A törvény ellen 59 keresztény magyar író, művész és tudós – mások mellett Bartók Béla, Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond – tiltakozott. Az 1939. május 5-én kihirdetett második zsidótörvény vallástól függetlenül zsidónak minősítette mindazokat, akiknek legalább egyik szülőjük vagy legalább két nagyszülőjük zsidó vallású volt, és az értelmiségi és művészi pályákon 6 százalékban maximálta a zsidóság arányát. Az 1939-ben elfogadott honvédelmi törvény teremtette meg a háború éveiben több tízezer zsidó életét követelő fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat jogi alapjait. Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja | Mandiner. Az 1941. augusztus 8-án kihirdetett harmadik zsidótörvény megtiltotta a zsidók és nem zsidók közti házasságot, és "fajgyalázásnak" minősítette a nem zsidók és zsidók közti, házasságon kívüli nemi kapcsolatot. 1941. augusztus 27-29-én történt a holokauszt magyarországi zsidókat is érintő első tömegmészárlása: a németek az általuk megszállt ukrajnai Kamenyec-Podolszkij mellett mintegy 23 ezer embert végeztek ki, közülük mintegy 10-12 ezren lehettek Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan zsidók.
Az 1941. évi népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A budapesti gettó túlélőit 1945. január 18-án, a koncentrációs táborok túlélőit 1945 tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. Erre már abban az évben sor került, az Országgyűlés pedig április 17-én emlékülést tartott. Numerus clausus A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, a kiegyezés évében valósult meg. A zsidó felekezetet 1895-ben nyilvánították "bevett vallásnak", azaz az állam által elismertnek, a többi bevett vallással egyenrangúnak. A Nemzetgyűlés az első világháború után, 1920. szeptember 26-án elfogadta a numerus claususként ismert 1920. évi XXV. törvénycikket, amely előírta, hogy az országban élő "népfajok, nemzetiségek" nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora az összlakosságon belüli részarányuk.
Az utasítás szerint a gettóba zárandó zsidóság fejenként összesen 14 napi élelmet és 50 kilogrammos csomagot vihetett magával. A gettók létrehozása mindenhol ugyanolyan forgatókönyv szerint zajlott: a kora hajnali órákban összegyűjtötték a falvak zsidó lakosságát, és jellemzően a járási központ zsinagógájába terelték őket, hogy aztán néhány napon belül egy közeli nagyobb város téglagyárába vagy egyéb üresen álló gyártelepére szállítsák őket, ahová az adott város zsidóságát is bezsúfolták. A debreceni gettó palánkja, 1944. április-május (forrás: Randolph L. kötet) A megszállás első napjaiban Budapestre érkezett Adolf Eichmann, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) zsidóügyekkel foglalkozó osztályának SS-tiszt vezetője is, nagyjából 150 emberével. Eichmann a zsidók deportálásának tapasztalt szakembere volt. Feladata ennek megfelelően abban állt, hogy mindent megtegyen azért, hogy a magyarországi zsidók korlátozása és deportálása gördülékenyen történjen. A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek.
Forrás: Getty Images Nehezen hisszük el, pedig igaz: április 25-én ünnepli 80. születésnapját Al Pacino. Végigvettük a kedvenc filmjeinket, amikben szerepelt. Alfredo James Pacino 1940. április 25-én született New Yorkban. Olasz származású szülei elváltak, amikor kétéves volt, és édesanyja visszaköltözött vele Bronxba a szüleihez, akik honnan máshonnan, mint a szicíliai Corleone városából vándoroltak ki Amerikába. Az anya nem támogatta a fiatal Alfredót színészi törekvéseiben, ezért hamar elköltözött otthonról és rosszul fizető munkákat vállalt, például kifutófiúként, pedellusként dolgozott, hogy fenntartsa magát és tudja finanszírozni a tanulmányait a manhattani High School of Performing Artsban (előadó-művészeti szakközépiskola). A Keresztapa restaurálva – egy hétig - SzeretünkUtazni.hu. Diákévei alatt balhés srácnak számított és sokszor verekedésekbe keveredett. Később az HB Studio nevű színészképzőbe járt, ezalatt több ponton lényegében hajléktalan volt, sokszor az utcán, színházakban vagy barátoknál aludt. 1962-ben, amikor 22 éves volt, meghalt az édesanyja, mindössze 43 évesen, majd a következő évben nagyapját is elvesztette.
De ez a kukacoskodás csak azt mutatja, a Keresztapa még ma is "divatos" és jelentős alkotás. A Keresztapa alakja tehát kimozdíthatatlan az amerikai mozi nagyjainak szoborparkjából. De kié is ez az alak, és honnan jött? Mennyire ismered a Keresztapa-trilógiát? – PORT.hu-kvíz. Minthogy a valóságos Maffia is egy olasz exporttermék, nem meglepő, hogy gyökerénél A keresztapa is egy emigráció története. Vito igazi neve Andolini, Corleone pedig szicíliai szülőfaluja, ahonnan még gyerekként elmenekül, miután a helyi maffiavezér, Don Ciccio megöli egész családját. Innen indul minden idők egyik legnagyobb szabású maffiafilmje Marlon Brando, Al Pacino, James Caan, Robert Duvall, Richard Castellano és Diane Keaton főszereplősével, amely bemutatja azt a gépezetetet, ami az olasz maffiában gyökerezve a világ egyik leghatalmasabb és legrettegettebb hatalmává vált az Egyesült Államokban. Tanúi lehetünk a hihetetlen összetartásnak, az érdekek és a félelem összetartó erejének, ami ezt a világot jellemzi. Figyelemmel követhetjük a kegyetlen, gyilkos módszereket, amivel a Corleone család feje dolgozik.
A Mario Puzo azonos című regénye alapján készült film meglehetősen kendőzetlenül, a maga idejében sokkolóan ható leszámolás-jelenetekkel tarkítva mutatja be világ egyik legrettegettebb hatalmává vált, olasz gyökerű maffia gépezetét Az 50. évfordulós felújított kiadás eredeti nyelvű előzetese (maga a film magyar felirattal látható): A Keresztapa kultikus státusza többek között a kivételes szereposztásnak is köszönhető. Don Vito Corleone szerepére Coppola Marlon Brandót választotta, akinek zseniális alakítását Golden Globe és Oscar-díjjal jutalmazták (ez utóbbit végül nem vette át, maga helyett egy indián nőt küldött a gálára egy üzenettel). A kezdetben az üzleti ügyektől szándékosan távol maradó, majd az apja és bátyja elleni merénylet után a család vezetését átvevő Michael Corleone szerepére sok korabeli sztár pályázott a Paramount stúdiónál, ám Coppola egy valódi olasz gyökerekkel rendelkező fiatal színészt akart. Döntése telitalálatnak bizonyult: bár Al Pacino korábban csak kisebb filmekben játszott, alakítása hatalmas tehetségről tett tanúbizonyságot.
Ikonikus karakterei, emlékezetes jelenetei és szállóigévé vált dialógusai kitörölhetetlenül beivódtak a huszadik század popkultúrájába. Ötven évvel az eredeti bemutatója után a Paramount Studio Coppola szakmai vezetésével teljes körűen restaurálta a filmet, és február folyamán limitált vetítéssorozatban világszerte néhány kiválasztott moziban újra nagyvásznon látható. Magyarországon a MOM Park megújult mozijában, a fotelekkel felszerelt Cinema MOM-ban lesznek a vetítések, február 10-16. között csak egy hétig, eredeti nyelven, magyar felirattal. Részletek a oldalon olvashatók.
Bármennyi konfliktus és hajmeresztő megoldás fordult is elő a forgatás alatt, Coppola csapatának végül sikerült elkészítenie A keresztapa című filmet, amely azóta is méltó helyet foglal el a filmklasszikusok között, és amiért az egész világ máig rajong.
A cica azonban olyan hangosan dorombolt a forgatáson, hogy később utószinkronnal kellett pótolni a hibás, zajos felvételeket. 3. Igazi lófej volt az ágyban. Egészen megdöbbentő, de A keresztapa egyik legkeményebb jelenetében, amelyben egy zsoké kedvenc lovának a levágott fejét találja az ágyában, nem kelléket használtak. A lófejet egy vágóhíd biztosította a produkció számára, a színésznek pedig nem szóltak az eredetéről. Így a kultikussá vált jelenetben nem is a karakter, inkább az őt eljátszó férfi őszinte ordítását hallhatjuk. 4. A szereplőknek a kamerákon kívül is úgy kellett viselkedniük, mint egy nagy családnak. Francis Ford Coppola szerette volna, ha színészei elmélyednek a figurákban és megtestesítik azt az olasz családot, amiről a filmek szólnak. Ennek érdekében arra kérte sztárokat, hogy a kamerán kívül is maradjanak szerepben: a forgatás során például végig együtt kellett vacsorázniuk a munkanap végén. 5. Hollywood színe-java esélyes volt Michael Corleone szerepére. Többek közt Dustin Hoffman, Burt Reynolds, Martin Sheen, Jack Nicholson és James Caan is.