A tihanyi apátsági templom Az alapítólevél részlete: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea", azaz " Fehérvárra menő hadi útra" A tihanyi alapítólevél, amelyben I. András király 1055 -ben összeíratta a monostor birtokát, az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. Története [ szerkesztés] A tihanyi bencés apátságot Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére alapító I. András magyar király adta ki, és valószínűleg Miklós püspök fogalmazta. Tihanyban az uralkodó bencés szerzeteseket telepített le, akiknek templomot és kolostort építtetett a Tihanyi-félsziget kimagasló pontján. Az alapítás tényét, a javak átadását erősíti meg az a hártyára írt oklevél, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek a mai napig. Tartalma [ szerkesztés] E latin adománylevél szövegében számos olyan magyar nyelvű helymegjelölés fordul elő, amely a 11. századi hazai nyelvállapotról árulkodik. Az okirat nemcsak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerkezeteket – köztük egy terjedelmesebbet – is tartalmaz a latin mellett magyarul: »INDE AD CASTELIC & FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA POST HEC PETRE ZENAIA HEL REA«, vagyis Fehérvárra menő hadi útra.
Lóháton, szekereken törekedett mindenki a tihanyi templom és kolostor felé: itt az egybegyűltek előtt ünnepélyesen felolvasták az alapítólevél szövegét. A főpapok és urak aláírták az oklevelet; azok, akik nem tudtak írni, keresztet húztak nevük elé. Ilyenmódon a következő tanuk nevei maradtak fenn: Benedek érsek, Mór püspök, Kelemen püspök, Miklós püspök, Lázár apát; Száka nádor; Gilkó, Vojtek, Ludvig, Ernye, Vid, Márton, Éliás, András, Fancsel comesek azaz ispánok; végül Nána, Kopány, Precsa, Cselő papok és nemesek. Az aláírók sorában említett Lázár volt az első tihanyi apát: bizonyára kiváló benediktinus szerzetes, azért tette őt apáttá ura és királya. I. Endre király hatalmas adománya után a tihanyi apátság nemzedékről-nemzedékre nőtt. A megmunkálatlan területeket mívelés alá szorították, az állatállomány gyorsan szaporodott, a szolganép száma egyre emelkedett. Új adományozók számos földdel, házzal, parasztnéppel és ajándékkal növelték a kolostor vagyonát. A kolostor kegyelete mély hatást tett messze környék népérc.
A Tihanyi Apátság Alapítólevelének újszerű feldolgozásában a fakszimile oldalak közé pauszlapokat illesztettünk, amelyek könnyen felismerhetővé teszik az Alapítólevél szövegében található magyar szórványemlékeket. Tartalom Fejezetcímek A tihanyi apátság megalapítása Az apátság birtokai A tihanyi apátság alapítólevele (betűhív átírás) A tihanyi apátság alapítólevele (magyar fordítás) Térképek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A legvégén pedig utalnak arra, ki volt az oklevél elkészítésével megbízott személy: Miklós püspök. Számtalan jel mutat arra, korának legműveltebb emberei közé tartozott a krónikaíró, nemzetközi szerződések és magánlevek kitűnő ismerője és írója, Miklós püspök. A tihanyi oklevél gyönyörű kerek latin mondatai, az egyes kifejezések végén szokásos rímes végződések élő tanúi a püspök tanultságának. Az oklevél elején, ahol az írás elméleti indokáról olvashatunk magvas elmefuttatást, rálelhetünk arra, ki is volt, aki írta az oklevelet: az írnok, akinek a keze (per manus scriptorum) mentette meg az emlékezet számára a történteket. Az írnok, a szépírás mestere ebben a korban, tanultsága arra képesíti elsősorban, hogy lemásolja szép betűkkel azt, amit mások megfogalmaztak, lejegyeztek. Már az első látásra észrevehetjük, hogy az oklevelünk írója igyekezett gondos munkát végezni. Egyenletesen megformált betűi jól olvashatóvá teszik írását. Vajon ki készítette azt a fogalmazványt, amit írnokunk lemásolt?
A rövid magánhangzók rendszere 80 15. i 81 16. ü 82 17. u 84 18. i 87 19. é 88 20. o (~&) 91 21. e 93 22. á 95 23. A hangfejlődési tendenciák 102 III. A hosszú magánhangzók 24. A hosszú magánhangzók rendszere 102 25. í 103 26. í 103 27. ú 103 28. é 104 28. e 105 30. á 105 31. A hangfejlődési tendenciák 107 IV. A kettőshangzók 32. A kettőshangzók rendszere 108 33. Az i-s kettőshangzók 108 34. eü 109 35. ou 109 36. áu 109 37. A fejlődés állapota 109 V. A mássalhangzók 38. A mássalhangzók rendszere 110 39. p 111 40. b 111 41. m 111 42. f 112 43. v 112 44. t 113 45. d 113 46. n 113 47. c 113 48. r 114 49. l 114 50. sz 114 51. z 114 52. s 114 53. cs 115 54. ny 115 55. (X) 115 56. j, i 115 57. gy 115 58. ly 116 59. k 116 60. g 116 61. X 116 62. Y 117 63. h 117 64. Fejlődési tendenciák 117 VI. A nyelvjárás kérdése 65. Nyelvjárás jelenségek 118 IV. Helyesírás 1. A betűk és betűkapcsolatok hangértéke 121 2. Az egyes hangok jelölésének táblázata 128 3. Helyesírásunk eredete 129 V. SZÓTAN 1.. A szófajok 1.
Nekik adja a Balaton által övezett Tihany-félszigetet és a szembenfekvő somogyi partokat a mai Siófoktól kezdve Balatonföldvárig; nekik adja a Balaton-környék és Somogy megye több más lakott és lakatlan helyét, továbbá Fejér megye és Tolna megye néhány községét és pusztáját. A kolostor személyes szolgálatára rendelt családok között földművelők, állattenyésztők, halászok, iparosok és cselédek vegyesen voltak. Nem került pénzbe semmi, mindent a kolostor szolganépe termelt s a nyersterményeket fel is dolgozta. Még a fonást, szövést, varrást, mosást is elvégezték. «Mindezeket – mondja az oklevél záradékában a király – szabad ajándékozással adtuk az előlmondott monostornak. S nehogy valaki a következő idők folyamán bármit ezekből megkárosítani vagy visszavonni merészeljen, ezt fenyegetőleg eltiltjuk. Ha pedig valaki rossz tanáccsal félrevezetve, ezen rendelet áthágója találna lenni, Istentől kiközösítve örök büntetéssel sujtassék s tizenkét font arany fizetésére kényszeríttessék. És hogy ez a leírás érvényes és sértetlen maradjon, pecsétünk rányomásával jelöltük meg s átadtuk híveinknek megerősítésre.
A bértábla bevezetésével a magyar orvosok helyzete hasonlóvá válik a környező, hasonló gazdasági teljesítményű országokban dolgozó kollégáikhoz. A nyugati országok elszívóereje érdemben csökken, a távozás anyagi motivációja megszűnik. Az orvosi pálya vonzóbb lesz, a képzés minősége a motivációk tisztulásának köszönhetően javul. Magyar Orvosi Kamara: az új orvosi bértábla évtizedes önkizsákmányolást számolna fel « Mérce. A szakterülettől független egységes bértábla szakmai eszközökkel teszi lehetővé a hiányszakmák menedzselését. A jobb egzisztenciális helyzet és a vele együtt járó rekreációs lehetőségek mérséklik a burnout jelenségét, ez közvetlen hatásként a betegellátás minőségében is megjelenik. Feltehetően csökken a magánszolgáltatók munkaerő elszívó hatása is, ezzel stabilabbá válik a közszolgáltatások működése. Számolni kell azzal, hogy a jobban megfizetett orvos kevesebb állást vállal, ez átmenetileg ellátó hiányt eredményezhet, de a kiszámítható működés, a jelenleg a közellátásban részmunkaidőben dolgozó szakorvosok várható visszatérése a főállású munkaviszonyba, a külföldről hazatérők növekvő száma és a vonzóbbá váló életpálya kompenzálhatja ezt.
A javaslat kitér a hálapénz kérdésére is, amely "súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban" a kamara szerint. A MOK javaslatának része, hogy amint teljesül a kamara által szorgalmazott bértábla, a hálapénz átadását és elfogadását is törvényesen büntetendővé tegyék. Orvosi bértábla 2020 date. Az eddig alkalmazott elhúzódó, csepegtetett béremelés politikai haszna csekély, mert ezen a módon a hálapénz mindig beépül az orvosi keresetbe – írja az orvosi kamara javaslata, amely épp ezért egylépéses béremelést fogalmaz meg, amely "képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést". A javaslat szerint amennyiben ez a béremelés megvalósulna, többé sem anyagi, sem erkölcsi értelemben nem terhelné a hálapénz intézménye a társadalmat, a magyar orvosok helyzete hasonlóvá válna a környező országokban dolgozó kollégáikéhoz, csökkenne az orvosok elvándorlása, csökkenne a magánszektor orvoselszívó ereje is, és általában véve vonzóbbá válna az orvosi pálya. A Magyar Orvosi Kamara új elnöke, Kincses Gyula már tavaly decemberben, az Index élő interjújában is arról beszélt, hogy a hálapénz elleni küzdelem első és legfontosabb eszköze a béremelés, méghozzá egy tisztességes, egylépcsős, amiből a társadalom és az orvos is érzi, hogy a doktorok "ki lettek emelve, meg lettek becsülve".
Gyors és látványos bérfejlesztés a Magyar Orvosi Kamara célja, ehhez elkészítette új bértábla javaslatát, amely, ahogy fogalmaznak, tökéletesen követi a gazdaság teljesítőképességét. A kormányzati ígéretnek megfelelően a MOK 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását. A fennmaradó részt 2021-től egy lépésben, a hálapénz tiltásával egyidőben szükséges megvalósítani. Az ütemezésben tehát elismerik a tárgyévi gazdasági - költségvetési korlátokat, ugyanakkor a megállapodás nem halogatható. Első éves rezidens csaknem bruttó 700 ezer forintot, a 37 éves tapasztalattal rendelkező szakorvos több mint kétmillió forintot kapna. A MOK az elmúlt években a MSZ EDDSZ oldalán vett részt a béremelésről tartott egyeztetéseken az úgynevezett "sztrájktárgyalás" keretei között. Orvosi bértábla 2020 results. A szakorvosok 107 000 és 100 000 forint, a szakorvosjelöltek 50 000 forint béremelésben részesültek a legutóbbi tárgyalási ciklusban. Nem bértárgyalást kezdeményez, hanem a finanszírozási rendszer és a finanszírozási kondíciók olyan kialakításáról szóló tárgyalást, amely biztosítja az ellátórendszernek a betegbiztonságot garantáló működését és az általuk javasolt bértábla szektorsemleges kifizethetőségét.
A szakszervezet szerint a szakdolgozók rendkívül méltánytalan helyzetbe kerülhetnek, ha megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk 2021-ben. Három lépésben emelik az orvosok bérét. A rezidensi fizetés bruttó 688 ezer forintnál kezdődhet.