AZ AGRIA CAMINO KFT. EGY, A TŰZVÉDELMI HATÓSÁG ÁLTAL NYILVÁNTARTÁSBA VETT KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI SZOLGÁLTATÓ. TÁRSASÁGUNK KORSZERŰ MŰSZER- ÉS ESZKÖZPARKKAL, VALAMINT ÉVTIZEDES SZAKMAI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ KÉMÉNYSEPRŐ MESTEREKKEL, ILLETVE SZAKMUNKÁSOKKAL A SORAIBAN VÁRJA MEGLÉVŐ ÉS LEENDŐ ÜGYFELEIT. KOLLÉGÁINK NEM CSAK AZ ELSŐSORBAN AZ ÉLET- ÉS VAGYONBIZTONSÁGOT ÓVÓ, KÖTELEZŐ KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI TEVÉKENYSÉG SZAKSZERŰ ELLÁTÁSÁBAN, HANEM TÜZELÉSTECHNIKAI, KÖRNYEZETVÉDELMI, ILLETVE ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÉRDÉSEKBEN IS ÁLLNAK A RENDELKEZÉSÉRE. A FENTIEKEN TÚL VÁLLALATUNK FOLYAMATOSAN FEJLESZTI SZOLGÁLTATÁSAIT, GONDOT FORDÍT MUNKATÁRSAI SZAKMAI KÉPZÉSÉRE, ÍGY LESZ HOSSZÚ TÁVON AZ ÖN MEGBÍZHATÓ PARTNERE...
Hogyan kell egy fellebbezést megfogalmazni, kell-e ügyvéd hozzá? Milyen adatszolgáltatási kötelezettségeim vannak, ha már megkaptam az építési engedélyt? Milyen jogkövetkezményekkel, szankciókkal jár, ha nem tartom be a kivitelezésre vonatkozó előírásokat, ha nincs felelős műszaki vezető, ha nincs építési napló, ha nem készült kiviteli terv, ha eltértem az építési engedélytől? Mikor és mire kérhetek fennmaradási engedélyt? Mennyi ilyenkor a bírság? Mennyi a jogvesztő határidő, amikor már a hatóság nem kötelezhet, nem bírságolhat? Mikor kell kiviteli tervet készíteni, mi a tartalmi követelménye? Milyen esetekben használható az építési engedélyezési tervdokumentáció kiviteli tervként? Mi a "zöldkártya", az "energiapasszus", mikor kell készíteni, ki készíti az energiatanúsítványt? Hogy kell szabályosan telket alakítani? Milyen övezeti előírások vonatkoznak a saját ingatlanomra? Stb. Csak pár olyan kérdést említettem, melyek gyakran felmerülnek. Ha ilyen, vagy hasonló problémája, kérdése van, vagy csak jogtisztelő állampolgárként nem szeretne - önhibáján kívül - mulasztást elkövetni, forduljon hozzám bizalommal - tudok segíteni!
Minden építési telek vonatkozásában fontos beépítési paraméternek számít a beépítésének módja, amelyet a legtöbb esetben a településrendezési eszközök is szabályoznak. A jogalkalmazás során azonban a beépítési mód meghatározása során sok hibás értelmezés forog a köznyelvben az építtetők között. A helyes jogértelmezéshez szeretnénk az alábbi cikkel segítséget nyújtani majdani, vagy jelenlegi építtetőeknek is. 1. Mi az a beépítési mód? Ahhoz, hogy egy építési telek beépítési módját meghatározzuk, alapvetően a következő fogalmakkal kell tisztában lennünk, melyet mind megtalálhatunk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20. ) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai között: - Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó elméleti vonal [253/1997. rend. 1. melléklet 27. pont]. - Előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala), és az építési határvonal (előkerti határvonal), valamint az oldalkertje(i) által határolt része [253/1997.
Legfrissebb tapasztalataim alapján, még azon egyszerű kérdésben sincs egységes állásfoglalás a különböző építéshatóságokon, hogy hány példány tervet kell csatolni egy építési engedélyhez, vagy kell-e kéményseprő nyilatkozat? A legtöbb hatóság nem tartja be a határidőket, az eljárási törvény értesítésre vonatkozó előírásait, vagy döntése előtt nem tisztázza kellő alapossággal a tényállást és még hosszan sorolhatnám a már tipikussá vált hatósági mulasztásokat. Ezek miatt, a megfellebbezett határozatokat, az "összegubancolódott" ügyeket, a területileg illetékes Kormányhivatalok, mint felettes szervek, rendre küldik vissza a jegyzőknek és új eljárásra szólítják fel az első fokú építésügyi hatóságokat. Sajnos ezeket a szavakat nem valami "rosszmájúság" mondatja velem, hanem a szomorú tapasztalat, csak egyet említenék: volt olyan hatóság aki egy építési engedélyezési eljárás során, melynek az ügyintézési határideje hatvan nap, a hiánypótlási felszólítást - amit egyébként az első 10 napban illik, sőt kötelessége kiírni - a hetvenharmadik napon küldte ki.
Weboldalunk az Adatkezelési tájékoztató ban leírt, működéshez szükséges sütiket használ, melyet az oldal használatával Ön elfogad. Rendben Építkezz környezetbarát módon (IS-SuSCon projekt) Hogyan csökkenthetjük az épületek hatását a környezetre? Ehhez segít az LCA Center Egyesület által koordinált IS-SusCon (Spread of Innovative Solution for SUStainable CONstruction) nemzetközi Erasmus+ projekt. Fő célja az egyelőre inkább az üzleti életben elterjedt életciklus-szemléletű gondolkodás megismertetése a szakemberek mellett a lakosság körében is.
Ügyintézés alatt, sajnos legtöbben csak annyit értenek, hogy az építész egyeztet a hatósággal, beszerzi a kéményseprő, illetve az érintett közműszolgáltatók elvi hozzájárulását és beadja a terveket az iktatóba. Az új jogszabályi változások értelmében, az építési engedély kérelemhez már nem kell mellékelni sem a kéményseprő szakvéleményét, sem pedig a közműnyilatkozatokat, ezeket majd az építmény használatbavételekor kell beszerezni. Az építési jogosultság igazolása az építtető feladata, tehát célszerűbb, ha a tulajdoni lapot és a térképmásolatot, az illetékes földhivatalból, az építtető maga szerzi be. Természetesen ezzel az építészt, vagy más személyt is meg lehet bízni, de nem gazdaságos mérnöki óradíjat fizetni egy egyszerű sorbaállásért. A tervezőnek a hatósággal, a közműszolgáltatókkal, szükség szerint a szakhatóságokkal történő előzetes tervegyeztetése, nem minősül külön szolgáltatásnak, az a tervezés folyamatában, a tervező - jogszabályban meghatározott - kötelessége. Tulajdonképpen ügyintézésre akkor van szükség, ha "baj van"!
A mai jogrendszer ezt az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. 20. rendelet (OTÉK) alóli felmentéssel teszi lehetővé. A felmentést a helyi építési szabályzat módosítási eljárásában lehet megkérni. Az előzetes egyeztetések alapján ennek szakmai akadálya nincs. Így le kell folytatni Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Gyula város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 40/2021. ) számú rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) módosítását a Várfürdő tömbjére vonatkozóan. A módosítási eljárás elindításával egyidejűleg a képviselő-testület a tervezési területet kiemelt fejlesztési területté nyilvánította. Ez esetben az eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. rendelet (a továbbiakban: Elj. rend. ) értelmében tárgyalásos formában lefolytatható. A beruházás a helyi gazdaságfejlesztés egyik lényeges eleme.
A Santon tűzvédelmi kapcsoló napelemes rendszerek DC szakaszainak feszültségmentesítésére, szolár vezetékek tűzvédelmi lekapcsolására szolgál. A DFS széria egy motorikus X-típusú kapcsolóval működik, és közvetlenül a napelemes mező közelében elhelyezhető. Ez minimálissá teszi a szükséges kábelezést a ház teljes áramtalanítása esetében automatikusan áramtalanítja a szolár vezetékeket, maximálva a biztonságot. Áramszünet esetén a DFS automatikusan kikapcsol, majd az AC tápellátás visszaállása esetén automatikusan visszakapcsol, így nincs szükség kézi visszakapcsolásra minden egyes áramszünet után. Tulajdonságok: ROBOSZTUS TOKOZÁS – IP65 vízhatlan / UV-álló / optimális kapcsolás és könnyű telepítés. ZÁRÓMATRICA ELHELYEZÉSI LEHET Ő SÉG – A karbantartás tervezhetőségének érdekében. MOTORIKUS X-TÍPUSÚ KAPCSOLÓ – Santon megbízható X-típusú kapcsolója / szétkapcsolás 3ms alatti időn belül / minimális ív / maximális élettartam. MECHANIKUS KAPCSOLÓ ÁLLÁS JELZÉS – Vizuális visszajelzés a kapcsoló állásáról (ZÖLD / KI, PIROS / BE) H Ő MÉR Ő SZENZOR – A DSF 100°C környezeti hőmérséklet felett automatikusan kikapcsol.
Ezt meghaladó hosszúságú oldalfalon történő levezetés esetén DC-leválasztást kell elhelyezni a napelemes rendszer részét képező PV-modulok közelében (pl. a PV-modulok tartószerkezetén elhelyezve) Napelem panelekbe integrált teljesítmény optimalizáló rendszerek (az úgyvenevezett okos napelemek) esetében: Amennyiben a teljesítményoptimalizáló rendszer kizárólag félvezető elemekből álló – galvanikus leválasztást nem biztosító – kapcsoló vagy szabályzó elemekből áll, akkor ezek a kapcsoló vagy szabályzó elemek tűzeseti lekapcsolóként nem alkalmazhatóak. A legtöbb napelemes rendszernél a DC leválasztó kapcsoló az inverterbe van integrálva. Ebből következik, hogy az inverter kikapcsolása után a napelemes mező és az inverter között futó szolár kábelek továbbra is akár 1000V-os DC feszültség alatt maradnak. Tűz esetén a tűzoltók emiatt nagyon komoly veszélynek lennének kitéve, mivel egy DC kábel meglocsolása életveszélyes áramütéshez vezethetne. Erre a problémára a Santon tűzvédelmi leválasztó kapcsolója (DFS) nyújtja a legjobb megoldást azzal, hogy közvetlenül a napelemes mező közelében megszakítja a DC áramkört, biztonságos körülményeket teremtve ezzel a tűzoltóknak.