika, katonapolitika, kisebbségek szekcióelnök: Dr. PhD Vizi László Tamás Idő Előadó Az előadás címe 13. 00. 13. 20. Dr. PhD. Orosz László (Veritas Történetkutató Intézet) Tudományos pálya – nemzetiszocialista háttérrel. Fritz Valjavec karrierépítésének politikai aspektusai 13. 40. Dr. PhD Suba János ( Hadtörténeti Intézet és Múzeum) Határvédelem 1919-1939 között a magyar királyságban 14.
Szűkszavú közleményt tett közzé a Szegedi Tudományegyetem a Gulyás László ellen hozott rektori döntésről. E szerint a hallgatói panaszok ügyében elrendelt tényfeltáró vizsgálat lezárult. Mint írták, a vizsgálat megállapításait mérlegelve és azokra alapozva a Szegedi Tudományegyetem rektora mint a munkáltatói jogkör gyakorlója, a Szegedi Tudományegyetem értékrendjével összhangban, meghozta a szükséges munkáltatói intézkedést. A közlemény arra nem tér ki, hogy a "szükséges munkáltatói intézkedés" pontosan mit takar, a azonban tegnap arról írt, hogy az egyetem megválik a botrányos kijelentéseiről elhíresült oktatójától. Gulyás László szűk egy hónapja vált híressé azzal, hogy rasszista és szexista megjegyzések sorát eresztette el az óráján. Mint azt az Index is megírta, az egyetemi tanár egyebek között azt mondta Migráció és menekültügy a XX. században című kurzusán, hogy Joe Biden amerikai elnök "félhülye", Kamala Harris alelnök "fekete ribanc", a japánok "degeneráltak", ellenben Claudia Schiffert szívesen látná a hálószobájában.
Nehezen félreérhető kijelentésekkel találta meg ezen az órán női hallgatóit a professzor, aki egy alkalommal azt mondta, hogy "jó lenne már nem csak XY srác képét látni, bekapcsolhatnák a hölgyek a kamerát, legalább lenne mit néznem". Egy az online közvetítésről távozó hallgatója kapcsán úgy fogalmazott: "a kreol hallgatólány visszajöhetne". A zoomon folyó előadásra negyven perc letelte után újra fel kell jelentkezni, mert ennyi időt engedélyez a program ingyenes verziója. Miután az oktató arról érdeklődött, hogy mindenki visszatért-e, az egyik hallgató válaszára úgy reagált Gulyás László, hogy heteroszexuálisként nem izgul fel arra az információra, ha egy férfi hallgató tért vissza. Ha az itt részletezettek igazak, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy a panasztévő hallgatók az elhangzottakat az egyetemi oktatással összeegyeztethetetlennek tartják. Az ügyben megkerestük Gulyás Lászlót, akitől arról érdeklődtünk, mennyire tartja összeegyeztethetőnek oktatói munkájával azokat a kijelentéseket, amiket cikkünkben idéztünk.
A java azonban csak akkor következett, amikor az alelnökre tért át: "a nőnek a nevére nem is emlékszem... Kamala Harris, én csak fekete ribancnak szólítom. " Mindez a Szegedi Tudományegyetem egyik előadásán hatvan hallgató előtt hangzott el. A főiskolai professzor történészi sokoldalúságát mutatja, hogy megfellebbezhetetlennek tűnő véleménnyel rendelkezik Japán demográfiájáról és populációjáról is. Szerinte a japán izolációs viselkedés belterjes szaporodást idézett elő, és ez degeneráltakká változtatta az ott lakókat, ami a kreativitásban is megnyilvánul. Arról nincs tudomásunk, hogy ez az állítás bármivel alátámasztható volna, és erre nézve nem hangzott el semmilyen tény vagy bizonyítás Gulyás László óráján. Mindenképpen furcsa a belterjesség emlegetése egy százmilliós populáció esetén, de nem vagyunk történészek, Japán-szakértők különösen nem, így kizárólag kételyünknek tudunk hangot adni az állítás kapcsán. Kizárólag a pontosság kedvéért: Japán lakossága ma 127 millió. Az előadó más adalékkal is igyekezett hallgatói Japánra vonatkozó ismereteit bővíteni: kijelentette, hogy a távol-keleti ország lakóinak nem volt jobb dolguk a második világháború alatt, mint hogy szexuális töltetű képregényeket készítettek.
SZEKCIÓ: Kultúra, gazdaságpolitika, belpolitika szekcióelnök: Dr. PhD Miklós Péter Hamerli Petra, PhD-hallgató (Pécsi Tudományegyetem) Kulturdiplomáciai közeledés Magyarország és Olaszország között (1926-1928) Fizel Natasa, PhD-hallgató Kulturális paradigmaváltás Magyarországon a két világháború között Anka László, PhD-hallgató (Veritas Történetkutató Intézet)) Apponyi Albert jubileumi születésnapjai a kultusz jegyében Dr. PhD Tóth István (Móra Ferenc Múzeum) Szeged városfejlesztési beruházásai és hatásuk a városképre az 1920-30-as években. Dr. PhD Schlett András (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Stabilizáció és külső kontroll az első világháború után Nyári Gábor, PhD-hallgató Az "Sz Programpont". Teleki Pál egy kevésbé ismert reformtervezete Egyeztetés alatt??? Zeman Ferenc PhD-hallgató A hódmezővásárhelyi Turul Szövetség tevékenysége 1925-1944 között A második négy előadás vitája
A társadalmi szerződések valóban maszatosak. Ez azonban szerintem nem gyengéjük, hanem erősségük. A homályosságot jórészt az okozza, hogy különböző elosztási elveket kapcsolnak össze. Ezek mindegyike lehet legitim társadalmi szervező erő. Összevegyítésük épp azt teszi lehetővé, hogy kompromisszum jöjjön létre különféle érdekek és értékek körül. A 2. fejezet négy "tiszta" elosztási elvet ír le. Valóban úgy tűnik, hogy a gyakorlatban létező különböző elosztási vagy integrációs sémák mögött elég jól láthatók a viszonylag tiszta, az adott sémát legitimáló elvek. Ezek az altruizmus vagy karitász, azaz az egyoldalú adakozás; a reciprocitás, amely olyan jószág- vagy szolgáltatásnyújtás, amely viszontszolgálatot vár; a piaci elv, amely a profitot optimalizáló cserét jelenti; továbbá a szociális polgárisághoz tartozó jogok abban az értelemben, ahogyan ezeket Marshall (1965) definiálta, és amelyek az univerzális ellátásokhoz adnak legitimációs alapot. A TÁRSADALMI SZERZŐDÉS JELENTÉSE (MI EZ, FOGALMA ÉS MEGHATÁROZÁSA) - KIFEJEZÉSEK - 2022. Ezek közül az utolsó három elvre épülő tranzakciók értelmezhetők írott vagy íratlan szerződésként.
A nemzetiség, nemzeti kisebbség fogalma és történeti, jogi megközelítései "A mérvadó hazai tudományos és politikai irodalom a németeket, szlovákokat, délszlávokat (szerbeket, horvátokat, szlovénokat) és románokat tekinti nemzetiségeknek. A mai Magyarországon a cigányok etnikai csoportnak minősülnek; a zsidóságot mint önálló csoportot elsősorban vallási közösség értelmében határozzák meg. " 1 Ez az 1980-as évek közepén publikált meghatározás és terminológia a második világháború befejezésétől az alkotmány módosításáról szóló 1989:XXXI. Társadalmi szerződés fogalma wikipedia. számú törvényig, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól alkotott 1993:LXXVII. számú törvény megalkotásáig de jure és de facto érvényben volt. A nemzetiség, nemzeti kisebbség mint történelmi-politikai és társadalmi-szociológiai fogalom máig sem tisztázódott egyértelműen, pedig az egységes elnevezés hiánya tulajdonképpen minden tudományágnak gondot okoz. 2 Ezzel együtt is vannak azonban olyan, tértől és időtől el nem választható ismérvek, amelyek jellemzők lehetnek.
Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989. 9. ; Joó Rudolf: Nemzetiségi kérdés - kisebbségtudomány. Magyar Tudomány, 1981. 11-12. sz, 957. ; Joó Rudolf: A nyugat-európai kisebbségek sajátosságai és típusai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 8. ; Joó Rudolf: Etnikum, kisebbség, szórvány. Confessio, 1986. 3. sz. 3-9. ; Kővágó László: Kisebbség - nemzetiség. Második kiadás. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. 60-61. ; Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981. 33. ; Lipcsey Ildikó: Kisebbségi jogi fogalomtár. Erdé lyi Magyarság, 1991. 55. ; Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam. Kelet- Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 9-15. ; Stark Ferenc: A szavak csapdájában. (Kisebbség, nemzetiség, népcsoport, államalkotó többség. ) Magyar Nemzet, 1989. június 12. ; TÓth Károly: Nemzetiség vagy nemzeti kisebbség? Regio, 1990. 1. 160-165. 3 A népi demokratikus forradalmak elméleti és történeti kérdései. Elméleti ta nácskozás.