- Szent István egyházat alapít Honfoglaló őseink Bulcsú horka (vezér) vezetésével jelentek meg a Balaton környékén. A magyar harcosok közvetlenül nem telepedtek meg Zalavár térségében, csak ellenőrzésük alatt tartották az ott zavartalanul továbbélő avar–szláv–frank népességet. A kalandozó magyarok augsburgi veresége és Bulcsú halála után (955) Taksony fejedelem kezébe került a Dunántúl. Utóda, Géza nagyfejedelem felismerte, hogy a magyarság fennmaradásának egyetlen esélye a keresztény állam megalapítása. Az ő nevéhez fűződik a központi hatalom olyan megerősítése, amely lehetőséget adott az állam megszervezésére. Az ő uralkodásának idején figyelhető meg Mosaburg szerepének átalakulása s ezzel együtt a mocsárvilág szigeteinek elnéptelenedése. Géza a Balatontól délre fekvő területet adományozta rokonának, Koppánynak. Koppány lázadásának leverése után az akkor már megkoronázott István királyé lett a terület. Mosaburgnak a Karoling-korban kialakult szerepe hosszú évtizedekre állandósult, az államalapítás korában az egyházi és világi központ szerepét is betöltötte.
Szent István halála után özvegyének nem volt sokáig maradása az országban, később bűnbakot csináltak belőle. Géza nagyfejedelem talán legnagyobb diplomáciai sikere volt, hogy fia, István számára megszerezte Bajor Gizella, II. Henrik bajor herceg lányának a kezét. Ő volt a német uralkodóház mondhatni legértékesebb tagja, bátyja II. Henrik néven lépett a Német-Római Császárság trónjára 1002-ben. Ezzel a magyar uralkodó sziklaszilárd alapot teremtett fia örökléséhez. Az ara személye nemcsak a két dinasztia közti jó kapcsolat záloga volt, hanem garancia arra is, hogy a szomszédos nagyhatalom minden eszközzel megvédi majd István uralmát Magyarországon. Azért az ugye mégsem fordulhat elő, hogy a kereszténység legnagyobb urának húga ne királynőként, hanem egy uralkodásból kiszorult magyar nagyúr felesége legyen. Az eszményi királyné Gizella 984 körül született, 995-ben érkezett Magyarországra, az esküvőt a következő évben tartották. Géza halála után előbb nagyfejedelemasszony, a koronázás után magyar királyné lett, és ekkor érett be István apjának munkája: a Magyar Királyság fegyverrel kivívott helye diplomáciailag is megszilárdult Európában.