Fenyegetés szó a BTK-ban ezeknel a magatartasoknal szerepel: Kényszerítés Btk. 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése Btk. 174/A. § Aki mást a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Magánlaksértés Btk. 176. Fenyegetés btk 138 9. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) csoportosan bemegy vagy ott bent marad.
338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. A közveszéllyel fenyegetés tekintetében a törvény a hatályos Btk. -hoz képest a korábbi két elkövetési magatartást egységesíti, és ugyanúgy rendeli büntetni a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tény állítását, híresztelését, mint a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegetés látszatának keltését. Nem tartalmazza a törvény a "más előtt" kitételt, figyelemmel arra, hogy a dolog természetéből ez következik. Az alapeseti minősítést két évről három évre emeli, ugyanakkor a hatályos Btk. 270/A. § (2) bekezdésében található minősített esetet mellőzi a törvény. Btk. 338. § Közveszéllyel fenyegetés - Büntetőjog.Infó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a radioaktív anyaggal fenyegetve történő elkövetés ne lenne a hatályos Btk.
Átmeneti szolgáltatáskiesés, rongálás miatt forrás Prim Online, 2003. június 24. 18:38 A TvNetWork Rt. közleményben tájékoztatja a XIV. és XVI. kerületi előfizetőit, hogy a mintegy 180 lakásban átmenetileg, a hálózat illetéktelenek által történt elvágása miatt megszakadt az internetszolgáltatás. Az Euronet Rt. tulajdonában álló, a TvNetWork Rt. által bérelt hálózatot illetéktelen módon elvágták. A TvNetWork Rt. megkísérelte a hiba elhárítását, de a Sztár TV Kft. munkatársai - a fizikai fenyegetéstől sem riadva vissza – ezt megakadályozták. A hálózat tulajdonosa, az Euronet Rt. a kerületi rendőrkapitányságon feljelentést tett rongálás (Btk. Építkezés akadályozása, rosszindulatú fellebbezéssel – Jogi Fórum. 324. §), fenyegetés (Btk. 138 §) és lopás (Btk. 316 §) miatt a Sztár TV Kft. több munkatársa ellen. A Sztár TV Kft. magatartása miatt több államigazgatási eljárás, büntető és polgári peres eljárás ill. feljelentés van folyamatban – áll a TvNetWork Rt közleményében. 4500 előfizetőjéből csupán 180-at érint a jelenlegi leállás, de a TvNetWork Rt. mindent megtesz a helyzet normalizálásának érdekében.
Amennyiben egy, az első ajánlat jogával terhelt dolog tulajdonosa el kívánja idegeníteni a dolgot, úgy először ezen jog jogosultjától köteles vételi ajánlatot kérni. A jogosultnak 30 napja van az ajánlat megtételére, ennek elmulasztása esetén joga elenyészik. Amennyiben a jogosult tesz ajánlatot, úgy a dolog tulajdonosa csak ennél számára kedvezőbben értékesítheti a dolgot más harmadik személy részére. Az első ajánlat jogának gyakorlására – az elővásárlási jog gyakorlásának módjától eltérően – még a harmadik személy vételi ajánlatát megelőzően kerül sor. Tehát az első ajánlat joga némileg leegyszerűsíti az elővásárlási joggal megegyező cél elérését, nevezetesen, hogy a jogosult által ajánlottnál kedvezőbb feltétellel más ne szerezhesse meg az adott dolgot. Szomszéd telek elővásárlási jog 1. Egyebekben az első ajánlat jogának részletszabályai megegyeznek az elővásárlás szabályaival. Példaként a szakértő elmondta, ha egy telek tulajdonosa meg szeretné szerezni a szomszédos telket is, amikor az eladásra kerül, köthet az első ajánlat jogát biztosító szerződést a szomszéd telek tulajdonosával.
Laikusként azt gondolhatjuk, hogy építkezni csak saját telken lehet – a gyakorlatban azonban ez nem mindig ilyen egyszerű. Ilyenkor pedig két tulajdonos – a telek, és az épület, illetve építőanyag tulajdonosa – érdekeit, jogait kell összeegyeztetni, lehetőleg úgy, hogy senki se gazdagodjon más kárára. Azonban mi van akkor, ha valaki egy értéktelen telekre palotát épít, melynek értéke százszorosa a telek értékének? Szomszéd ingatlannal szembeni elővásárlási jogról szeretnék kérdezni! Hogyan.... Hogyan alakulnak a tulajdonviszonyok ilyen esetben? És mi történik akkor, ha valaki úgy épít idegen telekre, hogy az ellen a telek tulajdonosa kezdettől fogva tiltakozik? Ezeket a kérdéseket a polgári jog szabályai igyekeznek egyértelműen és véglegesen rendezni – az alábbiakban ezeket a szabályokat vesszük sorra. Túlépítés A túlépítés azt jelenti, ha a tulajdonos nem tudja, és kellő körültekintés mellett nem is kellett tudnia, hogy részben nem a saját telkére építkezik. Ennek tipikus példája, amikor az ingatlan-nyilvántartásba berajzolt telekhatár és két szomszéd által ténylegesen használt telekhatár nem egyezik meg.
A gyakorlatban az új jogintézmény olyan területeken segítheti például a szerződések forgalmát, mint a hitelezői pozíció, vagy hitelrész átruházása, illetve teljes üzletágak értékesítése vagy apportja. A gyakorlatban ez az új jogintézmény segíthet például egy teljes üzletág eladásakor. Egy üzletág értékesítésekor az ingatlanok és ingóságok mellett a szerződéses kapcsolatok is átruházásra kerülnek, így például a beszállítókkal és a megrendelőkkel kötött megállapodások is. A szerződés-átruházási szerződésekben a jövőben az adásvételi szerződésekben szokásos módon lehet majd meghatározni, hogy ezek a megállapodások milyen feltételekkel, azaz például milyen időpontban és milyen ellenérték fejében szállnak át a szerződések "vevőjére". Szomszéd telek elővásárlási jogging. Első ajánlat joga Az új Ptk-ban megjelenik egy teljesen új, a magyar jogban eddig nem szabályozott, de más – elsősorban az angolszász – jogterületeken régóta ismert intézmény, az első ajánlat joga. A jogintézmény célja az elővásárlási jogéval rokon, azonban a jog gyakorlásának szabályai jelentősen eltérnek.
Garanciaszerződés A garanciaszerződések közül a jogszabály az új Ptk. megszületését megelőzően csak a bankgarancia intézményét szabályozta. Az új Ptk. kiterjeszti a garanciát vállalók körét, és a garanciaszerződést mint a biztosítéki szerződések egyikét határozza meg, lehetővé téve, hogy valamely kötelezettség teljesítéséért garanciát bármely jogalany vállalhasson. A szerződéssel a garantőr – hasonlóan a banki garanciához – arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult fizetési felszólításának megfelelően ő maga teljesít. Elővásárlási jog: az osztatlan közös tulajdon hátulütője - Török Dávid. A gyakorlatban a hasonló jogviszonyokra eddig a kezesség szabályait alkalmazták, a garancia intézménye azonban lehetővé teszi a korlátlan, az alapkötelezettségtől teljesen függetleníthető kötelezettségvállalást, és így a szerződéses biztosítékok között a jövőben kiemelkedő jelentőséget nyerhet. A szakértő példaként említette, hogy gyakran felmerül a gyakorlatban, hogy egy hitelnyújtás, egy szállítási szerződés, vagy bármely hosszú távú kötelezettséget jelentő szerződés megkötésekor azt követeli meg a hitelező vagy a szállító, hogy a kötelezettség teljesítését a cég anyavállalata, vagy a cégcsoport valamely másik tagja garantálja.
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) hatályba lépésével a vállalatoknak számos üzleti jogi változásra fel kell készülniük. A kisebb részben 2010. május 1-jétől, jelentős részében pedig 2011. Így vedd meg a szomszédét, avagy: az elővásárlási joggal így élhetsz - Őszinte ingatlanos. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések közül ezúttal a kötelmi jog legfontosabb változásaira hívja fel a figyelmet a Deloitte-tal együttműködő ügyvédi iroda. Az Országgyűlés először szeptemberben, majd másodszor novemberben – a Köztársasági Elnök ajánlásait figyelembe véve – fogadta el az új Polgári Törvénykönyvet. A több mint tíz éve tartó jogalkotói munkában résztvevők akarata kettős: egyrészt újragondolni a régi jogintézményeket, másrészt szabályba foglalni a gyakorlatban már kialakult szerződéses megoldásokat és beépíteni azokat az új törvénykönyv rendszerébe. A kihirdetett új Ptk. hét könyvből, ezen belül pedig közel 1200 paragrafusból áll - Dr. Szarvas Júlia, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda ügyvédje elmondta: Általános meghatalmazás Az üzleti élet szereplőiben gyakran felmerül az igény, hogy ügyletkötéseik során képviseletükről állandó meghatalmazott útján gondoskodjanak.
Ez a megoldás tűnik a túlépítéssel sérelmet szenvedett szomszédok számára a legkedvezőbb megoldásnak, azonban a törvény ehhez további feltételeket is fűz. Ugyanis a szomszéd az egész földjének megvásárlását csak akkor követelheti a túlépítőtől, ha a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, vagy a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. Szomszéd telek elővásárlási jog 6. A bíróság a szomszéd által választott lehetőség helyett más jogkövetkezményt is alkalmazhat, azonban nem alkalmazhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Előfordulhat az az eset is, hogy a túlépítő rosszhiszemű: azaz pontosan tudja, hogy más telkére is átlóg az építménye, de nem érdekli. Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő az épületet bontsa le, vagy a saját földjét és az épületet – a föld és az épület értékének megtérítése ellenében – bocsássa tulajdonába.