Ukrajnából Érkező Menekülteknek Szánt Adományból Lopott Egy Férfi - Blikk

Wednesday, 26-Jun-24 11:31:42 UTC
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bárdos István-Szénássy Zoltán: Neszmély 100 magyar falu könyvesháza, Budapest, 1996, További információk [ szerkesztés] m v sz Komárom-Esztergom megye várai Árpádvár · Csillagerőd · Esztergomi vár · Gedáshegy · Gerencsérvár · Gesztesi vár · Igmándi erőd · Kisvár · Kisvár · Kolostorhegy · Korpáskő vára · Monostori erőd · Neszmélyi vár · Sánc-hegy · Sípoló-hegy · Szentgyörgyvár · Tarjáni vár · Tatai vár · Vitányvár

Privát Kopó Bűnügyi Magazin

A világörökség részeként megismert Hollókő látnivalóit és az Európa diplomás ipolytarnóci ősleleteket összekötő közlekedési út vonalán, a 2205-ös út mentén – Szécsény várostól 5 kilométerre – találunk rá a közel 6 kilométeres hosszúságban elnyúló falura, ami e méreteivel Közép-Európa leghosszabb faluja. Megközelíthetőség: Budapest irányából a 2-es, majd a 22-es főút érintésével, Hatvan felől pedig a 21-es, majd ugyancsak a 22-es főúton. A településen átvezet a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal, a község vasúti megállóhelye a központ keleti részén helyezkedik el, közúti megközelítését a 2205-ös útból kiágazó 22 306-os út biztosítja. Vizei: A község vizekben gazdag település. A falu alatt mintegy 800 méterre folyik az Ipoly, mely a községnek és az országnak is határfolyója. Az Ipoly mellett hatalmas öntésterület van, melynek szerepe meghatározó az itt élő állatvilág élőhelye szempontjából. Megélénkül itt az élet a madár-vonulások során. Honos itt a fekete gólya, a vetési lúd is előfordul.

A belső vár közepén egy négyzetes alaprajzú, talán a 15. századra keltezhető torony pinceszintjének alapfalai találhatóak meg. Ennek belső átmérője négy, külső pedig nyolc méter. A toronytól nyugatra egy újabb árok választja el a külső várat. A várfalat három oldalról mély szakadékok, a negyedik irányból pedig egy negyven méter széles, tizenöt méter mély árok védte. Ez a Magyarországon ismert legmélyebb várárok. [3] A Kisvár [ szerkesztés] A vártól északkeletre egy másik Árpád-kori erődítmény nyomai találhatóak. Sándorfi György véleménye szerint ezt a Nagyvárnál korábban használták, annak felépülte után elhagyták. [4] Az erősség vélhetően fából épült, máig csak az azt körülvevő árok maradt fenn. Korpás-kő vára [ szerkesztés] A falutól 3, 5 kilométerre keletre, a Duna partján álló dombon egy ovális alaprajzú, 10-15 méter széles és két méter mély árokkal határolt erősség állt, melynek északnyugati része a vasúti töltés építesekor semmisült meg. Az itt talált kerámialeletek alapján a várat az Árpád-korban használták.