A KSH adatai szerint a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset is 9, 8 százalékkal nőtt egy év alatt. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt adatai szerint februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9, 8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Bruttó nettó 2012.html. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8, 9 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 13, 5 százalékkal – nőttek. (Fotó: Pixabay) 2021. január–februárban a bruttó átlagkereset 412 700 forintot, a nettó átlagkereset 274 500 forintot ért el, mindkettő 9, 7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 414 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 425 100 forint volt.
Ennyit harapott le belőle az infláció A tizennégy… A KSH szerint nettó 320 ezret keres egy átlagmagyar A múlt év novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 320 800 forint volt, mindkettő 10, 1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jövő a hibrid munkavégzésé Új munkahely-koncepciót mutat be a Mars A Központi Statisztikai Hivatal (Ksh) legfrissebb adatai szerint a koronavírus-járvány ideje alatt az előző 10 évhez képest megháromszorozódott az otthonról dolgozók száma. Míg a csúcs 2020 májusában volt, amikor a munkavállalók közel 20%-át kérték otthoni munkavégzésre, sokan azóta sem… A novemberi nettó átlagbér már majdnem hatszáz euró volt A 2021-es novemberi bruttó átlagfizetés 95 312 dinár (811 euró) volt, míg a nettó bér, amely az adók és a járulékok nélküli fizetést mutatja, 69 136 dinár, vagyis 588 eurót tett ki – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője számított a fizetések emelkedésére, amelyben több tényező is szerepet játszott. Egyrészt az egyre feszesebb munkaerőpiaci helyzet béremelési kényszert okozott, azaz a munkaerőhiányt ezzel igyekeznek a cégek kompenzálni. Másrészt az egészségügyi dolgozók jelentős fizetésemelése is felfelé húzta a béreket. Ugyanakkor a múlt év utolsó hónapjaiban az infláció hatását is figyelembe vevő reálbérindex az ütemes bérnövekedés ellenére visszafogott növekedést mutatott – állapította meg a K&H vezető elemzője. Hozzátette: az idén a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növelése a tavalyinál komolyabb mértékű átlagbéremelkedést okoz. Nettó 221 ezer jut az átlag magyarnak. Ugyanakkor ez a cégeknél többletköltséget okoz. Azaz a magasabb bérek miatt drágábban adhatják a termékeiket, szolgáltatásaikat a vállalkozások, ami felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra. Németh Dávid szerint a növekvő árak hosszú távon visszavethetik a lakossági fogyasztást, ami jelenleg az egyik motorja a gazdasági növekedésnek.
A pénzügyi, biztosítási szektorban és az infokommunikációban 792 500, illetve 713 900 forint volt a júliusi bruttó átlagkereset, az előbbi 14, 4 százalékkal, az utóbbi 8, 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A költségvetési szféra béremelkedését az egészségügyi dolgozók fizetésemelése húzta fel, ahol 35, 3 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset és 550 800 forintot ért el. Az oktatásban 403 700 forint volt az átlagos bruttó kereset, 7, 9 százalékkal több a tavaly júliusinál. Keresetek. A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt júliusi rendszeres bruttó átlagkereset 404 600 forintra becsülhető, 7, 3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke, amennyinél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet, 350 000 forint volt, 7, 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma a legalább öt foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál és intézményeknél 10, 9 százalékkal 272 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint júliusban 7, 9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A vállalkozások körében 6, 2 százalékkal, a költségvetésben 11, 8 százalékkal nőttek a bérek. Az év első hét hónapjában 8, 4 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: annak ellenére, hogy a júliusi béremelkedés mértéke elmarad az év elején látott csaknem kétszámjegyű dinamikától, továbbra is érdemi reálbérnövekedést mutat. Bruttó nettó 2022 25 év alatti. A magas bérdinamika legfőbb oka továbbra az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, míg a vállalati szférában folytatódott a növekedési ütem lassú mérséklődése. Messze átlag felett emelkedtek a bérek ugyanis a pénzügyi, biztosítási ágazatban, ahol vélhetően inkább egyszeri juttatások kifizetéséről lehet szó, sem mint a rendszeres bérek emeléséről. Szintén átlag felett nőttek a keresetek az élénkülő kereskedelemben, az információ, kommunikáció területén és az ingatlanügyletek ágazatában.