Rugalmas viselkedésszervezés A szintén a pervazív fejlődési zavarok nagy családjába tartozó Asperger-szindróma és autizmus közötti alapvető különbség, hogy ez utóbbinál minden esetben érintett a beszédfejlődése, és érintett lehet a kognitív funkciók fejlődése, tehát az intellektus, ami normáltól, igen alacsony az autizmus orvosi meghatározása lehet. Emellett az autizmussal több ún. Hogyan ismerjük fel? Szinte aligha van egyetlen tünet vagy viselkedés, amely állandóan jelen van, de olyan sem, ami kizárná az autizmus diagnózisát. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy mint minden pervazív fejlődési zavar, az autizmus is tág spektrumként kezelendő. Ez azt jelenti, hogy súlyossága egyénenként eltér, illetve egy egyénnél is különböző mértékben lehet érintett a három terület, így az autizmus tünetei rendkívüli sokszínűséget mutatnak. Az autizmus jelei 2 éves korban is megfigyelhetőek már, de gyakorlatilag egészen pici kortól kezdve felfigyelhetünk a gyermekkori autizmus tüneteire. Mi az autizmus?
A tárgyak funkcionális használata helyett tárgyak részletei kötik le, például madzagok, autó kerekének pörgetése, ajtónyitogatás stb. Az életkorban elvárt "mintha" vagy "szerep" játék helyett sorba rendezi a tárgyakat, saját logika szerint szortírozza, rendezgeti újra meg újra. A jó képességű Asperger-szindrómás gyerekek gyakran egy témában mélyülnek el hosszasan. Gyakran szélsőségesen ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, a kialakult nem funkcionális rutinokhoz. Ha valami megváltozik, akkor jelentős hisztivel reagálnak (pl. megszokott útvonal megváltozása). A kezek, a test repetitív mozgása is gyakori (pl. izgatott állapotban repkedő kézmozgás, előre-hátra hintázás, szokatlan testtartás, gyakori lábujjhegyezés). A korai tünetekről részletes videó demonstrációval többet megtudhat a weboldalon. A felismerés algoritmusa • A fejlődés rendszeres nyomon követése a védőnői szűrővizsgálatok alapján. • A gyermek célzott megfigyelése az alábbiak szerint [4]: – a tekintet használata; – szemkontaktussal kísért, meleg, örömteli arckifejezések; – az érdeklődés vagy öröm megosztása; – névre adott válasz; – a szemkontaktus, arckifejezés, gesztusok és hangadás koordinációja; – megmutatás; – prozódia; – a test, karok, kezek vagy ujjak repetitív mozgásai vagy tartása; – tárgyakkal végzett repetitív mozdulatok.
Másfél éves korban már lehet rá gyanakodni "Itthon kétéves kor előtt jellemzően nem adunk autizmus diagnózist. A gyanú persze már korábban is felmerülhet, egy 2009-es hazai felmérés szerint a szülők átlagosan 18 hónapos kor körül kezdenek először aggódni, ám jellemzően ilyenkor a gyerekorvos, védőnő még azt tanácsolja, hogy várjanak. Az elmúlt években egyébként a kutatások világszerte abba az irányba tolódtak, hogy minél korábbi korban felismerhetők legyenek az autizmus specifikus tünetei. Jelenleg már hat hónapos csecsemőkkel is folynak kutatások: például figyelik, hogy a gyermek hogyan követi a szülő tekintetét, hogyan tart szemkontaktust, illetve hogy a másik arcán mit figyel meg. Ezekbe a vizsgálatokba gyakran olyan csecsemőket vonnak be, akiknek idősebb testvérük autista, és mivel a rendellenességnek genetikai okai is vannak, náluk nagyobb a rendellenesség kialakulásának kockázata" – mondja dr. Simó Judit gyermekpszichiáter, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakembere. A kilencéves Penelope egy párizsi autistaintézet lakója Forrás: AFP/Joel Saget Az egész autóval játszik, vagy csak a kerekek érdeklik?
Például ha a szülő próbálja rámutatással felhívni a gyermek figyelmét valamire, akkor a gyermek nem követi a mutatás irányát; a gyermek spontán nem mutatja meg szüleinek a neki tetsző dolgokat. A kisded nem vesz örömmel részt a szociális játékokban (pl. kukucs játék, süti-süti), nem utánozza a hétköznapi cselekvéseket. Később közös tevékenységbe, játékba nehéz bevonni, inkább a magányos foglalatosságokat részesíti előnyben. Érzelmeit kevéssé és időnként szokatlan módon fejezi ki, mások érzelmeire is kevésbé reagál (pl. nem osztja meg örömét, örömében kezével repked; nem veszi észre, ha a másik személynek baja van, bajban nem kér segítséget). A szemkontaktust többnyire nem tudják megfelelően alkalmazni a szociális interakciók szabályozására. A kommunikációs eltérések nagyon széles körűek lehetnek: az egyáltalán nem beszélő gyerektől a korát meghaladó szókészlettel folyékonyan beszélő, de társalgásba nehezen bevonható gyerekig. A gyerekek beszédfejlődése többségében megkésve alakul (kivéve az Asperger-szindrómát), legtöbbször ez az a tünet, ami miatt segítségért fordulnak a szülők.
Ennek ellenére szociális készségei jelentősen károsodtak. Gyakran koordinálatlan a fizikai mozgása. Beszéd közben az arckifejezés, a testbeszéd és a hanghordozás nehézkes. A szemkontaktust nehezen viseli. Az Asperger-szindrómában szenvedő beteget fiatal felnőtt korában gyakran szorongás és depresszió gyötri. A betegséget nehezen lehet felismerni. Becslések szerint az esetek 30-50 százalékában nem derül ki az illetőről, hogy Asperger-szindrómában szenved. Átható fejlődési zavar (PDD-NOS) E betegséget még nehezebb diagnosztizálni. Azon gyermekeknél, akiknél az autizmus súlyosabb, mint az Asperger-szindróma, de nem olyan súlyos, mint az autista rendellenesség, náluk PDD-NOS-t diagnosztizálnak az orvosok. A PDD-NOS tünetei nagyon változóak minden gyereknél, így nehéz általánosítani: csökkent szociális interakció, épp úgy, mint az autizmusnál jobb nyelvismeret, mint az autizmusnál, de nem olyan jó, mint az Asperger-szindrómánál kevesebb az ismétlődő viselkedés, mint az Asperger-szindrómánál vagy az autisztikusnál későbbi életkorban alakul ki Autista zavar Azok a gyerekek, kiknél a tünetek súlyosabbak, mint az átható fejlődési zavarnál, azoknál autista zavarról beszélhetünk.
Az autizmusra súlyosabb fogyatékossággal járó szociális és nyelvi működés, valamint ismétlődő viselkedés a jellemző. Gyakran mentális retardációval és rohamokkal kell szembenéznie a betegnek. Nevét a betegséget 1964-ben először leíró tudósról kapta. Előfordulása rendkívül ritka, 1:10000. Kizárólag nők körében fordul elő, a fiú beteg még magzati korban elhal. Az X kromoszómán végbemenő génmutáció következménye az autizmusnak e típusa. A mutáció véletlenszerűen fordul elő, tehát semmi köze a genetikai hajlamhoz. A csecsemő fejlődése 6-18 hónapos korig normális, majd hirtelen a pici az addig megszerzett kommunikációs, koordinációs képességét elveszti. Nem válaszol a hangokra, nem veszi a szájába a kezét, nem tapsol, amikor látja, hogy más tapsol. A betegség kezelése: fizikai gyógytorna és logopédus által tartott foglalkozások. Gyermekkori széthúzó zavar Az autizmus típusai közül ez a legsúlyosabb lefolyású. A fiúknál gyakrabban fordul elő, mint a lányoknál. A gyermek 2-4 éves koráig normálisan fejlődik, majd gyorsan veszít az addig elsajátított több funkcionális területeiből.
Másfél – két év körüli gyermeke furcsán viselkedik, illetve fejlődése néhány területen elmarad a korosztályától? Mikor gondoljunk autizmusra? Mivel már rengeteg kutatás bizonyította, hogy minél korábban felismerjük egy gyermek esetében az autizmusra utaló jeleket, annál nagyobb az esély rá, hogy megfelelő intenzitású fejlesztéssel "visszaterelhető" a gyermek a többségi oktatási rendszerbe, nagyon fontos, hogy a fejlesztést ne halogassuk! Ma már vannak olyan fejlesztési programok, amelyeket kifejezetten az 1 és 3 év közötti korosztályra fejlesztettek ki (pl. az ún. Early Start Denver Model, az ESDM mellyel Alapítványunk is foglalkozik), melyeknek célja, hogy 4 éves korára a gyermek utolérje a korcsoportját. Sajnos itthon ma még 3 éves kor alatt ritkán jut egy gyermek diagnózishoz, hiszen a diagnosztizáló helyek túlterheltek, sokszor fél éves várólistával, és általában a környezet is csak 2 – 3 éves kor magasságában "fog gyanút". A mi meglátásunk az, hogy a szakértői diagnózis hiányában is fel lehet ismerni ha egy gyermek az ún.
A Sinovac Biotech kínai gyógyszergyár által a koronavírus ellen kidolgozott, CoronaVac nevű oltóanyag 83, 5 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a törökországi klinikai vizsgálatok harmadik szakaszában az ankarai Hacettepe állami egyetem közleménye szerint. A beszámoló szerint a készítmény 100 százalékban megelőzi, hogy a fertőzöttek kórházba kerüljenek. A gyengített vírusokon alapuló CoronaVac tesztje 2020. szeptember 14-én kezdődött meg Törökországban. Kínai oltás nevez. A védőoltás hatékonyságát 18 és 59 év közötti alanyokon vizsgálták. A kísérletben 10 216-an vettek részt, oltóanyagot 6648 ember, míg hatóanyag nélküli szert, vagyis placebót 3568 ember kapott. A Hacettepe egyetem a szer mellékhatásait illetően azt közölte, hogy a tesztalanyok 9, 8 százalékánál jelentkezett fáradtság, 7, 6 százalékánál fejfájás, 3, 8 százalékánál izomfájdalom, 2, 5 százalékánál láz, 2, 4 százalékánál remegés, 1, 6 százalékuknál pedig az injekció helyén alakult ki fájdalom. Haláleset nem történt – szögezte le az intézmény.
Az inaktivált vírusra épülők viszont még az első generációs technológiát képviselik (ez önmagában korántsem jelent minőségi különbséget vagy aggályt, csupán annyit, hogy nem a mai legmodernebb kutatási vonalat képviselik). Az inaktivált vírus laikus megfogalmazásban azt jelenti, hogy ezekben az oltásokban benne van a teljes koronavírus, de persze ártalmatlanná téve. A fejlesztés sokkal kevésbé igényel modern molekuláris biológiai megoldásokat, a vírust például egyszerűen egy olyan vegyülettel ( béta-Propiolaktonnal) kezelik, amely olyan elváltozásokat hoz létre rajta, hogy ártalmatlanná válik. Az inaktivált vírus alkalmazásának az egyszerűségén túl az is előnye lehet, hogy a vírus minden alkotórésze, azaz fehérjéje bekerül az emberi szervezetbe, így az immunrendszer bármelyik megsemmisítésére képes lehet antitestet gyártani. Kínai oltás never say. Ahogy Kemenesi írja, inaktivált vírust használ például a Hepatitis A vagy a veszettség elleni oltás is. A legtöbb modern megoldás viszont csak a koronavírus gömb alakú felületén lévő tüskefehérjére koncentrál, ezt ismerteti fel "betolakodóként", és ennek kiiktatására ösztönzi az immunrendszert (amely a tüskefehérjével együtt természetesen a teljes vírust likvidálja).
Katonai orvosokat és egészségügyi dolgozókat küldött Sanghajba a kínai hadsereg a város mintegy 25 milliós lakosságának koronavírus-tesztelésére, jelentette hétfőn internetes kiadásában a Global Times című kínai lap. A kínai hadsereg vasárnap jelentette be, hogy több mint kétezer egészségügyi dolgozót küld a városba, akik a tesztelés mellett az orvosi ellátásban is segítséget nyújtanak. Véletlenül kínai vakcina után AstraZenecát kapott a magyar házaspár - mfor.hu. Sanghajban hétfőn kezdik meg a teljes lakosság tesztelését a jelenlegi, a koronavírus gyorsan terjedő omikron variánsa okozta járványhullám összes esetének kiszűrésére. A tömeges tesztelési akciót 36 óra alatt kívánják teljesíteni. Sanghajt a múlt hét elejétől kezdve két szakaszban lezárták a vírus terjedésének megfékezésére. Jelenleg a lezárások második szakaszában, a Huangpu-folyótól nyugatra található városrészekben van érvényben vesztegzár, amelyet a tervek szerint kedden oldanak fel. Az első szakaszban lezárt, a folyótól keletre és délre fekvő területek teljes lezárását ugyan pénteken feloldották, ám azokban a lakónegyedekben, ahol eseteket azonosítottak, 14 napos vesztegzár intézkedés alkalmazásáról döntöttek, egységesen március 28-ai kezdődátummal.
A harmadik kísérleti fázisban lévő kilenc koronavírus-vakcina közül csak két kínai (Sinovac és Sinopharm) alapszik inaktivált víruson, az összes többi harmadik generációs technológiával készül. A WHO adatbázisa szerint az inaktivált víruson alapuló fejlesztésekkel lényegében ma már csak a kínaiak foglalkoznak. Katonai orvosokat küldtek Sanghajba a lakosság tesztelésére. Az első klinikai kísérleti fázisig eljutott oltások között az egyik indiai és a kazah oltás kivételével csak kínaiakat találni, ahol inaktivált vírusra építenek. Moncef Slaoui, az amerikai központi fejlesztési támogatási program szakmai vezetője azt mondta, ők az inaktivált vírust már a startnál azonnal elvetették, ez a technika náluk szóba sem jöhetett. Slaoui ki is jelentette, hogy szerinte a módszer korszerűtlen, nagyon megnehezíti azt, hogy gyorsan nagy mennyiséget lehessen gyártani az oltásból, és még veszélyeket is rejt magában. Az amerikai szakember aggodalmait azonban nem mindenki osztja. Az, hogy inaktivált vírusra épül az oltás, önmagában még nem jelent minőségi problémát, ezt is ugyanúgy lehet jól és kevésbé jól csinálni, ráadásul egy régóta kipróbált és bevált módszerről van szó.
Törökországban a lakosság tömeges beoltása január 14-én kezdődött meg a CoronaVac vészhelyzeti alkalmazásával. A készítményt két részletben, 28 nap eltéréssel kell a szervezetbe juttatni. Az első adagot 7 millió 257 ezer, míg a második adagot már 2 millió 96 ezer embernek adták be. Az ország lakossága nagyjából 83 millió. Tavaly decemberben a török kutatók egy részleges vizsgálatból még 91, 25 százalékos hatékonyságúnak állapították meg a CoronaVacot. Ezt a vakcinát Brazíliában is használják. Kínai oltás neverland. Egy friss tanulmány szerint a vírus brazil variánsa ki tudja "kerülni" a CoronaVac által termelt antitesteket. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/AP/Silvia Izquierdo