Főleg télen, amikor a külső magas páratartalom miatt különösen nehéz a páratartalom szabályozása, akkor fordulnak elő azok az élettani betegségek, amelyek a magas páratartalomra és a kevés fényre vezethetők vissza. Ilyen fejlődési rendellenesség a belső vagy lágy levélszélbarnulás és az üvegesedés, amelyek gyógyítása csak a páratartalom csökkentésével valósítható meg. A fejes saláta számára a 70% körüli relatív páratartalom mondható ideálisnak. Tavasszal, miután a külső hőmérséklet megemelkedett, a hirtelen páratartalom-csökkenés okozhat élettani zavart (pl. napos, szeles időben erősen kiszellőztetjük a fóliát). Saláta termesztése - Részletes útmutató - Zoldsegtermesztes.hu. A külső levelek széle beszárad és megbarnul, amit külső vagy száraz levélszélbarnulásnak nevezünk. Könnyebb ellene védekezni, mint a lágy vagy belső barnulás ellen, elég, ha rendszeresen párásítjuk a termesztőberendezést vagy kevesebbet szellőztetünk. A levegő szén-dioxid-koncentrációja jelentős mértékben befolyásolja a fejek növekedését. Szellőztetés hiányában a fóliasátorban az oxigén felgyülemlik, a szén-dioxid elfogy, aminek következtében az asszimiláció előbb lelassul, majd fokozatosan leáll.
Bővebben a termesztéséről >>
Vetőmag vagy palánta? Mielőtt a magvetést vagy a palántázást választanánk, ezt a 3 alapvető kérdést tegyük fel magunknak: A zöldség, amit ültetni szeretnénk, magról könnyen csíráztatható? Magról történő ültetésnél: elég hosszú-e a vegetációs időszak ahhoz, hogy a zöldségünk beérjen? Könnyen átültethető lesz-e a palántánk? (Gondoljunk itt a sárgarépára, miért is nem érdemes palántázni. 16. hét: A fejes saláta még mindig csak kísérő - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. ) Erre a 3 kérdésre adott együttes válasz határozza meg, hogy melyik zöldséget hogyan kezdjük el nevelni. Vegetációs időszak tekintetében a mediterrán országok szerencsésebbek, ott az ültetési szezon februártól novemberig tart, ott bőven van idő arra, hogy a paradicsom és a paprika magról szaporítva is beérjen, de hazánkban, ha jól számoljuk, mindössze 5 hónapunk lenne ugyanerre. Ezért is érdemes először palántákat nevelni, aztán május elején szabadföldbe kitenni. Zöldségek, amelyeket közvetlenül magról vethetünk Alapszabály, hogy a hosszú gyökérrel bíró zöldségeket fizikailag bajos lenne palántázni, ezért minden esetben magról vetjük őket.
Az áttelelő salátát szabadföldbe és ládába is vethetjük, utóbbi megoldás jobb, mivel könnyebb folyamatosan nedvesen tartani a földet. A palántákat szeptember végén, október elején ültethetjük végleges helyükre, 20 cm-es tőtávolságra egymástól. Az áttelelő saláta előnye, hogy következő évben nagyon korán fogyaszthatjuk az ízletes saláta leveleket. Sikeres salátatermesztést, bőséges termést kívánunk! Képek forrása: Hirdetés Hirdetés
Sárgarépa Vetésmélység és távolság: A magokat vessük egymástól 2-2, 5 cm távolságra, 0, 5-0, 25 cm mélyen, 40-60 cm széles sorokban, laza, homokos, jó vízmegkötő képességű talajba. Vetés után folyamatosan öntözzük, egészen az 1-3 hét kibújó fiatal palánták megjelenéséig. Betakarítás ideje: A bébi répa fajták már 36 nap után betakaríthatók, míg a nagyobb fajták átlagban 55 nap után. Szedjünk fel egy szál répát és ha élénk narancssárga, betakarítható a teljes termés. A leszedés után a répa koronáját takarjuk be földdel vagy mulccsal, hogy megakadályozzuk a kisarjadást. Brokkoli Vetésmélység és távolság: A brokkolit (és a karfiolt) termeszthetjük magról, de kertészetekben kora tavasszal kaphatók palánták is, melyek révén kihagyhatjuk a februári, márciusi zárt téri csíráztatás szakaszát. A palánták ültetéséhez válasszunk egy felhős napot, hogy megvédjük a palántákat az átültetés általi károsodástól és kiégéstől. A talaj legyen mindig egyenletesen nedves! Betakarítás: A palántázás után 55-60 nappal, amikor a virágok már tömöttek.
Táppénzre mindenkit csak a saját háziorvosa vehet, ezért ha valaki más városba költözik, (mondjuk házasságot köt valakivel, és a párjához költözik, és várhatóan a továbbiakban az adott településen fog élni), célszerű egy ottani háziorvoshoz bejelentkezni, lehetőleg még akkor, amikor nincs semmi egészségügyi probléma. Az is megeshet, hogy amikor valaki lakóhelyétől átmenetileg van távol (nyaraláskor, vagy kiküldetésben, stb) baleset éri, vagy éppen az ország másik felében lázasodik be, kap el egy vírusos fertőzést. Hány napra visszamenőleg tud táppénzre kiirni a haziorvos?. Ilyen esetekben az otthoni háziorvossal haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot. Telefon megbeszélés alapján az ismert betegünket minden további nélkül, mintegy bizalmi alapon táppénzre tudjuk venni. Az EESZT (felhő) felületében bizonyos szakorvosi leleteket már látunk, tehát érdemben is tudunk kommunikálni egy esetleges távoli orvosi ellátással kapcsolatosan. Természetesen hazaérkezéskor a betgnek jelentkeznie kell a rendelőben. Ugyanez vonatkozik természetesen azokra is, akik Szolnokon betegszenek meg, és bárhol máshol van a háziorvosuk.
hatósági karantén idején). A keresőképtelenséget az 1997. évi egészségbiztosítással kapcsolatos törvény határozza meg pontosan. Ki adhat igazolást a keresőképtelenségről? A keresőképtelenségről minden esetben igazolást kell kiállítani, ezt pedig csak az erre jogosult orvos teheti meg. Külföldi igazolás : hungary. Ő lehet a háziorvos, a beteg gyermek háziorvosa, a kezelő szakorvos, illetve ha kórházi kezelés idejéről van szükség igazolásra, akkor az illetékes kórház. Ha azért válik keresőképtelenné a szülő, mert a gyermeke beteg, akkor az igazoláson mindkettejük adatainak szerepelnie kell. Visszamenőleg nem lehet igazolni A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni, ennél korábbi időpontra nem állíthatja ki az orvos az igazolást. Kivételesen indokolt esetben legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg állíthat ki igazolást a keresőképtelenségről az orvosszakértői szerv orvosa. Ha nem értünk egyet a keresőképtelenségről szóló döntéssel, akkor ezt a területileg illetékes kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál lehet jelezni.
Táppénz vagy betegszabadság? Mindkét fogalmat gyakran használjuk, de fontos, hogy ezeket ne keverjük össze, hiszen két különböző időszakra vonatkoznak. Amikor valaki a saját betegsége miatt válik keresőképtelenné, akkor az első 15 munkanapra betegszabadságot vehet igénybe. A 15 nap nem egy betegségre vonatkozik, hanem egy egész évre - ennyi betegszabadságot adhat ki összesen a munkáltató. Ez alatt az idő alatt nem táppénzre jogosult a dolgozó, hanem a munkabér alapján kiszámított távolléti díj 70 százalékára. A munkáltató dönthet úgy, hogy ennél többet fizet az alkalmazottnak, akár száz százalékban is térítheti a betegszabadságra járó bért. A távolléti díj adó- és járulékköteles. Keresőképtelenség esetén nem mindenki jogosult betegszabadságra: többek között az egyéni vállalkozók, a megbízási szerződéssel dolgozók, valamint azok sem, akik üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt váltak keresőképtelenné. Ugyanez vonatkozik a veszélyeztetett várandósság időszakára is a kismamáknál. Szintén nem mehet betegszabadságra a szülő, ha a gyermeke megbetegszik; ez a lehetőség csak akkor adott, ha ő betegszik meg.
Ez azért fontos, mert bizonyos esetekben akár a táppénzt is megvonhatják a biztosítottól, ha nem a szabályok szerint jár el. Megszüntethetik a táppénz folyósítását, ha indoklás nélkül nem jelenik meg a beteg a kötelező orvosi vizsgálaton, nem járul hozzá a keresőképtelenség elbírálásának az ellenőrzéséhez, nem tartja be az orvos utasításait, tudatosan késlelteti a gyógyulást. A keresőképtelenséget akár ellenőrizheti is a területileg illetékes járási hivatal, illetve a munkáltató is kérhet felülvizsgálatot, ha tudni szeretné, hogy valóban keresőképtelenségről van szó. A felülvizsgálat díja 15. 800 forintba kerül, ezt a munkáltatónak kell megfizetni. Mi történik, ha külföldön lesz valaki keresőképtelen? Ha külföldön válunk keresőképtelenné, akkor sincs gond, ugyanis ha az Európai Unió országaiban, illetve Svájcban, Liechtensteinben, Izlandon vagy Norvégiában betegszünk meg, akkor úgy kell tekinteni a kiállított igazolásra, mintha itthon állították volna ki. A táppénzes kérelem mellé az eredeti igazolást kell csatolni, attól függetlenül, hogy azt milyen nyelven állították ki.