A pszichoszexuális fejlődés elmélete Pszichoszexuális fejlődés elméletében szakaszokra bontotta az emberi életet, és meghatározta, hogy a libidó, azaz a szexuális energia, mely testrészt szállja meg. Azaz, mely testrészen keresztül történik a szükségletek kielégítése. Erről bővebben egy másik lexikoncikkben olvashatsz. Felhasznált szakirodalom Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Sigmund Freud világa - Cultura.hu. Budapest: Osiris Kiadó. Jones, E. (1983): Sigmund Freud élete és munkássága. Európa Könyvkiadó, Budapest. Kollár K., Szabó É. (2017): Pedagógusok pszichológia i kézikönyve I. -III. Budapest: Osiris Kiadó.
Sigmund Freud (jobb, ha "Freudot" mond) - egy jól ismert osztrák pszichiáter és pszicho-neurológus foglalkozott egy személy személyiségének részletes tanulmányozásával. A tudattalan elmélete Sigmund Freud a pszichoanalízis elméletének és gyakorlatának alapítója, e tudomány magja a tudattalan fogalma. A Freud által létrehozott személyiségelmélet alapja háromszintű szerkezeti modellt javasol. Az általános rendszer szerint a személyiség a Tudatalatti ("Ez"), a Tudatosság ("én") és a Super-tudat ("Super-I") gyűjteménye. Sigmund freud elmélete picture. Minden személy érzéseit, gondolatait, törekvéseit, akcióit és cselekedeteit a tudatalatti munkája kondicionálja, amely az emberi psziché legősibb és legerősebb részlege, ezért az irracionális és időtlen uralkodik. Itt, mintha a fény nem égne. Feltételezzük, hogy az egyén fejlődésében és életében a két legfontosabb mozgatórugó a Libido ("A törekvés az életért") és a Mortido ("Az erőfeszítés a halálért" - Mortido fogalmát nem maga Freud fejlesztette, hanem elfogadta). A személyiség három részének (vagyis a psziché szintjeinek vagy részeinek) között egymásnak ellentmondó kapcsolatok lehetnek, amelyek az ember minden mentális problémájának forrása.
A személyiség dinamikája Freud szerint A fizika tudománya rendkívül sikeres volt a XIX. században, és Freudot erőteljesen befolyásolta a német fizikus, Hermann Helmholtz, aki azt a nézetet vallotta, hogy a fiziológiai eseményeket meg lehet magyarázni ugyanazokkal az elvekkel, melyek a fizikában oly sikeresnek bizonyultak. Különösen nagy benyomást gyakorolt Freudra az energiamegmaradás elve - mely szerint az energia átalakulhat ugyan különböző formákba, és nem vész el -, és feltételezte, hogy az ember szintén zárt energiarendszer. Minden egyén állandó mennyiségű pszichológiai energiával rendelkezik. Ezt nevezte Freud libidónak (a latin szó jelentése vágy, kéjvágy is tükrözve azt az elképzelését, hogy a nemi hajtóerő elsődleges). Sigmund freud elmélete model. Az energiamegmaradás elvének egyik következménye, hogy ha egy tiltott cselekedet vagy késztetés elfojtódik, energiája a rendszerben valahol másutt keres levezetést, és valószínűleg álruhában jelenik meg ismét. Az id vágyai olyan lelki energiát tartalmaznak, melynek valahogyan ki kell fejeződnie, és a kifejeződés megtiltása nem szünteti meg őket.