És az uralkodó malacfajta a jó koleszterinben gazdag mangalica volt. Szóval együnk sokszor keveset, ötször naponta, mozogjunk rendszeresen, ha kiver a víz a tangás tinédzserektől az aerobikórán, akkor sétáljunk erőteljes iramban napi 3 km-t, ne együk meg a gyerekek maradékát, és már indulhatunk is a szupernő bajnokságon.
Mindenki örült, hogy nem harckocsi-vezetői vizsgán kellett szerepelnie... Az éj sötét, és tele van iszonyattal... :O)))
47 Kosztolányi Dezső: Füst Milán. 49 Füst Milán Kosztolányiról. Magvető, 1976 53 Vas István: Füst Milán olvasásakor. In: Vas István: Az ismeretlen isten. Szépirodalmi, 1974. 55 Halász Gábor: Új verseskönyvekről. In: Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék. Magvető, 1981. 61 Németh Andor: Füst Milán költeményeirő. In: Németh Andor: A szélén behajtva. Magvető, 1973. 62 Radnóti Miklós: Füst Milán. In: Radnóti Miklós: Tanulmányok, cikkek. Magvető, 1956. 65 Weöres Sándor: Levél Füst Milánhoz. Holmi, 1995. 8. 70 K. Havas Géza: Új magyar líra. In: Havas Géza, K. : Irodalmi tanulmányok. Szociáldemokrata Párt. 1940. 71 Sőtér István: Füst Milán. Négy nemzedék. In: Sötér István: Gyűrűk. Szépirodalmi, 1980. 73 Thurzó Gábor: Véletlen találkozások. Magyarok, 1949. 3. 75 Határ Győző: Kései sirató. Füst milán feleségem története röviden. Magyar Műhely, 1967. 78 Devecseri Gábor: Fenség és szenvedély. In: Devecseri Gábor: Lágymányosi istenek. Magvető, 1979. 82 Féja Géza: Füst Milán kőtáblája. In: Féja Géza: Törzsek, hajtások. Magvető, 1978. 85 Nemes Nagy Ágnes: Füst Milán 90. születésnapján.
Ettől függetlenül A feleségem története nem vontatott. Egy percig sem veszítjük el a kíváncsiságunkat a páros rejtélyes kapcsolatáról, aminek sikerült minden szélsőségét és ellentmondását bemutatni. Enyedi pedig pont olyan finoman nyúlt bele a történetmesélésbe, amivel Füst Milán mellett az ő hangja is megszólalhat.
In. : Radnóti Zsuzsa: A próféta színháza. Pécs. Jelenkor, 1993. 116 Füst Milán: Napló. In: Füst Milán rejtélyes múzsája (Jaulusz Erzsébet). Összeállította Petrányi Ilona. Fekete Sas, 1995 124 Jaulusz Erzsébet levele Füst Milánnak. Fekete Sas, 1995. 125 Bóka László: Negyedik Henrik király. Nyugat, 1941. 127 Füst Milán Lear-fordításának és kiadásának története. Kornétás, 1991. 1-2. 130 "Nagyobb igazam van, mint amit elmondani lehet" Nagy regény Kádár Erzsébet: A feleségem története. In: Kádár Erzsébet: Ritka madár. Szellemek utcája - Füst Milán, Kis Pintér Imre - Régikönyvek webáruház. Nyilvánosság Klub-Századvég, 1993. 145 Fülep Lajos levele Füst Milánnak. PIM V. 4140/271/5 147 Füst Milán levele Fülep Lajosnak. MTAK Ms 4587/101 150 Noel, Bernard: Füst Milán ideje. 154 Rónay György: Füst Milán: A feleségem története. In: Rónay György: A nagy nemzedék. Szépirodalmi, 1971. 156 Bori Imre: Füst Milán: A feleségem története. In: Bori Imre. Az avantgarde apostolai. Újvidék, Forum, 1971. 164 Kis Pintér Imre: Füst Milán: A feleségem története. In: Kis Pintér Imre: Helyzetjelentés.
Az adaptáció autentikussága terén mindent megtett Enyedi Ildikó: a holland hajóskapitányt, Jakob Störrt holland színész, Gijs Naber alakítja, imádott feleségét pedig a francia filmcsillag, Léa Seydoux. Naber tényeg egy holland óriás, és Seydoux párizsiassága sem megkérdőjelezhető. Az 1920-as évek megidézésében, atmoszférában, látványvilágban makulátlan a produkció, képileg fantasztikus. Füst Milán: A feleségem története (részlet) | Olvass bele. Rév Marcell operatőri munkája lenyűgöző, a mű csodálatos kompozíciók láncolata. Ha csak, mint mozgóképet szeretnénk élvezni, megtehetjük: csodálatos városképek sorakoznak (például Párizs és Hamburg, de a szemfülesek budapesti helyszíneket is kiszúrhatnak, mint például az Andrássy utat). Érdekes és egyben izgalmas vizualitás ez, hiszen egy ilyen drága produkciónál adott az a nyelv, amit "meg kell lépni", ezt a kihívást pedig Enyedi nagy magabiztossággal vette. Füst Milán művét azonban nem azért tartja nyilván a világirodalom, mert közhelyes volna: a szerelemről és annak toxikus mellékhatásáról, a féltékenységről szóló csodálatos írásmű, amely képes a legbelső érzéseinkről szólni.
Kieszelte tehát a következőt: Az árok gondolata neki is tetszett. Csakhogy volt ám ott egy kis híd is, alatta bozóttal, miegymás, s minthogy megtudta, hogy az őr naponta csak kétszer megy el arrafelé – hajnali öt órakor és este hét után –, különben a nagy forróságban javarészt néptelen ez a táj, kiszaladt hát hozzám a híd közelébe kora reggel valami kosárral vagy tejes ibrikkel, de olyan kuszáltan és álmosan, majd megbolondultam bele. Mert el lehet képzelni, fiatal fiú voltam, s rajta meg érezni lehetett az ágy melegét. Otthon a korai felkeléseket illetően hazudtam valamit – anyámat különben is elkerültem, s úgy jártam-keltem egész nap a nagy napsütésben, mintha álmodnék. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. S így tartott ez egész nyáron át. Akkor meguntam a nőket. Ettől számított egy év múlva pedig egyik nagybátyám, az egyetlen kedves és elfajzott nagybátyám, akinél látogatóban voltam, kampós létrát készíttetett nékem, hogy módom legyen a szobámból felmásznom egy másik házba, egy emelettel magasabbra, ahol este mindennap fürdött egy gyönyörű hölgy.
SZÓRAKOZÁS Nagy A Mayerling nemcsak egy szerelmi dráma, hanem egy egész birodalom tragédiája Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy daliás szőke herceg, Európa nagy múltú dinasztiájának sarja, aki idővel mint jeles uralkodó vonulhatott volna be a történelmi pantheonba. Habsburg Rudolfból mégsem lett király, de hogy pontosan mi és miért is történt Mayerlingben, máig rejtély. Szórakozás Papot is hívtak a filmje után, hogy megszentelje a mozivásznat - 100 éve született Pasolini Száz éve, 1922. március 5-én született Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező, író, költő, a 20. század egyik legsokoldalúbb művésze. Szórakozás A München aktualitása húsba vág: mit tehetsz, ha egy diktátor háborúzni akar? Két egykori jóbarát lehetetlen helyzetbe sodródik, miközben rájuk nehezedik a történelem: akaratukon kívül válnak kémekké egy ellenséges országban, ahol a világ sorsáról döntenek. Háború vagy béke? A válasz korántsem olyan egyértelmű. Robert Harris feszült thrillerje magával ragadóan vegyíti a fikciót és a történelmi tényeket.
Rév Marcell képei minden lehetőséget felkínáltak arra, hogy átérezzük Störr kapitány szerelmi kálváriáját, ahogy Láng Imola is hihető és szemet gyönyörködtető látványvilágot tárt elénk. Naber azonban nem tudta minden részletében kihasználni a ráfordított kameraidőt. De kár lenne mindent Naber számlája írni. A film legnagyobb hibája, hogy számtalanszor elvicceskedi a konfliktusokat, amik ugyan lehetnének komikusak, de a történet kulcsa pont ellenkező: Jakob Störr végeláthatatlan kételyei és belső viszályai. Ehelyett a közönség nevettetve van, és sokszor együtt kacsinthat össze Lizzyvel, és kiröhögheti a hajóskapitány bizonytalankodását. Lizzy előretolásával ez a probléma: amíg a regényben egy titokzatos, a férj által bemutatott rejtélyes szereplőről van szó, addig a film nagy részében egyenrangú partnerként van kezelve, amitől oda a titokzatosságának – akkor is, ha Enyedi szándékosan egy teljes személyiséget kért Seydoux-tól. A film végére viszont szépen lassan eltűnik a képernyőről, ami a legerősebb pillanatokat adja a két főszereplőnek.