Az alapműszerrel sorba kötünk egy ellenállást, amelyet előtét ellenállásnak. U az új méréshatárhoz tartozó feszültség és az előtét ellenállás feszültsége. Tehát kösszünk sorba egy ellenállást a műszerrel! Mivel ezt az ellenállást a műszer "elé" (vagy akár mögé) kell kötni, emiatt a neve: előtét – ellenállás, jele Re. Rm: az alapműszer lengőtekercsének ellenállása ( 100Ω−os nagyságrend);. Ebből ismét kifejezhető az előtét ellenállás értékét: Re=Rm⋅(n−1). Egy feszültségmérő alapműszerének belső ellenállása Rb = 2 k Ω, végkitéréskor a. Műszerünk belső ellenállása az alapműszer 2 kΩ-os, és az előtét ellenállás 28 kΩ-os ellenállásának soros eredője. V méréshatárban a 100μA-s, 2 kΩ- os alapműszerrel épített voltmérő ellenállása 2. Számítással ellenőrizhetjük, hogy. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Ez az áramkörben a műszer előtt van, ezért előtét ellenállásnak nevezzük (36 ábra). A voltmérő műszereknek (vagy wattmérők feszültségágának) igen fontos mutatója a. Az ohmos ellenállást többnyire egyenáramú körben mérjük, váltakozó áramú körben csak akkor, ha az.
De ha kímélni akarjuk a csövet, ne haljon meg fele-harmad idő alatt, akkor lejjebb kell venni az Uak feszt, de ennek az eredménye az, anód disszipáció csökkenésével vissza csökken a kivehető hasznos teljesítmény is. Tehát azonkívül, hogy árammal is fűtjük az egyébként erre nem tervezett rácsot, kicsit növeljük a torzítást, szinte semmi előnye nem lett az A2-nek, ha csövet nem akarjuk hamarabb elfogyasztani. Meglehet, hogy ez az elmélet (szvsz ott sem igaz) de a gyakorlat mást mutat. Teljesen konvencionális anódáram (70ma) mellett az A1 tartományban nálam a vezérelt anódáram "alsó fele" kb. 30mA-ig "jön" le. Koppanásig kivezérelve a csövet nem az anódáram fog először eltűnni, hanem "elfogy" az anódfeszültség. Először többnyire felül koppan ki (lehetne növelni a B+ feszültséget), aztán még tovább vezérelve alul fogy el az anódfeszültség. Az áramforrás az áramkör elektromossággal való ellátásáról gondoskodik. A vegyes áramkör R 02 eredő ellenállása a következő sorrendben határozható meg: · először számítsuk ki az R 01 eredő ellenállást, ami a párhuzamos kapcsolású R 2 és R 3 ellenállásokból adódik; ezután számítsuk ki az R 02 ellenállást, ami az egymással sorosan kapcsolt R1 ellenállásból és R 01 eredő ellenállásból adódik.
Nagy értékű terhelő ellenállásoknál a generátor kapocsfeszültsége közel állandó. A maximális feszültség az üresjárási feszültség, ekkor a terhelő ellenállás. Figyelt kérdés Egyenlőre nem írunk dolgozatot, de előre megkérdezem. R1=3ohm R2=4ohm Párhuzamos kapcsolás esetén, akkor: (r1. r2)/(r1+r2) Soros kapcsolás esetén: r1+r2 Eddig én is eljutottam, de ha vegyes kapcsolás kerül elő, mindig rossz eredményt kapok, azaz rossz képlettel dolgozok. Egy példa: R1=3ohm R2=5ohm R3=4ohm R4=2ohm R5=7ohm R6=1ohm Vegyesen vannak bekötve, de úgy, hogy akár 3-4 sor is tartozik a kapcsolásba. Ha valaki ért az ilyesmihez, feltétlenül írjon kérem! 1/2 anonim válasza: Amik sorosan vannak kötve, azoknak kiszámolod az eredőjét. Ezek után amik párhuzamosan vannak kötve, azoknak számolod az eredőjét. Szóval amikor kiszámolod a soros eredőket, akkor a sok sorba kötött ellenállást egyetlen ellenállással "helyettesítesz", és amikor párhuzamost számolsz, akkor ezt az értéket írod be. 2010. dec. 15. 20:51 Hasznos számodra ez a válasz?