Minden bögrét a kiválasztott paramétereknek megfelelően egyedileg kivitelezünk. A mintát magunk készítjük, többféle technikát alkalmazunk, attól függően, hogy a grafika mit kíván meg. A termék mosógatógépbe és mikrohullámú sütőbe nem helyezhető. Ajándéknak szánod? Ez A nagy pénzrablás bögre egy remek döntés! Biztosan sikert arat az ajándék, hiszen kedvenc Netflix sorozatának ikonikus emblémáival, karaktereivel egyszerűen nem lehet melléfogni A megajándékozott eldöntheti, hogy a mindennapokban használja a bögrét, vagy kizárólag különleges alkalmakkor veti be. Emlékezetes pillanat lesz, amikor kibontja a legújabb A nagy pénzrablás cuccát, így örökre emlékezni fog rá, hogy tőled kapta. Kinek ajánlanánk a La Casa de Papel bögrét? Elsősorban a népszerű sorozat rajongói számára. Ez A nagy pénzrablás ajándék a tinédzserek, de az idősebbek számára is tökéletes választás, hiszen a bögre fiatalos grafikájával szinte kortalan ajándék, minden használat egy élmény marad. Miért éri meg a áruházban vásárolnod?
Figyelembe véve, hogy Berlin, Oslo és Moszkva mind visszatértek A nagy pénzrablás 3. és 4. évadában valószínűleg nem most láttuk utoljára Nairobit sem, de kétségtelen, hogy A nagy pénzrablás újfent bebizonyította, hogy a Trónok harcához hasonlóan egy főszereplője sincs biztonságban. TOVÁBBI IZGALMAS CIKKEK A NAGY PÉNZRABLÁS-TÉMÁBAN: Mikor jön A nagy pénzrablás 5. évada és mire számíthatunk?
Ha egyetlen dolog biztosnak tűnt A nagy pénzrablás (La Casa de Papel) eddigi epizódjai alatt, az az volt, hogy Tokió (Úrsula Corberó) biztosan túléli a kalandot. Ő volt az, akit a pilotban először láttunk, a történet narrátora, és annak ellenére, hogy a Professzor mozgatta a szálakat, Tokiót tartották a rajongók a spanyol krimi főszereplőjének. Tokió halála legalább olyan brutálisra sikerült, mint Nairobié, azt viszont a forgatókönyvírók számlájára lehet írni, hogy a gránátokkal saját magát és a társaira támadó katonákat felrobbantó nő Gandiát (José Manuel Poga) is magával vitte a túlvilágra. Kapcsolódó: Ettől a fordulattól még azok is sokkot kaptak, akik utálták Tokiót "Egyáltalán nem szerettem Tokiót, úgy gondoltam, hogyha meghal, kicsit sem érdekel majd. Amikor láttam a végén a halálát, teljesen szétestem. Rosszabb volt, mint amikor Moszkva és Berlin távozott, és majdnem annyira borzasztó, mint amikor Nairobit megölték" – írta egy, a brit Express által idézett néző a Redditen. A fórumon sokan mások is egyetértettek a gondolattal és kiemelték, Tokió halála teljesen váratlanul érte őket, talán éppen ezért ütött akkorát.
Szóval még Berlin a dicsőség zászlajával a kezében távozhatott, addig Nairobi halála gyors és csúnya volt, ráadásul pont akkor érkezett, amikor már a rajongók fellélegeztek, hogy túléli a harmadik évadban kapott tüdőt is ért lövést, amit követően a többiek egy fél évadot töltöttek a megmentésével. Nos nem így lett, jött Gandía (José Manuel Poga), aki előbb túszul ejtette, majd a wc-ajtóba verte a fejét, kikötözte, átlőtte a kézfejét, végül előbb élő pajzsként használta, majd kegyetlenül fejbe lőtte, de előtte még odaszúrta neki, hogy Korcs. Méltatlan halál ez egy ennyire szerethető karakternek, nem csoda, hogy a szó szoros értelmében meggyászolták a rajongók a halálát. Csakhogy megvolt a funkciója. Ez ugyanis olyan mértékű gyűlöletet váltott ki Gandía irányába, ami egyrészt összekovácsolta a csapatot, másrészt a nézők még inkább elkezdtek szurkolni a bankrablóknak. Azt biztosan állíthatjuk, hogy senki más halálának nem lett volna olyan következménye, mint Nairobiénak. De például összehasonlítva Berlin esetével: Berlin már boldogan várta a halált, miközben Nairobi boldog jövőt tervezett magának – gyermeket szeretett volna és szeretett volna újra egyesülni gondozásban lévő fiával, Axellel is.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
2022. márc 20. 12:00 Dana Scully és Fox Mulder kalandjai meghódították a világot /Fotó: NORTHFOTO "Az igazság odaát van. " A mottó a múlt század kilencvenes éveiben lett világhírű, akkor hódította meg a tévénézőket az FBI paranormális ügyekben nyomozó kettőse, Fox Mulder és Dana Scully. A két nyomozó a valóságban ki nem állhatta egymást, ráadásul pont fordítva voltak "bekötve", mint a forgatókönyvben írt szerepük alapján gondolni lehetett volna róluk. Az UFO-hívő Mulder és orvos végzettségű, kezdetben mereven szkeptikus társának kalandjai 1993-tól kezdve egyre több és több nézőt hódítottak meg. Összesen tizenegy évadot és két mozifilmet forgattak X-akták címszó alatt, a természetfelett ügyekbe még maga a CIA is beszállt, amely szervezet ugyan évtizedeken át nem erősítette meg a földönkívüliek létezését, sem összefüggését a megmagyarázhatatlan észlelésekkel, mégis több, valódi aktát bocsátott a Chris Carter vezette készítő stáb rendelkezésére, hogy forgassanak belőle. Az igazság odaát van die. Chris Carter, az X-akták lelke /Fotó: NORTHFOTO A 2018-ig 218 epizódot megélt sorozat sztárjainak érdekessége, hogy az életben pontosan az ellentétei voltak a megírt karaktereknek, a Scullyt alakító Gillian Anderson lelkes híve a természetfeletti erők létezésének, míg a Mulder ügynökként világhírűvé lett David Duchovny az egészet – így a sorozat alapvetéseit – bődületes ökörségnek tartja.
Jobban jártam volna mondjuk, ha némileg több asszertivitás szorul belém, és lepofátlankodom a nagyok közé, annak ellenére, hogy már fellőtték a pizsit, mert akkor bár rosszalló megjegyzések közepette, de legalább nem relatíve egyedül kellett volna átélnem azt a rémületes főcímet, ugyanis nekem már az elég volt ahhoz, hogy ne legyen nyugodt az éjszakám. Habár az igazság odaát van, azért találtunk néhány érdekességet az X-aktákról. És azt kell, hogy mondjam, a mai napig kiráz tőle a hideg, pedig azóta láttam ezt-azt. Rövid idő elteltével aztán már én is a nagyok között ülve izgultam végig Murder és Scully ügynökök különös eseteit és rájöttem, hogy az X-akták nem csak baromi para, de rohadt érdekes is, érdeklődésemet, pedig új irányokba kezdte nyitogatni. A legszemléletesebb példa erre talán az, amikor igen zsenge korom ellenére elkezdtem kutakodni és utána olvasni, hogy mi is az a Fidzsi szirén, amit a mai napig az egyik kedvencemként számon tartott, Humbug című vándorcirkuszos epizódban emlegetnek. Ennél az epizódnál döbbentem rá arra is, hogy ez a széria vicces is tud lenni.
Az évadok minősége ugyan elég hullámzó, mégis rendkívül ritka az olyan sorozat, ami ennyire képes lenne megragadni az emberek fantáziáját és félelmeit a korban, amelyben született. Innen pedig üdvözlöm a tesóimat, régi osztálytársakat és barátokat (szia Linda! ), akikkel anno oly sok időt eltöltöttünk az előző esti X-akták rész élményeinek megvitatásával. Szotyit, valaki? Ki nem állhatták egymást az X-akták színészei - Blikk. Lakat Barnabás: Azok számára, akik velem együtt gyakorlatilag ezen a sorozaton nőttek fel, valószínűleg hasonlóan meghatározó élmény volt, mint ami mondjuk a hatvanas évek amerikai fiataljai számára a klasszikus Homályzóna sorozat lehetett. Kétségkívül okozott nem kevés álmatlan éjszakát, ám ez a legkevésbé sem tántorított el minket attól, hogy hétről-hétre leüljünk a katódsugárcsövek villódzó fényei által kirajzolt titokzatos, rejtélyes, hátborzongató, néha egyfajta fanyar humort is felvillantó bizarr esti mesék elé. Mondjuk emlékszem, hogy az első epizódok egyikét, melyet a család idősebb és nálam jóval szerencsésebb tagjai a nappali megnyugtató biztonságot nyújtó, kényelmes foteljeiből néztek végig, én az emeletre vezető lépcsőnk utolsó két foka közül, a sötétben kuporogva néztem, pontosabban lestem.
Úgy mint, az első Rémálom az Elm Utcában részt…az első Péntek 13-at…a Vissza a Jövőbe trilógiát…a Die Hard trilógiát (akkor még csak trilógiát)…a Függetlenség napját…és sorozatok közül pl. az X-Aktákat. Emlékszem, a suliban az osztálytársaim nézték már egy ideje, rendre ki is beszélték, amin én csak pislogtam, hogy vajon mi is lehet ez. Aztán egyik hétvégén, amikor a szülők egy házibuli után úgy döntöttek, hogy nem jönnek haza, csak másnap reggel, egyedül maradtam otthon, és mit csinál ilyenkor a gyerek? Hát persze, hogy hajnalig TV-t néz. Így esett meg velem, hogy a csatornák szörfölése közben a TV3-ra vitt az utam, ahol pont a főcím vette kezdetét. Nekem meg kikerekedett a szemem, leraktam a távirányítót és hátra dőlve belevágtam az epizódba. Az igazság odaát van – Pszi-akták – Underground Bolt. A gumiemberes rész volt, aminek a végén egy mozgólépcső mechanikája végez vele és emlékszem, eléggé ráparáztam. A sötét képi világ, a félelmetes zene, a gumiember világító szempárja…félelmetes volt. Jó pár napig úgy közlekedtem otthon, hogy azt skubiztam, nem e világít valahol az a bizonyos szempár.