Életének 79. évében meghalt Kóbor János Liszt Ferenc-díjas rockénekes, a Kossuth-díjas Omega együttes alapító tagja. Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad. – írja az Omega együttes a közösségi oldalán. - Hirdetés - Kiemelt kép: Omega Facebook oldala - Hirdetés -
Kezdetben még Kóbor János mellett énekelt a tavaly novemberben elhunyt Benkő László is. A hatvanas évek második felében azonban az Omega saját slágereinek többségét már Kóbor János, becenevén Mecky énekelte, az 1971 óta felvett dalokban pedig ő az egyedüli szólóénekes. Az Omega első "aranycsapata" 1967-1968-ra alakult ki, Kóbor János és Benkő László mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellé legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki ötletes, találékony szerzőnek bizonyult, akkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek. Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a Hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt. Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak.
Kóbor János az MTI-nek akkor azt mondta, hogy a rockzenét kevésbé művészeti vagy zenei műfajnak, sokkal inkább hitnek tartják. "Ezt nagyon meredeken intézte az élet. A lemez megjelenésének időpontját már jó ideje kitűztük, de Laci és Misi halála mindannyiunkat sokkol és megfontolásra késztet. A koronavírus szörnyű dolog, de most időt ad nekünk gondolkodni, mi legyen az Omegával" - fogalmazott Kóbor János. A zenész 2021 novemberében került kórházba koronavírus-fertőzéssel.
Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a Hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt. Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak. E korszak csúcspontja az 1969-ben megjelent 10 000 lépés című album, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült. A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszott, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon.
Kóbornak a ritmusgitár jutott, a bőgős, basszusgitáros Varsányi István lett, a dobos pedig Laux József. Később Laux a Benkó Dixieland Bandhez került, Kóbor és Varsányi pedig megalapították a Ciklon együttest, többek között Kovacsics András szólógitáros társaságában. A repertoárjukat instrumentális nyugati számok alkották. Mivel állandó fellépőhelyet nem sikerült szerezniük, 1962-ben Kovacsiccsal és Varsányival együtt kiszemelték a Próféta együttest és elhatározták, hogy egyenként bekerülnek oda. A tervüket sikerült megvalósítaniuk, majd ősszel a Próféta utódjaként létrejött az Omega. 1964-ben csatlakozott a volt osztálytárs Laux is. A kezdeti években továbbra is nyugati slágereket dolgoztak fel. Ekkor még Kóbor mellett énekelt Benkő László is, néhány alkalommal Koncz Zsuzsa, majd csatlakozott Somló Tamás és Wittek Mária. A hatvanas évek második felében azonban az Omega saját slágereinek többségét már Kóbor énekelte, az 1971 óta felvett dalokban pedig ő az egyedüli szólóénekes. 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, míg 2013-ban Kossuth-díjat kapott.
Öt világrész tekint páratlan érdeklődéssel Berlin felé, ahol a világ ötezer versenyzője vívja minden idők legnagyobb sportversenyét, a XI-ik modern olimpiát. A nagy mérkőzésen több mint kétszáz magyar versenyző küzd az olimpiai babérért. Az első napokban két világklasszisú magyar birkózó: Kárpáti Károly és Zombori Ödön izgalmas birkózócsatában legyőzte ellenfeleit és megszerezte az olimpiabajnoki címet. Nem sokkal később S. Elek Ilona, a többszörös Európa-bajnok tőrvívónő kényszerítette maga mögé a világ legjobb vívónőit és ezzel ő lett az első magyar versenyzőnő, aki olimpiai bajnokságot nyert, mert erre még nem volt eset az olimpiai játékok történetében. 1936 olimpia magyarok 1. A három versenyző világraszóló győzelmének híre percek alatt terjedt szét az egész Földön és buzdító példájuktól serkentve a többi magyar olimpikon is fokozottabb erővel vetette bele magát a nagy küzdelembe.
Csik Ferenc Elek Ilona Harangi Imre Kabos Endre Kádárné Csák Ibolya Kárpáti Károly Lőrincz Márton Zombori Ödön Berczelly Tibor Gerevich Aladár Kabos Endre Kovács Pál Rajcsányi László Rajczy Imre dr. 1936-os olimpia - hírek, cikkek az Indexen. Bozsi Mihály Brandi Jenő Bródy György Halassy Olivér Hazai Kálmán Homonnai Márton Kutasi György Molnár István Németh János Sárkány Miklós Tarics Sándor Berzsenyi Ralph dr. III. hely: Gerevich Aladár Palotás József Platthy József Lengyel Árpád Abay-Nemes Oszkár Gróf Ödön Csik Ferenc Csillik Margit Gamaufné Tóth Judit Nagy Margit Mészáros Gabriella Voit Eszter Törös Olga Madary Ilona Kalocsai Margit IV.
Az 1936-os berlini olimpia magyar zsidó sportolóiról nyílt kiállítás szombaton a német fővárosban működő magyar nagykövetségen a Berlinben zajló 14. Európai Maccabi Játékok alkalmából. A kontinens legnagyobb szabású zsidó sportversenye alkalmából Akinek a harang szól címmel rendeztek kiállítást azokról a magyar zsidó sportolókról, akik "a horogkereszt árnyékában" versenyeztek a náci Németország fővárosában. Legtöbbjük "odaveszett a shoában, de emlékük örökké él" - hangsúlyozta az augusztus végéig látogatható kiállítás megnyitóján Motti Tichauer, az Európai Maccabi Konföderáció (EMC) elnöke. Felidézte, hogy magyar zsidó sportolók 1936-ban vívásban is nyertek aranyérmet, és azt mondta: "hátborzongatóan csodálatos érzés", hogy 79 év után ugyanazon a helyszínen ismét magyar zsidók győztek az EMG vívóversenyén. 1936 olimpia magyarok free. Motti Tichauer elmondta, hogy a következő, 2019-es EMG megrendezésére a zsidó amatőr sport magyar szervezete, a Maccabi VAC Hungary is pályázik. "Az EMC és én magam is biztos vagyok benne, hogy amennyiben a Maccabi VAC elnyeri a rendezés jogát, a magyar hatóságok minden lehetséges eszközzel támogatják majd a sportesemény megrendezését - tette hozzá.