Ezt nem gondolták át igazán, hiszen így mégtöbb izzadt, izmos férfitest fog tudni egymáshoz dörgölőzni ott.
Valószínűleg arra, hogy a képen látható emberek bőre sötét, vélhetőleg nem az kaukázusi nagyrasszba tartoznak. Így nyilván levonta a következtetést, hogy nem is érthetnek a fehér ember dolgához.
Stb stb.... Ja és persze, maszk szigorúan orrkilógva, vagy tokán és vaskos röhögés, hogy nincs is járvány.
Egyelemű földrajzi nevek: Helvécia, Duna, Bécs, Alpok, Bükk, Mecsek, Szeged, Cegléd, Többelemű földrajzi nevek: Bács-Kiskun megye, Korhánközi dűlő, József Attila utca, Dél-Magyarország, Duna-Tisza köze, Erzsébet híd, Tisza-híd, Észak-Amerika, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Szabályok SZABÁLYOK AJ AZ EGYELEMŰ FÖLDRAJZI NEVEK 1. Debrecen; Vietnam Az egyelemű földrajzi neveket általában a tulajdonnevekre vonatkozó közismert szabályok szerint írjuk: Debrecen, Veszprém, Csongrád, Velence, Pozsony, Krakkó; Tisza, Duna; Mátra, Bakony; Vietnam, Indonézia, Itália, Erdély; stb. Az ilyen nevek -i képzős származékát kisbetűvel kezdjük: ■ debreceni, veszprémi, csongrádi, velencei, pozsonyi, krakkói; tiszai, dunai; mátrai, bakonyi; vietnami, indonéziai, itáliai, erdélyi; stb. B) AZ EGYBEÍRANDÓ ELEMEKBŐL ÁLLÓ FÖLDRAJZI NEVEK ÉS MEGJELÖLÉSEK 2. Kőember A magyar helyesírás szabályai értelmében egybeírt, földrajzi köznevet vagy földrajzi jellegű jelzőt nem, tartalmazó összetett közszók egybeírását a földrajzinév-írásban is megtartjuk: a) a földrajzi névvé vált összetett szavakban: Ebédlátó (dűlő), Emberégető (hegy), Gombakelés (erdőrész), Hollófészek (hegy), Kőember (szikla), Mészkemencék (völgy), Szakállszárító (hegy) stb. Egyelemű földrajzi nevek. — Az ilyen nevek -i képzős származékát kisbetűvel kezdjük: ebédlátói, emberégetői, gombakelési, hollófészeki, kőemberi, mészkemencéki, szakállszárítói stb; b) a többelemű földrajzi nevekben a földrajzi köznévi utótag előtt: Akasztófa-tó, Aranybánya-folyás, Gyalogút-bérc, Gyöngy virág-tető, Holdvilág-árok, Kompkötő-sziget, Kőporos-hegy, Sas fészek-bérc, Szil fa-forr ás, Tűzköves-völgy, Vadverem-völgy, Násznép-barlang stb.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Az egyelemű nevek (pl. Szeged stb. ) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Melyek a keresett szólások, közmondások, amelyek mindegyikében szerepel... (2. oldal). Tiszántúl, Szombathely stb. ); más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Zsivány-patak, Apáthy-szikla, Dél-Amerika stb. ); a különírt tagokból álló nevek (pl. Olasz Köztársaság, Pillányi út stb. ) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos), de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név), de: Hűvösvölgy (városrésznév); Ferenc-hegy (domborzati név), de: Ferenc körút (utcanév); Sáros-patak (víznév), de: Sárospatak (helységnév); stb. Margitsziget Gellérthegy A ly hang története A j hang szerepe
sz. mellékág, Baracsi II.
172. A földrajzi nevek nyelvi felépítése rendkívül változatos. Az egyelemű nevek (pl. Szeged) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Bodrogköz, Tiszántúl, Szombathely); más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Zsivány-patak, Bakónaki-tó, Apáthy-szikla, Dél-Amerika); a különírt tagokból álló nevek (pl. Olasz Köztársaság, Villányi út) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi felépítés érzékelteti az összetartozást. Hőnyi Ede: A földrajzi nevek helyesírása (Akadémiai Kiadó Rt., 1998) - antikvarium.hu. Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos), de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat, például: Hűvös-völgy (domborzati név), de: Hűvösvölgy (városrésznév); Ferenc-hegy (domborzati név), de: Ferenc körút (utcanév); Sáros-patak (víznév), de: Sárospatak (helységnév). [Vö. 181. ] Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást, mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt.
Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveit Magyarország Földrajzinév-tára tartalmazza.