Miserend Jézus Szive Plébániatemplom: 2220 Vecsés Petőfi tér 1. Hétfő: 18:00 óra Első Péntek: Vasárnap: páros hét 09:00 óra Szent Kereszt Templom: 2220 Vecsés Jókai Mór u. 70. Kedd: Szombat: páratlan hét 11:00 óra Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Templom: 2220 Vecsés Erzsébet tér Péntek: 15:20 óra Szent Erzsébet kápolna: 2220 Vecsés Halmi Telep Szerda: Azokon a vasárnapokon, amikor - a páros/páratlan heti beosztás miatt - délelőtt nincs szentmise, igeliturgiát tartunk a mise időpontjában. Jézus Szive Plébániatemplom Szent Kereszt Templom
Belőle nőtt ki a rákoshegyi plébánia, mely 1941-ben lett önálló. 1950-ben Rákoskeresztúrt Budapesthez csatolták, s a XVII. kerület központja lett. A plébánia a templom melletti panelházban működik, az egyházközség tulajdona. Az egyházközség 1993-ban került át a váci egyházmegyétől az Esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Szent Kereszt templom fotói Templomunk virtuális bejárása Szent Pál templom
Rákoskeresztúr - Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia CÍM: 1173 BP. SZENT KERESZT TÉR Általános miserend 2021. 09. 05-től: Hétfő 6:30 órakor Kedd 6:30 órakor Szerda 6:30 órakor Péntek 6:30 órakor Vasárnap 10:00 és 18:30 órakor Keresztelés: Nyáron (június-augsztus) kedden, szerdán, illetve szombaton reggel NINCS szentmise. Hétfőn és Csütörtökön 19:00 órakor Pénteken 7:00 órakor A Dunától keletre, Pest közelében fekvő ősrégi település legrégibb feltárt temploma 1220 körül épült, azonban sok jel mutat arra, hogy már Szent István idejében is lehetett temploma. Az Árpád-kori templom a török után még évtizedekig állt, majd lebontották és 1741-ben építettek új templomot Szent Kereszt faluban. A község a Rákos-patak árterében feküdt, s a múlt század utolsó évtizedének elején oly sokszor került víz alá a falu és a templom, hogy nem várva meg, amíg összedôl Isten háza, 1893-ban lebontották, és 1894-ben felépítették a mai templomot. A templom alapterülete 350 m 2. Az újabb időkben előbb Ecser majd Rákoscsaba leányegyházaként működő Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére épült templom 1916 óta rendelkezik saját pappal, 1921 óta plébániatemplom.
A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye ( 1767) látható, amely a rokokó bútorművesség remeke. Harangok [ szerkesztés] A tornyok közül az északiban egy 560, a déliben pedig egy kb. 3200 kg súlyú harang lakik. A templom mint temetkezési hely [ szerkesztés] A templom kriptájában temették Károly Ambrus hercegprímás [akinek holtteste ma Esztergomban nyugszik] és Esterházy Ferenc grófot, valamint végrendelete szerint itt helyezték végső nyughelyére Fellner Jakabot is. [1] Fellneren kívül itt nyugszik még több más, az uradalom szolgálatában működő korabeli mester, illetve művész is. A templom jelene [ szerkesztés] A templomban általában naponta egy szentmisét tartanak, 18 órakor. Ez alól kivétel szerda, amikor reggel 7. 30-kor van mise, valamint a vasárnap és a jelentősebb egyházi ünnepek, amikor délelőtt 10 órakor tartanak szentmisét. A templomhoz tartozó Szent Kereszt-plébánia (más néven Tata I. plébánia) fíliái a dunaszentmiklósi plébánia, a baji Assisi Szent Ferenc -plébánia, a szomódi Szent Jakab apostol plébánia és a naszályi Krisztus Király lelkészség.
Az orgona mögött Pöckel bájos, pasztell színű falfestménye látható, mely a zenélő angyalokat ábrázolja. Az orgona a neves gráci cég egyetlen olyan orgonája, amelyet nem építettek át. Nemrég mindössze némi karbantartáson esett át, hogy eredeti szépségű hangján csendüljön fel. A templom legrégibb szobra egy középkori, fekete Szűz Máriát a gyermek Jézussal bemutató faragás. Szépen sikerült a tiroli stílusú Lourdes-i Szűz Mária oltár is, mely 1900 körül került a templomba. A szécsiszigeti kastély helyén eredetileg egyszerűbb vár állt. A Kerka mocsaras területén épült egykori palánkvár sok törököt látott. A középkorban Lenti elővára volt. A legnagyobb veszteség akkor érte a falut, amikor a török csatározások következtében 1631-57 között 191 lakos meghalt, míg további 36 török fogságba került. A templomépítő egyik őse, a törökverő Szapáry Péter élete német, osztrák és magyar írók jóvoltából bekerült az irodalom-, színház- és zenetörténetbe is. Az irodalmi műveket 1817-től adták ki Bécsben, Budapesten és más országban.
A törökverő, 17. századi, történelmi alapokon nyugvó Szapáry-monda a hazaszeretet, hűség, a barátság és önfeláldozás szép példája. Leginkább Lipták Gábor mondagyűjteményéből ismerhetjük. A drámai történet versre ihlette Szabó Lőrincet is.