Figyelt kérdés Üdv. Kérdésem az volna, ha felmondok x nevű cégnél, ahol 2 éve dolgozom akkor az eddig ki nem vett y szabadságot kötelesek kifizetni? válaszaikat előre is köszönöm! 1/3 anonim válasza: Elméletben igen, de azokat ki is vetetik veled. Gondolom van felmondási idő x napig akkor szokták kiadni ezeket a szabikat, és ha leketyegtek akkor utána behívnak oda adják a papírokat és szevasz. Ezt is azért csinálják így hogy ne kelljen fizetniük. Ha munkahely váltás van és azonnal mész át akkor ugye a szabik megmaradnak a másik munkahelyre kerülnek majd át. Visszakövetelhető-e a túladott szabadságra kifizetett bér?. 2013. jún. 20. 15:17 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Ha te mondasz fel, van 30 nap felmondási idő, amit teljes egészében le kell dolgoznod. Ebből kb 20 munkanap van, az bőven elég az időarányosan járó még ki nem vett szabadságaid kiadására. A szabadságot elsősorban természetben kell kiadni, csak bizonyos esetekben lehet pénzben megváltani, tehát jogszerűen jár el a munkáltató, ha kiadja és nem kifizeti a szabadságaidat.
Visszamenőleg hány évig követelhető az elmaradt szabadságok kiadása, munkaviszony megszűnése (munkáltató általi rendes felmondás) esetén az elmaradt szabadságok kifizetése. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, ettől a munkáltató csak az Mt. -ben meghatározott szigorú keretek között térhet el. Amennyiben az Ön munkaviszonya még nem szűnt meg, az Ön igénye szabadság kiadására a munkaviszony fennállása alatt nem évül el, így Ön kikérheti a munkáltató érdekkörében felmerült okból ki nem adott szabadságot. Amikor a munkaviszonya a munkáltató általi rendes felmondással megszűnik, akkor a munkáltató köteles a megszűnés évében időarányos járó és ki nem adott szabadság mellett, valamennyi, a korábbi évek során felhalmozódott szabadságot pénzben megváltani. A munkajogász válaszol: felmondási védelem és szabadság - Adózóna.hu. A szabadság pénzbeli megváltására azonban a munkaviszony fennállása alatt nincs jogszerű lehetőség. A szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik, és 3 éves elévülési időn belül bíróság előtt érvényesíthető.
Átvitel, csúsztatás Érdemes észben tartanunk azt is, hogy alapesetben az irányadó rendelkezés az, hogy a munkáltatónak a szabadságot az esedékesség évében (tehát december 31-ig) ki kell adnia számunkra. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek megnehezítik, vagy épp lehetetlenné teszik ezt – ekkor beszélhetünk a "ki nem adott" szabadságok "átviteléről". "Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, akkor a szabadságot át lehet vinni a következő évre, hiszen az év utolsó három hónapja egyben próbaidőnek minősül. Ebben az esetben a szabadságot a következő naptári év március 31-ig a munkáltatónak ki kell adnia" – vázolja az első példát a szakértő, majd folytatja a másodikkal. "Ugyanez érvényes akkor is, ha a munkáltató szakszervezettel kollektív szerződést köt, amelyben rögzítik, hogy az adott évre járó rendes szabadság egy negyede kivételesen fontos gazdasági érdek esetén átvihető a következő év március 31-ig. " A harmadik, sokak számára ismerős forgatókönyv szerint, ha a szabadságunk eltöltését még december 31. előtt megkezdjük, és az a következő évben folytatódva nem haladja meg az 5 munkanapot, akkor szintén élhetünk a szabadnapok szabályszerű átvitelének lehetőségével – természetesen, ahogy a fentieknek, úgy ennek is feltétele a munkáltató előzetes beleegyezése.
"Ennek azért is van jelentősége, mert a szabadságot minden esetben a munkáltatóval előzetesen engedélyeztetni kell, még azt az évenkénti bizonyos 7 napot is, melyről a törvény szerint a munkavállaló rendelkezik. De mit is jelent ezt a gyakorlatban? A szabadság kiadásának esedékességét, letöltésének idejét minden esetben egyeztetnünk kell a munkaadónkkal. Azaz nem tehetjük meg azt, hogy betelefonálunk a munkahelyünkre, mondván, holnap nem jövünk, mert szabadságon leszünk. "A munkavállalónak meghatározott szabadsága van, (20 nap alapszabadsággal, és az életkora alapján járó pótszabadsággal), de arról, hogy a szabadságát mikor tölti le, nem dönthet a munkáltató bevonása, megkérdezése nélkül" - mondja, majd hozzáteszi, hogy bár a törvény szerint a minket megillető napok számától függetlenül összesen 7 napról mi magunk rendelkezhetünk, ám ezeket is a munkáltatónknak kell előzetesen jóváhagynia. "Nem ajánlott tehát előzetes megbeszélés nélkül lefoglalunk egy több napos balatoni nyaralást, mert könnyen lehet, hogy a munkáltatónk kivételesen fontos gazdasági érdekekre hivatkozva elutasítja szabadságkérelmünket – például mert a részlegünkön többen is szabadságon lesznek vagy betegség miatt nem dolgoznak ugyanabban az időszakban, vagy mert a nyaralási terveink egy nagy létszámú munkaerőt igénylő projekt kezdési időpontjával ütköznek" – figyelmeztet a szakjogász az esetleges kellemetlenségekre.